// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Erdélyi reformátusokat fogad Ferenc pápa

// HIRDETÉS

A tordaszentlászlóiak történelmet írnak: nem túl gyakori, hogy a katolikus egyház feje református lelkipásztorral és gyülekezetével találkozik.

A Tordaszentlászlói Református Egyházközség 86 fős csoportja látogat Rómába, hogy részt vehessen Ferenc pápa általános kihallgatásán. Ez önmagában nem bírna hírértékkel, hiszen minden szerdán tízezrek gyűlnek össze ugyanebből az alkalomból a Szent Péter téren. Az alig 900 lelkes kis erdélyi gyülekezet küldöttségének viszont abban a megtiszteltetésben lehet része, hogy a római katolikus egyház feje személyesen is köszönti őket, majd ezt követően vezetőjükkel, Balázs Attila lelkipásztorral folytat beszélgetést.

„Rómába megyünk, ahol szerdán részt veszünk a pápai kihallgatáson, én találkozhatok Ferenc pápával, és 5–10 percnyi idő áll rendelkezésünkre, hogy beszélgessünk. Nem túl sok, de

az elmúlt 500 évben ilyen eseményre még nem volt példa.

Mi leszünk az első magyar református gyülekezet, akik az egyháztörténelem 500 éves szakadékát átléphetjük, és egy lépéssel közelebb kerülhetünk a keresztyén egységhez, ami felülemelkedik dogmán, hagyományon” – fogalmazott közösségi oldalán Balázs Attila lelkipásztor az utazással kapcsolatosan.

A kétség kívül fontos egyháztörténelmi pillanat apropóján telefonon kerestük meg a tiszteletest, aki a csoporttal együtt éppen akkor érkezett meg Rómába. Érdeklődésünkre elmondta: amióta Ferenc pápát megválasztották,

nyitottságot és közeledést érzékelt részéről a más felekezetűek irányába.

A látogatás előzményeihez hozzátartozik, hogy a tordaszentlászlói református gyülekezet, és személyesen Balázs Attila lelkipásztor baráti kapcsolatot ápol Vértesaljai László jezsuita szerzetessel, a Vatikáni Rádió szerkesztőjével. A virágvasárnapot megelőző böjti időszakban meghívták egy rendhagyó istentiszteletre, azonban a szerzetes nem tudott személyesen részt venni. Felajánlotta, hogy a Vatikáni Rádió által sugárzott aznapi misét a tordaszentlászlóiakért tartják, amit a gyülekezet tagjai online követhettek figyelemmel, bekapcsolódva az énekekbe, meghallgatva az igei üzenetet.

„Az online istentisztelet kuriózum egy ilyen kicsi közösségben Erdélyben, de nem ezen volt a hangsúly, hanem inkább azon, hogy a Vatikáni Rádió, amely Rómának egyik fő médiuma, és amelyet az egész világon hallgathatnak,

az igemagyarázat elején a tordaszentlászlói reformátusokat szólítja meg”

– tette hozzá a lelkipásztor.

Vértesaljai László jezsuita szerzetessel tovább gondolkodtak azon, hogyan mélyülhet el az együttműködés. Felmerült, hogy szervezzenek egy látogatást, és vegyenek részt a pápa szokásos szerdai audienciáján. A pápai udvartartás a protokolláris egyeztetések első pillanatától kezdve kiemelt csoportként kezelte a szentlászlóiakat, és a pápa is tud arról, hogy egy erdélyi református csoporttal fog találkozni. „Ferenc pápa kérése az volt, hogy ne hétköznapi emberként jelenjek meg a találkozón, hanem református lelkészi minőségemben, palástban” – mondta Balázs Attila megjegyezve, hogy az igehirdetési alkalmakon kívül nem szokott palástot hordani, de ezt a kérést nem lehetett visszautasítani.

Kérdésünkre, hogy mit fog mondani, ha négyszemközt beszélgethet a pápával, a tiszteletes elmondta: „Úgy gondolom, hogy az idő rövidsége nagyon sok mindenben korlátoz, így a pillanat díszlete, a szentlélek sugallata fogja eldönteni, mi az, amit mondani fogok. Ferenc pápa mindig azt kéri azoktól, akik részt vesznek az audiencián: imádkozzanak érte, hogy el tudja végezni a szolgálatát.

Én is azt fogom kérni Őszentségétől, hogy imádkozzon érettünk,

és azért, hogy keresztényhez méltó módon szolgálhassam a gyülekezetemet.”

Balázs Attila lelkipásztor végezetül hangsúlyozta: a találkozóra nem a katolikus-református viszony felől tekint, hanem a keresztény hit összekötő erejének meggyőződésével. Véleménye szerint mindaddig, ameddig  a felekezeti különbségekre fókuszálunk, addig csak azt látjuk, hogy mi minden választ el minket egymástól. A különbségek félretételére van szükség ahhoz, hogy a keresztény Európáról ne csak mint történelmi hagyományról beszélhessünk.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS