// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Új lendület kap az alternatív energiafelhasználás

// HIRDETÉS

Ötévnyi szünet után októbertől ismét lehet pályázni a Zöld Ház program keretében.

Október 10-től lehet pályázni a megújuló energiaforrásokon alapuló fűtésrendszerekre, hőszivattyúkra illetve napkollektorokra az öt évnyi szünet után újrainduló Zöld Ház program keretében. A környezetvédelmi, víz- és erdőgazdálkodási minisztérium szerdán mutatta be az újragondolt programot, a finanszírozási útmutató pedig már megjelent a hivatalos közlönyben.

Az október 10–24. közötti időszakban magán- és jogi személyek egyaránt pályázhatnak hagyományos fűtési rendszerük lecserélésére/kiegészítésére zöld energiát felhasználó rendszerre. A program teljes költségvetése 94 millió lej, melyből 60 millió a civil lakosság, 34 millió a jogi személyek számára hozzáférhető. A Környezetvédelmi Alaptól lehívható – vissza nem térítendő – összegek nagysága a pályázó igényeinek függvényében

3 ezer, 6 ezer és 9 ezer lej lehet.

A pályázatokat a környezetvédelmi minisztérium megyei ügynökségeinél lehet benyújtani, a nyertes/vesztes pályázatokról a program honlapján tájékoztatnak. Ezt követően írhatják alá a finanszírozási szerződéseket, majd sor kerülhet a munkálatok elvégzésre. A költségtérítési kérvényeket legfeljebb 12 hónapon belül kell letenni.

A jogi személyek (közigazgatási és kulturális intézmények, hivatalok, egyházak) előtt több lehetőség is adott: napelemek és geotermális rendszerek, hőszivattyúk és szélturbinák beszerzésére egyaránt pályázhatnak. Lehetőség van a szennyvíziszapból, a mezőgazdasági és erdészeti hulladékból vagy biomasszákból nyert biogáz hasznosítására is.

A jogi személyek október 17 – november 14. között pályázhatnak.

Az ötvényi szünet után újrainduló Zöld Ház program két alprogramra szakadt: a klasszikus Zöld Ház-programban megújuló energiaforrásokat felhasználó fűtésrendszerekre, hőszivattyúkra illetve napkollektorokra lehet támogatást kérni, a Zöld Ház plusz programban pedig a környezetbarát építkezést szeretnék bátorítani, többek között természetes építőanyagok, környezetbarát szigetelőanyagok és technológiák, energiahatékonyság-növelő rendszerek felhasználásával.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS