// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kihozták a szolcsvai barlangban rekedt turistákat

// HIRDETÉS

Ha nem állt volna el az esőzés, nagy bajba került volna a 11 látogató. Hét órán át zajlott a mentés.

Kedd estére kihozták a szolcsvai Búvópatak barlangba (Huda lui Papară) rekedt turistákat, a mentés mintegy hét órán át tartott – írja a Mediafax hírügynökség. 

 

15-17 éves fiatalok (közülük páran francia állampolgárok) két barlangász vezetésével hétfőn látogatták meg a Torockói-hegység alatt 5,2 km hosszan húzódó cseppkőbarlangot, egy hirtelen lezúduló eső viszont megakadályozta, hogy elérjék a kijáratot.

 

Az a személy riasztotta a hatóságokat, akivel megegyezett a csoport, hogy hány órára jön ki a barlangból. A 112-es sürgősségi számra beérkezett riasztást egyből komolyan vették, mivel a hívó fél nem csak feltételezéseinek adott hangot, hanem határozott volt a turisták eltűnésével kapcsolatban – nyilatkozta a hírügynökségnek Lucian Forda, a Fehér megyei hegyimentők vezetője.

 

Barlangi és hegyimentők is kiszálltak, bár a barlang megközelítését akadályozta, hogy a hirtelen lezúduló eső helyenként elmosta az utat. Látva, mekkora a víz a barlang bejáratánál, először azt hitték, legalább két napig tart majd a mentés, de szerencsére besegített a természet, mondta Forda, gyorsan esett a víz szintje.

 

Először hanggal teremtettek kapcsolatot a bennrekedtekkel, és megállapították, hogy mindenki jól van, és a bejárattól pár száz méterre találtak menedéket maguknak egy sziklán. A barlangászok és hegyimentők fúrógépekkel és sodronyokkal pályát építettek ki, amelyen hámokban és egyenként kihozták a fiatalokat. 

 

Forda elmondta, ha az eső nem állt volna el, hanem erősödött volna, a barlangban olyan mennyiségű és erejű zuhatag képződött volna, amely lemosta volna a turistákat arról a szikláról, amelyen átvészelték a barlangi árvizet. Azzal is szerencséjük volt, hogy szakszerűen voltak felöltözve, így nem hűltek ki a 2-4 fokos barlangban, ahol állandó a nedvesség és a szél. Egyedül viszont nem tudtak volna kijönni a sok víz és a nagy szintkülönbség miatt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS