// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Bonchidára látogatott a Bánffy-család

// HIRDETÉS

A család életének és a bonchidai Bánffy-kastélynak újabb belső tereibe pillantottunk bele, ahol mindennek a központja a művészet.

Soha ilyen közel nem kerültünk még a bonchidai Bánffy-kastélyhoz, mint tegnap a Metamorphoses Bánffy névre keresztelt, félnapos és családi(as) rendezvényen. Máskor mindig történik valami, ami elrángat a vezetett sétáról, most minden percét kiélveztük. 

 

Berki Tímea és Eke Zsuzsanna művészettörténész úgy vázolta fel előttünk a kastély történetét, hogy attól egyből logikusabb és érthetőbb lett, miért ilyen az épületegyüttes elrendezése, miért lett egy udvar a kettőből, miért romantikus az egyik homlokzat, ha maga az épület barokk és klasszicista, ráadásul egy reneszánsz udvaron. És persze hogy miért néz most ki úgy a kastély, ahogy. Vezetett sétát nemcsak a kastélyrendezvényeken tartanak, egyének, csoportok saját kirándulásaikhoz is megrendelhetik.

 

A történeti bevezető nem is jöhetett volna jobbkor ahhoz, hogy értékelni tudjuk a nap két protokolleseményét: tegnap nyitották meg a kastély központi épületét a látogatók előtt, és találkoztunk Bánffy Miklós unokájával, illetve dédunokájával. 

 

 

A kép közepén Nicolette Jelen-Bánffy | Fotók: Szabó Tünde

 

A biztonságossá tett beltérben Arts and Crafts központ nyílik, a fő csarnokot pedig egy 13 pályázat közül kiválasztott fényinstallációval tették még látványosabbá úgy, hogy az elpusztult boltíveket villanyégők „reprodukálják”. Pályázati kritérium volt, hogy a kigondolt beltéri elemeket minél kevesebb szerkezeti beavatkozással tudják elhelyezni az épületben –mondta a megnyitón Hegedüs Csilla, az épületet kezelő és lassan, de biztosan felújító Transylvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatója.

 

A kültéri pályázatot egy felnőttjátszótér nyerte, az óriási hintalovakat egyforma élvezettel lovagolták meg felnőttek és gyerekek. 

 

 

A bonchidai Bánffy-kastély jelenlegi tulajdonosa Bánffy Katalin, aki a kastély használati jogát több évtizedre átengedte a Transylvania Trust Alapítványnak, amely uniós pályázatokból és a terület bérbeadásából (például az Electric Castle fesztiválnak) próbálja fedezni a kastély felújításának és fenntartásának költségeit. A főépület megnyitójára meghívták a Bánffy-család tagjait, akik nemcsak a velük szervezett találkozón, hanem végig nagyon közvetlenek voltak.

 

Egész gyerekkorukban a nagyapjukról, Bánffy Miklósról hallottak történeteket, és édesanyjuk, az 1944-ben emigrált Bánffy Katalin az ő kedvükért fordította angolra az Erdélyi történet három kötetét – mesélte Nicolette Jelen-Bánffy, Bánffy Katalin nagyobbik lánya. Bár édesapjukkal időnként magyarul beszélt, édesanyjuk nem tanította meg őket magyarul, mondta, mert úgy jött el Magyarországról 1944-ben, mint aki soha nem tér oda vissza. 

 

Nagyon élénk, játékkal teli gyerekkoruk volt, ebédnél például gyakran eljátszották azt, amiről szó esett az asztal körül. Később pedig arra jött rá Nicolette Jelen-Bánffy, miközben egy, a nagyapjával készített interjút olvasott, hogy édesanyjának pontosan ugyanolyan a humora, mint Bánffy Miklósnak. Így Bánffy Miklós otthonát egyre inkább a magukénak érzik.

 

 

Hegedüs Csilla, Nicolette Jelen-Bánffy és Nicholas Salnikoff, az unokaöccse

 

Úgy véli, a legfontosabb, amit édesanyjuk tudatosan átörökített rájuk Bánffy Miklóstól, a sokoldalúan tehetséges művésztől, az a hit és bizalom a művészetben, hogy a művészetben és a művészet által bármi lehetséges, és magabiztosan válasszák ezt a pályát, ha szeretnék. Nicolette Jelen-Bánffy festő lett, húga, Elisabeth pedig belsőépítész.

 

Bánffy Katalin többször járt már Budapesten, Kolozsvárra is ellátogatott, Bonchidára viszont képtelen volt visszatérni és szembesülni a romokkal, mert úgy szeretné megőrizni magának a kastélyt, ahogy az ő emlékeiben él. Kedvenc része az épületegyüttesből a központi, romantikus rész – derült ki a beszélgetésen, és elégedetten vette tudomásul, hogy az alapítványnak idén végre sikerült befednie, és megakadályoznia a további állagromlást.

 

Rengeteg emléke és igen jó memóriája van 92 évesen is, élénk és szórakoztató társaság, nagyszerű a humora, mesélte róla idősebbik lánya, aki szerint édesanyja egyszerre nagyon bátor és finom ember. Az Erdélyi történet lefordítása után saját könyvet is írt, most pedig édesapja leveleit fordítja, és továbbra is aktív életet él, tudtuk meg a kastély tulajdonosáról. 

 

Nagyobbik lányát, Nicolette-et vállalkozó férje kísérte el, akivel New Yorkban él, illetve húgának, Elisabeth-nek a fia, Nicholas Salnikoff. Elisabeth Párizsban él, Nicholas pedig többször volt már Bonchidán, idén először az Electric Castle fesztiválon is. A tegnapi eseményre skót menyasszonya is elkísérte. 

 

Nem tudja pontosan, honnan jön számára az érzés, de erős kapcsolatot érez a hellyel, mondta, amelynek először a békéje nyűgözte le. Azt szeretné, ha élettel telne meg, ha egyre többen használnák, úgy véli, a kastély híre az Electric Castle fesztivál és a hozzá hasonló rendezvények segítségével terjed az ő generációjában. És persze ő is nagyon szívesen segít népszerűsíteni Franciaországban és Nagy-Britanniában.

 

 

Marius Tabacu, Georgeta Hajdú és Hegedüs Csilla

 

Bánffy Miklós életművét pedig most fordítók igyekeznek népszerűsíteni a román kultúrafogyasztók körében. Marius Tabacu, a kolozsvári filharmónia jelenlegi igazgatója már nagyjából befejezte az Erdélyi történet három kötetének fordítását, és azt reméli, jövőre meg is jelenik a Román Kulturális Intézet kiadásában. Azt szeretné, ha egyszerre jelenne meg a három kötet, amelyet Lucian Nastasa-Kovács történész fog ellátni kritikai jegyzetekkel.

 

A Magyarfenesen élő Georgeta Hajdú fordította le Bánffy Miklós Farkasok című novelláját, és tervezi, hogy egy egész novellakötetet megjelentessen Bánffy Miklóstól románul szintén a következő évben, ha a kiadó is úgy akarja.

 

Marius Tabacut Bánffy úriembersége nyűgözte le és az, hogy Bánffy szerzőként ugyan nem moralizál a trilógiában, de a Trianont megelőző belpolitikai események, szerelmi és egyéb kalandok, intrikák leírása, sorrendje mégis rendkívüli moralizáló erővel bír. Georgeta Hajdút pedig az hatotta meg, és vette rá a műfordításra, hogy egy erdélyi magyar főúr mekkora empátiával tudott írni a román parasztokról.

 

 

A harmadik a 4steps-ből a Váróterem Projekt előadásában

 

A beszélgetés után rövid, de annál velősebb színházi előadást néztünk meg az istálló volt épületében. A Váróterem Projekt Paul Sarvadi rendező vezetésével egyaránt ihletődött a helyszínből és Publius Ovidius Naso Átváltozások című elbeszélő költeményéből, és létrehozta a nagyon helyspecifikus, 4steps című előadást.

 

Amit persze látni kell, és ott kell látni, ezért abban reménykedünk, hogy elszaporodnak az olyan, mindenféle értelemben családias rendezvények a bonchidai Bánffy-kastélyban, mint a tegnapi.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS