Az ActiveWatch sajtófigyelő ügynökség és több más civil szervezet még 2015-ben nyílt levélben fordult a zsűrihez, mely arról dönt, melyik romániai város legyen Európa Kulturális Fővárosa 2021-ben. Ebben konkrét példákkal támasztották alá, hogy a jelöltek közül négy város – Bukarest, Kolozsvár, Nagybánya és az akkor még versenyben lévő Sepsiszentgyörgy – miért nem érdemli meg ezt a címet. A levelet most ismét elővették, tekintettel arra, hogy a négy kifogásolt város közül három bekerült a döntőbe, és hamarosan győztest hirdetnek. 

A független civil szervezetek elsősorban emberi jogi aspektusokat vetnek fel.

• Bukarest esetében például azt, hogy az önkormányzat kényszerkilakoltatást hajtott végre 353 személlyel szemben egy városrendezési terv kedvéért, illetve nem vesz tudomást a várost fenyegető földrengésveszélyről. A korábbi észrevételeiket most azzal egészítették ki, hogy szándék szintjén történtek előrelépések, de Bukarest ezzel együtt sem méltó Európa Kulturális Fővárosa címre.
• Kolozsvárral kapcsolatosan a pataréti romák helyzetét emlegetik fel, ugyanakkor azt, hogy Emil Boc polgármester állandóan hangoztatott multikultija ellenére a magyar közösség nyelvi jogai nem érvényesülhetnek, ezért a város összeférhetetlen a kultfővárosi címmel.
• Nagybányának azt vetik a szemére, hogy az önkormányzat annak ellenére nem bontotta le a romák szegregálását szolgáló falat, melyet a város egyik külvárosában építettet, hogy a diszkriminációellenes tanács elmarasztalta miatta. Ezért Nagybánya sem érdemli meg a címet.

Az ActiveWatch, a Militia Spirituala (Lélek Rendőrség), a Romani CRISS és a Pro Patrimonio szervezetek megjegyzik: bár a kultfővárosi cím elnyerésének kritériumai között nem szerepel az emberi jogokra vonatkozó kötelezettség, Nagybánya és Kolozsvár megsértette az emberi jogok európai egyezményének 21-es cikkelyét. Véleményük szerint ha a két város közül kerül ki a nyertes, azt fogja jelenteni, hogy Európa szemet huny a jogsértések felett.