// 2026. január 7., szerda // Attila, Ramóna

A muszlim ruházati előírások és a gondolati rabság

// HIRDETÉS

Miközben a demokratizálódás Romániában egy helyben topog, máshol hármas fenyegetés leselkedik a demokráciákra. Az iszlamizmus csak egyike ezeknek. A másik a politikai korrektség. De az arra adott reakció is…

Olyan gyúlékony légkörben, ahol az inkvizíció vagy a náci könyvégetések felidézéshez már nincs is szükség máglyákra, a vallás nyilvános és magánéleti jegyeinek és a világi államhoz való viszonyulásának ügye továbbra is olyan téma, amely keleten és nyugaton egyaránt sürgős és alapos tisztázásokat igényel.

Egyaránt felkavarók, jellemzőek és rendkívül megdöbbentők azok a reakciók, amelyeket Romániában kiváltott az a kommentárom, melyben arról írtam, hogy

a burkaviselés tilalma mellett meg kellene tűrni a burkininek nevezett fürdőruha hordását.

Megdöbbentők, mert amennyiben némileg olvasni tudó egyedektől érkeztek, számos román rossz mentális, pszichológiai és intellektuális felkészültséggel áll szemben a jelenlegi demokráciákban felmerülő kihívásokkal.

Nevezetesen mekkora rosszindulatra, vagy ostobaságra van szükség, hogy valaki ne legyen képes különbséget tenni két, csak látszólag azonos ruházat között? Vagyis a viselője arcvonásait látni hagyó fürdőruha, amilyet akár az apácák vagy a vallásos zsidó nők is hordhatnának a tengerparton, illetve a muszlim nőket teljesen eltakaró iszlám lepel között?

Mekkorának kell lennie a hülyeségnek, hogy ne fogják fel, a burka, a burkinivel szemben, nem annyira erkölcsi-vallási hatású ruházat, mint inkább politikai, iszlámista jelkép, amellyel az integráció megtagadását és egy párhuzamos társadalom kiépítésének akaratát fejezik ki?

Mekkora agyműködési hiányra van szükség, hogy valaki ne fogja fel, a burkini viselése a lelkiismereti, gondolkodási és hitbéli szabadsággal kapcsolatos, így a valóban liberális demokráciák és jogállamok nem kezelhetik e két viseletet úgy, mintha nem lenne köztük különbség?

A fanatizmus az intelligencia halála.

Gyúlékony légkörben a szélsőséges fertőzések gyorsabban terjednek, mint általában hiszik. Számomra pedig azok az alapvetően intoleráns visszhangok, amelyek Franciaország Államtanácsának burkinitilalmat felfüggesztő döntésére születtek, felkavaró helyzetről árulkodnak, amelynek aspektusai egyértelműen túlmutatnak az iszlám, az iszlámizmus, a biztonság vagy a terrorizmus ügyén.

Itt főleg a gondolati rabság példátlan elterjedéséről van szó. A nem-gondolkodásé, egy függő és differenciálatlan pszeudo-gondolkodási formáé. Itt annak a dezinformáltságnak a mértékéről van szó, mely a román társadalomban a képzetlenség és – nem utolsó sorban orosz eredetű – propaganda miatt felhalmozódott.

De nemcsak az indoktrináció a lényeg, lett légyen az

fundamentalista-ortodoxista vagy akár militánsan ateista és politikailag korrekt.

A vita során előtérbe kellene kerülniük az ideológiai reakcióknak is, úgy a kommunizmus és fasizmus által képviselt klasszikus, mint az olyan kifinomultabb, posztmodern totalitarizmusok nyílt antidemokratikus agresszióira, amilyen a politikai korrektség, hiszen ezek nem kevésbé fanatikusok, mint azok a doktrínák, melyek ellen állítólag küzdenek. Hiszen ez utóbbiak is táplálják a jelenlegi populizmusokat.

Így például azt gondolni, hogy az emberi jogok vagy a kisebbségek bármilyen védelme a politikai korrektség előtti aljas meghajlás, nem kevésbé szörnyű totalitárius ideologizálás, mint az iszlám és iszlámizmus közötti, vagy ez utóbbi és a terroristák nagy része közötti kapcsolat tagadása.

Ebben a kontextusban nemcsak a fülsértő vagy egyenesen hisztérikus hangvétel tűnik riasztónak, hanem – egyre gyakrabban – az a természetes hangvétel is, amellyel a fasizmust elutasító társadalmakban teljesen elfogadhatatlan apodiktikus kijelentéseket tesznek. Az „aki nincs velünk, az ellenünk van” típusú totalitárius viselkedésmódok iszonyatos mértékben befúrták magukat többek között látszólag felvilágosult elmékbe is, ezért annál inkább oda kell ezekre figyelni, hogy az ez antidemokratikus fertőzés az információs társadalomban, a gondolatok és információk szabad terjedésének korszakában történik.

Ez, természetesen, nem csak román gond. A muszlim nők ruházatával kapcsolatos vita nyugaton is rendkívül nagy hőfokon zajlik. Ausztriában például, ahol a kormány az iszlám valamiféle honi formájának bevezetésével akarja megszelídíteni a sárkányt. Amely egyáltalán nem tud megbékélni a teljes iszlám lepel nőgyűlölő és mizantróp viselésével.

Nyilvánvaló, hogy a nyitott társadalmak túlzott adagnyi evolucionizmus, marxizmus, pozitivizmus és progresszizmus által elvakított

elitjei masszívan, szisztematikusan és hosszasan alábecsülték az indentitárius kihívást,

amihez a hazafiság és a hitek is tartoznak. Nyugaton túlságosan is megbíztak abban az – állítólag mágikus – megoldásban, hogy a nacionalizmusokat a történelem szemeteskosarába vetik, a vallást pedig kizárólag a magánjellegű meggyőződések területére száműzik.

A globalizálással, az identitárius válságokat és interkulturális ütközéseket generáló kihívásaival együtt mindkét száműzés nemcsak rosszul kezeltnek, de korainak is bizonyult. Mindkettő nagy erővel tért vissza, brutálisan bosszút állva hiányos identitásokkal és kompetenciákkal fertőzve meg az összeesküvés-elméletekkel, rasszizmussal, antiszemitizmussal és Amerika-ellenességgel szemben sérülékeny rétegeket.

Ezzel egyidejűleg keleten, és nem utolsó sorban Romániában is, túlságosan sokat dagonyáztak a régi szószban, meghatározatlan időre elodázva az elengedhetetlen modernizálást és világiasodást. Ennek az elmaradásnak és elhamarkodottságnak egy többszörös európai összeférhetetlenség a következménye.

Keleten újra lefékezték a demokratizálást. Nyugaton tovább élnek az interkulturális ütközésekre vonatkozó zavarok, mint ahogy a totalitárius kihívások is, amelyek

egyforma fanatizmussal fenyegetik belülről a liberális demokráciákat,

akár a politikailag korrekt elitekről, akár populista vagy iszlámista ellenfeleikről van szó.

Mindezekből az egyre erőszakosabb és forróbb ütközésekből a demokrácia kerül ki megtépázottan, ha nem éppen szétzúzottan. Addig nem is lesz megoldás, amíg megtagadják a teljes kép tudomásul vételét, teljes összetettségében és dinamizmusában, és ha folyamatosan utópisztikus javaslatokat, képzelt mentőötleteket és nem létező megoldásokat fognak követni, az ateista vagy teista ideológiákat másokkal, nem kevésbé szélsőségesekkel váltva fel.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele
Főtér

A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele

Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.

Az AUR be akar perelni minden önkormányzatot, amely megemelte a helyi adókat
Krónika

Az AUR be akar perelni minden önkormányzatot, amely megemelte a helyi adókat

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bíróságon készül megtámadni valamennyi önkormányzati határozatot, amely megemeli az ingatlanok és autók után fizetendő adókat.

Román állampolgár is van a svájci üdülőhelyen történt tűzvész során eltűntek között – hírmix
Főtér

Román állampolgár is van a svájci üdülőhelyen történt tűzvész során eltűntek között – hírmix

A Moldvai Köztársaságnak adományozza régi városi buszait a kolozsvári városháza. Banki alkalmazott segítségével vesztette el megtakarításait egy Olaszországban dolgozó román nő.

A héten még velünk marad a nagy tél, aztán jövő héten valamelyest enyhülni fog a hideg
Székelyhon

A héten még velünk marad a nagy tél, aztán jövő héten valamelyest enyhülni fog a hideg

Változékony időre számíthatunk a következő két hétben, sok csapadékkal - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) január 5. és 18. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

Tiltakozás a helyi adók emelése ellen: utcára vonultak az emberek az egyik városban, kifütyülték a polgármestert
Krónika

Tiltakozás a helyi adók emelése ellen: utcára vonultak az emberek az egyik városban, kifütyülték a polgármestert

Tüntettek a lakosok hétfőn a Suceava megyei Salcea városának polgármesteri hivatala előtt, mivel elégedetlenek a helyi adók és illetékek növelése miatt. A polgármestert kifütyülték, akadtak, akik a lemondását követelték.

Törvény kihirdetve: hosszú évek telnek el a nyugdíjba vonulás után, amíg kiadják a teljes magánnyugdíjat
Székelyhon

Törvény kihirdetve: hosszú évek telnek el a nyugdíjba vonulás után, amíg kiadják a teljes magánnyugdíjat

Kihirdette hétfőn Nicușor Dan államfő a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvényt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS