// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Erdélyi reformátusokat fogad Ferenc pápa

// HIRDETÉS

A tordaszentlászlóiak történelmet írnak: nem túl gyakori, hogy a katolikus egyház feje református lelkipásztorral és gyülekezetével találkozik.

A Tordaszentlászlói Református Egyházközség 86 fős csoportja látogat Rómába, hogy részt vehessen Ferenc pápa általános kihallgatásán. Ez önmagában nem bírna hírértékkel, hiszen minden szerdán tízezrek gyűlnek össze ugyanebből az alkalomból a Szent Péter téren. Az alig 900 lelkes kis erdélyi gyülekezet küldöttségének viszont abban a megtiszteltetésben lehet része, hogy a római katolikus egyház feje személyesen is köszönti őket, majd ezt követően vezetőjükkel, Balázs Attila lelkipásztorral folytat beszélgetést.

„Rómába megyünk, ahol szerdán részt veszünk a pápai kihallgatáson, én találkozhatok Ferenc pápával, és 5–10 percnyi idő áll rendelkezésünkre, hogy beszélgessünk. Nem túl sok, de

az elmúlt 500 évben ilyen eseményre még nem volt példa.

Mi leszünk az első magyar református gyülekezet, akik az egyháztörténelem 500 éves szakadékát átléphetjük, és egy lépéssel közelebb kerülhetünk a keresztyén egységhez, ami felülemelkedik dogmán, hagyományon” – fogalmazott közösségi oldalán Balázs Attila lelkipásztor az utazással kapcsolatosan.

A kétség kívül fontos egyháztörténelmi pillanat apropóján telefonon kerestük meg a tiszteletest, aki a csoporttal együtt éppen akkor érkezett meg Rómába. Érdeklődésünkre elmondta: amióta Ferenc pápát megválasztották,

nyitottságot és közeledést érzékelt részéről a más felekezetűek irányába.

A látogatás előzményeihez hozzátartozik, hogy a tordaszentlászlói református gyülekezet, és személyesen Balázs Attila lelkipásztor baráti kapcsolatot ápol Vértesaljai László jezsuita szerzetessel, a Vatikáni Rádió szerkesztőjével. A virágvasárnapot megelőző böjti időszakban meghívták egy rendhagyó istentiszteletre, azonban a szerzetes nem tudott személyesen részt venni. Felajánlotta, hogy a Vatikáni Rádió által sugárzott aznapi misét a tordaszentlászlóiakért tartják, amit a gyülekezet tagjai online követhettek figyelemmel, bekapcsolódva az énekekbe, meghallgatva az igei üzenetet.

„Az online istentisztelet kuriózum egy ilyen kicsi közösségben Erdélyben, de nem ezen volt a hangsúly, hanem inkább azon, hogy a Vatikáni Rádió, amely Rómának egyik fő médiuma, és amelyet az egész világon hallgathatnak,

az igemagyarázat elején a tordaszentlászlói reformátusokat szólítja meg”

– tette hozzá a lelkipásztor.

Vértesaljai László jezsuita szerzetessel tovább gondolkodtak azon, hogyan mélyülhet el az együttműködés. Felmerült, hogy szervezzenek egy látogatást, és vegyenek részt a pápa szokásos szerdai audienciáján. A pápai udvartartás a protokolláris egyeztetések első pillanatától kezdve kiemelt csoportként kezelte a szentlászlóiakat, és a pápa is tud arról, hogy egy erdélyi református csoporttal fog találkozni. „Ferenc pápa kérése az volt, hogy ne hétköznapi emberként jelenjek meg a találkozón, hanem református lelkészi minőségemben, palástban” – mondta Balázs Attila megjegyezve, hogy az igehirdetési alkalmakon kívül nem szokott palástot hordani, de ezt a kérést nem lehetett visszautasítani.

Kérdésünkre, hogy mit fog mondani, ha négyszemközt beszélgethet a pápával, a tiszteletes elmondta: „Úgy gondolom, hogy az idő rövidsége nagyon sok mindenben korlátoz, így a pillanat díszlete, a szentlélek sugallata fogja eldönteni, mi az, amit mondani fogok. Ferenc pápa mindig azt kéri azoktól, akik részt vesznek az audiencián: imádkozzanak érte, hogy el tudja végezni a szolgálatát.

Én is azt fogom kérni Őszentségétől, hogy imádkozzon érettünk,

és azért, hogy keresztényhez méltó módon szolgálhassam a gyülekezetemet.”

Balázs Attila lelkipásztor végezetül hangsúlyozta: a találkozóra nem a katolikus-református viszony felől tekint, hanem a keresztény hit összekötő erejének meggyőződésével. Véleménye szerint mindaddig, ameddig  a felekezeti különbségekre fókuszálunk, addig csak azt látjuk, hogy mi minden választ el minket egymástól. A különbségek félretételére van szükség ahhoz, hogy a keresztény Európáról ne csak mint történelmi hagyományról beszélhessünk.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS