Az európai uniós gazdaságpolitika, az intézményrendszer, a közös biztonságpolitika és az uniós szakpolitikák terén négy javaslatot tett Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió jövőjére vonatkozóan a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) kormányfőinek pénteki varsói találkozóján, amelyen részt vett Angela Merkel német kancellár is.

Orbán Viktor úgy vélte, hogy a britek kilépése az Európai Unióból nem kiváltó oka, hanem következménye az Európán belüli helyzetnek, az EU pedig teljesen elvesztette adaptációs készségét.

Szerinte a második baj, amellyel az EU küszködik, az, hogy az unió a már létező szabályait sem tartja be, amelyek a határvédelemre és a schengeni övezetre, a költségvetési fegyelemre és a pénzügyi intézmények működésére vonatkozik.

A miniszterelnök négy javaslatban foglalta össze a problémák megoldására vonatkozó magyar álláspontot.

1. Az unió tartsa fenn az európai gazdaságpolitika szigorú költségvetési fegyelemre, szerkezeti átalakításra és gazdasági stabilitásra irányuló politikáját.

2. Az unióban első helyre kellene sorolni a biztonság kérdését, és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához – ismételte meg Orbán az idei Tusványoson már elhangzott felvetését.

3. Az európai intézményeknek vissza kellene térniük rendeltetésükhöz: „Az Európai Tanács vezesse és csak ő vezesse az Európai Uniót. Az Európai Bizottság a politikai szerepjátszást fejezze be, és térjen vissza az alapszerződésben rögzített feladatához, ő nem politikai szereplő, hanem a szerződés őre, amelynek az a funkciója, hogy a kettős mérce alkalmazását az unión belül elkerülhessük.”

4. A közös szakpolitikákat illetően a magyar miniszterelnök javaslata az volt, hogy az EU őrizze meg a régi, bevált politikákat, mint amilyen a kohéziós és az agrárpolitika, és alkosson „szükséges új politikákat”, például a digitalizáció kérdésében, ugyanakkor a migrációnak és a szociális kérdéseknek az ügyét ne vonja be a közös politikákba.
 

Merkel szerint arra kell összpontosítani, ami összeköt

A brit uniós tagság megszüntetésével (Brexit) kialakuló helyzetben azokra az ügyekre kell összpontosítani, amelyek összekötik az Európai Unióban maradó 27 országot – emelte ki Angela Merkel a találkozó előtt tett sajtónyilatkozatában.

A kancellár a visegrádi országok kormányfőivel közösen tartott tájékoztatón első számú ügyként az EU külső és belső biztonságát említette. Hangsúlyozta, hogy az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés alapján a tagországok az eddiginél többet tehetnek és több „közös akciót tervezhetnek” a közös biztonság- és védelempolitika területén.

A belbiztonság területén, amelyen „nem csak a terrorizmus elleni harcról” van szó, közös projektek egész sora vár megvalósításra – tette hozzá Angela Merkel.

Kiemelte, hogy a migráció ügyében különösképpen a „humanitárius felelősségvállalás”, az afrikai országokkal kialakítandó „migrációs partnerség” és a Törökországgal kezdett együttműködés, valamint az „illegalitás elleni küzdelem” kérdéséről szükséges tárgyalni.
 

Szydlo: határvédelem és humanitárius segítségnyújtás

Az Egyesült Királyság kilépéséről (Brexit) döntő júniusi brit népszavazás után olyan változásokra van szükség, „melyek összekapcsolják, nem pedig elválasztják a tagállamokat” – nyilatkozta Beata Szydlo lengyel kormányfő, aláhúzva a hatékonyabb európai együttműködésre irányuló reformok nélkülözhetetlenségét.

Az EU-n belüli együttműködés legfontosabb formáit keresik a találkozón. Vannak területek, ahol megtalálhatók a közös nevezők, de akadnak témák, amelyekben nincs egyetértés a tagállamok között, és ez az utóbbi időben sokszor fordul elő – mondta Szydlo, utalva többek között az uniós menedékjogi rendszer tervezett változásaira, valamint a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós irányelvre.

Az EU belső és külső biztonságát, ezen belül a terrorizmust, a migrációs válságot érintő témákban hangsúlyt kell helyezni a külső határvédelemre, valamint az EU határain kívül nyújtandó humanitárius segítségnyújtásra – szögezte le a lengyel miniszterelnök.
 

Fico: változtatni kell Brüsszel és a tagállamok kommunikációján

Szükség van arra, hogy a jövőben megváltozzon a kommunikáció az Európai Unió intézményei és a tagállamok között – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.

Robert Fico szerint az is elengedhetetlen, hogy az Európai Unió visszaszerezze globális szerepét a világpolitikában és a gazdaságban is.

A szeptember 16-i „pozsonyi csúcstalálkozón mindezt meg kell vitatni. Tudatosítani kell, hogy hosszú távú folyamatokról van szó, de el kell őket indítani” – hangsúlyozta a szlovák kormányfő, akinek országa jelenleg ellátja az unió Tanácsának soros elnökségét.
 

Sobotka is közös európai hadsereget szorgalmaz

Csehország számára az európai biztonság megerősítése, valamint az Európai Unió nyugati és keleti országai közti gazdasági és életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése jelenti azokat a prioritásokat, amelyeket fel kíván vetni az Európai Unió szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozóján – jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.

„Szükség van az EU külső és belső biztonságának megerősítésére. A témán belül vitát kell nyitni a közös európai hadsereg felállításáról is” – vélekedett Bohuslav Sobotka.

Hangsúlyozta: Csehország rendkívül fontosnak tartja azt is, hogy az Európai Unió megerősítse a lakosság körében az integrációba vetett hitet, mert ez a sikeres politika alapja.