// 2026. április 11., szombat // Leó, Szaniszló

A muszlim ruházati előírások és a gondolati rabság

// HIRDETÉS

Miközben a demokratizálódás Romániában egy helyben topog, máshol hármas fenyegetés leselkedik a demokráciákra. Az iszlamizmus csak egyike ezeknek. A másik a politikai korrektség. De az arra adott reakció is…

Olyan gyúlékony légkörben, ahol az inkvizíció vagy a náci könyvégetések felidézéshez már nincs is szükség máglyákra, a vallás nyilvános és magánéleti jegyeinek és a világi államhoz való viszonyulásának ügye továbbra is olyan téma, amely keleten és nyugaton egyaránt sürgős és alapos tisztázásokat igényel.

Egyaránt felkavarók, jellemzőek és rendkívül megdöbbentők azok a reakciók, amelyeket Romániában kiváltott az a kommentárom, melyben arról írtam, hogy

a burkaviselés tilalma mellett meg kellene tűrni a burkininek nevezett fürdőruha hordását.

Megdöbbentők, mert amennyiben némileg olvasni tudó egyedektől érkeztek, számos román rossz mentális, pszichológiai és intellektuális felkészültséggel áll szemben a jelenlegi demokráciákban felmerülő kihívásokkal.

Nevezetesen mekkora rosszindulatra, vagy ostobaságra van szükség, hogy valaki ne legyen képes különbséget tenni két, csak látszólag azonos ruházat között? Vagyis a viselője arcvonásait látni hagyó fürdőruha, amilyet akár az apácák vagy a vallásos zsidó nők is hordhatnának a tengerparton, illetve a muszlim nőket teljesen eltakaró iszlám lepel között?

Mekkorának kell lennie a hülyeségnek, hogy ne fogják fel, a burka, a burkinivel szemben, nem annyira erkölcsi-vallási hatású ruházat, mint inkább politikai, iszlámista jelkép, amellyel az integráció megtagadását és egy párhuzamos társadalom kiépítésének akaratát fejezik ki?

Mekkora agyműködési hiányra van szükség, hogy valaki ne fogja fel, a burkini viselése a lelkiismereti, gondolkodási és hitbéli szabadsággal kapcsolatos, így a valóban liberális demokráciák és jogállamok nem kezelhetik e két viseletet úgy, mintha nem lenne köztük különbség?

A fanatizmus az intelligencia halála.

Gyúlékony légkörben a szélsőséges fertőzések gyorsabban terjednek, mint általában hiszik. Számomra pedig azok az alapvetően intoleráns visszhangok, amelyek Franciaország Államtanácsának burkinitilalmat felfüggesztő döntésére születtek, felkavaró helyzetről árulkodnak, amelynek aspektusai egyértelműen túlmutatnak az iszlám, az iszlámizmus, a biztonság vagy a terrorizmus ügyén.

Itt főleg a gondolati rabság példátlan elterjedéséről van szó. A nem-gondolkodásé, egy függő és differenciálatlan pszeudo-gondolkodási formáé. Itt annak a dezinformáltságnak a mértékéről van szó, mely a román társadalomban a képzetlenség és – nem utolsó sorban orosz eredetű – propaganda miatt felhalmozódott.

De nemcsak az indoktrináció a lényeg, lett légyen az

fundamentalista-ortodoxista vagy akár militánsan ateista és politikailag korrekt.

A vita során előtérbe kellene kerülniük az ideológiai reakcióknak is, úgy a kommunizmus és fasizmus által képviselt klasszikus, mint az olyan kifinomultabb, posztmodern totalitarizmusok nyílt antidemokratikus agresszióira, amilyen a politikai korrektség, hiszen ezek nem kevésbé fanatikusok, mint azok a doktrínák, melyek ellen állítólag küzdenek. Hiszen ez utóbbiak is táplálják a jelenlegi populizmusokat.

Így például azt gondolni, hogy az emberi jogok vagy a kisebbségek bármilyen védelme a politikai korrektség előtti aljas meghajlás, nem kevésbé szörnyű totalitárius ideologizálás, mint az iszlám és iszlámizmus közötti, vagy ez utóbbi és a terroristák nagy része közötti kapcsolat tagadása.

Ebben a kontextusban nemcsak a fülsértő vagy egyenesen hisztérikus hangvétel tűnik riasztónak, hanem – egyre gyakrabban – az a természetes hangvétel is, amellyel a fasizmust elutasító társadalmakban teljesen elfogadhatatlan apodiktikus kijelentéseket tesznek. Az „aki nincs velünk, az ellenünk van” típusú totalitárius viselkedésmódok iszonyatos mértékben befúrták magukat többek között látszólag felvilágosult elmékbe is, ezért annál inkább oda kell ezekre figyelni, hogy az ez antidemokratikus fertőzés az információs társadalomban, a gondolatok és információk szabad terjedésének korszakában történik.

Ez, természetesen, nem csak román gond. A muszlim nők ruházatával kapcsolatos vita nyugaton is rendkívül nagy hőfokon zajlik. Ausztriában például, ahol a kormány az iszlám valamiféle honi formájának bevezetésével akarja megszelídíteni a sárkányt. Amely egyáltalán nem tud megbékélni a teljes iszlám lepel nőgyűlölő és mizantróp viselésével.

Nyilvánvaló, hogy a nyitott társadalmak túlzott adagnyi evolucionizmus, marxizmus, pozitivizmus és progresszizmus által elvakított

elitjei masszívan, szisztematikusan és hosszasan alábecsülték az indentitárius kihívást,

amihez a hazafiság és a hitek is tartoznak. Nyugaton túlságosan is megbíztak abban az – állítólag mágikus – megoldásban, hogy a nacionalizmusokat a történelem szemeteskosarába vetik, a vallást pedig kizárólag a magánjellegű meggyőződések területére száműzik.

A globalizálással, az identitárius válságokat és interkulturális ütközéseket generáló kihívásaival együtt mindkét száműzés nemcsak rosszul kezeltnek, de korainak is bizonyult. Mindkettő nagy erővel tért vissza, brutálisan bosszút állva hiányos identitásokkal és kompetenciákkal fertőzve meg az összeesküvés-elméletekkel, rasszizmussal, antiszemitizmussal és Amerika-ellenességgel szemben sérülékeny rétegeket.

Ezzel egyidejűleg keleten, és nem utolsó sorban Romániában is, túlságosan sokat dagonyáztak a régi szószban, meghatározatlan időre elodázva az elengedhetetlen modernizálást és világiasodást. Ennek az elmaradásnak és elhamarkodottságnak egy többszörös európai összeférhetetlenség a következménye.

Keleten újra lefékezték a demokratizálást. Nyugaton tovább élnek az interkulturális ütközésekre vonatkozó zavarok, mint ahogy a totalitárius kihívások is, amelyek

egyforma fanatizmussal fenyegetik belülről a liberális demokráciákat,

akár a politikailag korrekt elitekről, akár populista vagy iszlámista ellenfeleikről van szó.

Mindezekből az egyre erőszakosabb és forróbb ütközésekből a demokrácia kerül ki megtépázottan, ha nem éppen szétzúzottan. Addig nem is lesz megoldás, amíg megtagadják a teljes kép tudomásul vételét, teljes összetettségében és dinamizmusában, és ha folyamatosan utópisztikus javaslatokat, képzelt mentőötleteket és nem létező megoldásokat fognak követni, az ateista vagy teista ideológiákat másokkal, nem kevésbé szélsőségesekkel váltva fel.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Főtér

Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát

Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.

Erdélyi szavazótömb? Egyszerű és bonyolult
Krónika

Erdélyi szavazótömb? Egyszerű és bonyolult

Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.

Vádat emeltek az elnökválasztás érvénytelenítése után uszító AUR-os képviselő ellen – hírmix
Főtér

Vádat emeltek az elnökválasztás érvénytelenítése után uszító AUR-os képviselő ellen – hírmix

További híreink: a korábban kőolajat is szállító Traian Băsescu szerint sürgősen korlátozni kéne az üzemanyag-fogyasztást, Donald Trump pedig kihagyja a bukaresti B9-csúcsot.

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő
Székelyhon

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

A húsvéthétfői bántalmazás ügyében Béres Norbert részletesen ismertette a történteket a Székelyhonnal. Elmondása szerint több ütés érte, az incidensben a Sepsi OSK szakmai stábjának tagjai is érintettek. A fociklub sportigazgatója is megszólalt.

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban
Krónika

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban

Az 1989-es rendszerváltás utáni évben megalapítottam a Wildt József Tudományos Társaságot, aminek céljai közt a matematikán kívül kulturális, történelmi örökségünk ápolása is szerepelt.

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában
Székelyhon

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában

Autójavító műhelyben keletkezett tűzhöz riasztották csütörtök este a csíkszeredai tűzoltókat.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS