Katasztrofális orvoshiány Romániában

Ha ez így megy tovább, lassan elkezdhetjük füvészkönyvekből tanulni az öngyógyítás tudományát. Nem vicc!
Hirdetés

Az egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalása miatt jelenleg nem kevesebb, mint 13.000 orvos hiányzik a román kórházakból. Ennek következtében több városban kardiológiai, fül-orr-gégészeti vagy intenzív terápiai állások vannak betöltetlenül, egyes megyékben pedig már az 50 százalékot közelíti a hiány mértéke.

„Egy orvos havonta tíz-tizenegyszer ügyel, a munkaidején kívül. Mára rabszolgasággá vált az ügyelet”

A romániai egészségügy átvilágítása azt mutatja, hogy nincs olyan megye, ahol ne lenne állás az orvosok számára. Egy részüket már harmadjára hirdették meg, más részüket pedig meghosszabbított munkaidővel töltenek be. Az a helyzet, hogy a külföldi munkavállalás csábítása egy amúgy sem egészséges rendszeren uralkodott el. És a hatóságok, bár látják a katasztrofális helyzetet, nem találnak megoldást, vagy nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel az orvosok exodusának megállítására. „Özönlenek kifelé az orvosok, mindenekelőtt az orvosok exodusa fog jelentős gondot okozni. Az ember egyetlen ágazatban sem olyan fontos, mint az egészségügyben. Vannak városok, ahol egész osztályok hiányoznak, egyszerűen nincs orvosuk”, ismeri el még az egészségügyi miniszter, Vlad Voiculescu is.

A Kolozsvári Orvosi Kamara 2015-ben 211 szakmai igazolási kérvényt vett nyilvántartásba, amire a Románia határain kívüli tevékenységhez van szükség. „Az orvosi egyetem kiképezi őket, majd elmennek. Nyilvánvalóvá vált az orvoshiány, amikor a szükséges havi ügyeletek számáról folytak a tárgyalások. Ha a szükséges hét ügyeletből egy orvos kettőt tud teljesíteni, akkor ötre nincs jelentkező. Az az abnormális helyzet alakult ki, hogy egy orvos 10-11 ügyeletet vállal havonta, a munkaidején kívül, sokan pedig ezt nem bírják, kikészültek, kifacsartak, mint egy citrom. Az ügyelet rabszolgasággá vált”, mondta Radu Vasile, az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezet kolozsvári elnöke a Mediafaxnak.

Az orvosok tömeges távozásának okáról a legjobban éppen azok egyike tud beszélni, akik úgy döntöttek, hogy külföldre mennek dolgozni. Oana Todea fogorvos és miután egy ideig egy magánrendelőben és egy iskolai rendelőben dolgozott Kolozsváron, 2014-ben, 39 évesen úgy döntött, elhagyja Romániát és Franciaországban, egy Macon nevű kisvárosban telepedik le férjével és két gyermekével. „39 éves voltam, amikor elmentem Romániából és akkoriban a szüleim néha kisegítettek anyagilag. Nem volt kocsim, a szabadságaimat a szüleimnél töltöttem és egy penészes lakás részleteit fizettem”, meséli Oana.

Todea szerint a franciaországi és a romániai oktatási rendszer közötti jelentős különbség az, hogy a szokványos kezeléseket az egészségbiztosító 70 százalékos arányban téríti meg, a többi 30 százalékot pedig a páciensek magánbiztosítása állja, tekintettel arra, hogy a legtöbben rendelkeznek ilyennel. „E rendszer nélkül sokkal több francia hanyagolná el a fogait, ahogy különben a románok meg is teszik”, mondja Oana Todea. Ami azokat a franciákat illeti, akiknek gondot okozhat, hogy bevándorló vagy román, Oana azt állítja, hogy „minden külföldre távozó románnak kötelessége jó irányban megváltoztatni a külföldiek rólunk kialakított képét. A rendelőmből mosolyogva távozó minden egyes páciens egy újabb lépés a jó irány felé”.

„Állásokat hirdettünk meg. Senki sem jelentkezett.”

Visszatérve a hazai állapotokhoz, a nagyobb városoktól távol még súlyosabb a helyzet. A Jenői Városi Kórház kb. 55 kilométerre van Aradtól és több tíz környékbeli települést szolgál ki. 2010-ben kezdte el a tevékenységét, európai standardoknak megfelelő felszereléssel és azóta folyamatosan orvosokat keres. „Szükségünk van orvosokra, pályázatot hirdettünk, de nem jelentkeztek érdeklődők. Három orvosra lenne sürgősen szükségünk a Sürgősségi Osztályra és egyre Szülészeti-nőgyógyászati Osztályra”, mondta a Mediafaxnak a Jenői Városi Kórház orvos-igazgatója, Carmen Elena Cîrdei.

Ahhoz, hogy Jenőre vonzzák az orvosokat, a kórház vezetősége és a polgármesteri hivatal bejelentette, hogy szolgálati lakást is biztosít. Ennek ellenére senki sem jelentkezik a pályázati felhívásokra. „Nagyon nehezen birkózunk meg a helyzettel, tekintettel arra, hogy nagyon sokan jönnek a sürgősségi osztályra, mert a kórház nagy demográfiai területet szolgál ki, ahol hiányoznak a hasonló osztályok és szintén nagy hiány van szakképzett személyzetből. Meghirdettük a sürgősségi ellátási orvosi és a sürgősségi eseteket kezelni képes házi orvosi állásokat. Senki sem jelentkezett”, mondta még Carmen Cîrdei.

Az Arad Megyei Sürgősségi Kórházban, a megye legnagyobb kórházában is több osztályon orvoshiány van. „Egyes orvosok nyugdíjba mentek, mások a magánszférába, megint mások pedig külföldre távoztak. Hiányunk van a sürgősségi osztályon, a kardiológián, a neurológián, az aneszteziológia és intenzív terápia területén, az infektológiai osztályon”, mondta a Mediafax tudósítójának Criprian George Pribac, az Aradi Megyei Klinikai Kórház orvos-igazgatója. A személyzethiány miatt a magánvállalkozókkal vagy más megyék intézményeivel kötünk szolgáltatási szerződéseket és több ügyeletet kell vállalni. „A személyzet ezért néha fáradt, ideges és elszigetelten gondok merülhetnek fel a páciensekkel folytatott kommunikálásban”, mondta még Ciprian George Pribac.

Vajdahunyadon is ugyanez a helyzet. „Emberhiányunk van az onkológiai, az orvosi képalkotási, az urológiai osztályokon, az utóbbiról két orvos megy hamarosan nyugdíjba. Jelenleg kezelni tudjuk a helyzetet, de ha nem jön új orvos, hat hónap, egy év múlva gondok lesznek. Az orvosi képalkotási osztályon kevesen vannak, miközben működtetni kell a komputertomográfot. Szeretnénk, ha több orvosunk lenne, akik használni tudják a komputertomográfot. A radiológiára is kellene még legalább két orvos”, mondta Ioan Demeter, a Dévai Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója a Mediafaxnak.

A Petrozsényi Sürgősségi Kórházban sokkal súlyosabb a helyzet: Itt nagyjából 200 fő hiányzik. „1028,5 állás a létszámkeretünk, az alkalmazottak száma pedig 817. Nagyjából minden lehetséges helyen hiányunk van. Nagyjából 200 fő hiányzik”, mondta a Mediafaxnak Alin Vasilescu, a Petrozsényi Sürgősségi Kórház menedzsere. Az idézett forrás szerint a petrozsényi egészségügyi egységnek két orvosra lenne szüksége a sürgősségi beavatkozási osztályon (UPU SMURD), de szakorvosokra is a radiológiai, endokrinológiai, dermatológiai és újszülött-kezelési osztályokra. A Vulkányi Városi Kórházban is ugyanez a helyzet. „Tavaly szeptemberben kétszer is meghirdettük a gyermekorvosi állást, de senki sem jelentkezett”, tette hozzá a Vulkányi Városi Kórház menedzsere.

„Két orvos nem tud ellátni egy osztályt. Meghirdettünk állásokat, de csak egy orvosnő jelentkezett Vâlceából.”

A Dolj megyei kórházaknál 25 százalékos az orvoshiány, az egészségügyi személyzet szintjén pedig 15 százalékos. „A városi kórházban egyetlen onkológus van, a megyei kórházban kettő. Az idegsebészeten, a megyei kórházban hasonló a helyzet. Többször is meghirdették az állásokat és csak egy orvosnő jelentkezett Vâlceából. Közben a kórház két idegsebésze már nyugdíjas, de továbbra is dolgoznak, mert nincs helyettük más. Az aneszteziológián, az intenzív terápián is hiány van”, mondta Ion Cotojman, a Hippokratész Romániai Szakszervezeti Föderáció elnöke.

A craiovai Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen képzett orvosok egy része már a rezidensi időszakban elhagyja az országot. Köztük van a 29 éves Alexandru Obadă is. Már tinédzser korában orvos akart lenni és egészségügyi középiskolát végzett, majd beiratkozott orvosira és gyermeksebészetre szakosodott. Most a Craiovai Sürgősségi Kórházban rezidens. De felfüggesztette posztját és Skóciába ment, ahol Resident Medical Officer-állást kínáltak neki a BMI Kings Park Hospital-ban.

Hirdetés

„Elsősorban az anyagi aspektus volt a meghatározó, de elismerem, hogy ugyanakkor tapasztalatot is akartam szerezni. Akik csak pénzért tennék meg ezt a lépést, azt tanácsolom, ne tegyék. Egyértelmű, hogy a fizetés a fő motiváció, mert napjainkban Romániában – sajnos – pénz nélkül nem lehet megélni. Az orvoslást Romániában gyakorolni akaró fiataloknak titáni erőfeszítéseket kell tenniük, ha arra gondolunk, hogy amikor elvégzik az egyetemet, nem kapnak egyebet, csak egy nyomorúságos fizetést, semmi mást. Még az utcaseprők is kapnak egyenruhát, de az orvosok semmit. Hogyan boldogulhatna egy fiatal orvos a társadalomban a nyomorúságos fizetésével? Itt általában a szülők szoktat besegíteni, akiknek tovább kell támogatniuk a gyermekeiket, akik ezt a szakmát választották”, mondja Alexandru Obadă. Alexandru haza fog jönni, hogy befejezze a rezidensképzést. Sok más kollégájához hasonlóan nem lesz biztos állása, de azt mondja, hogy „bármennyire rossz” is lesz Romániában, nem tud majd véglegesen elmenni.

Ha továbbmegyünk, Gorj megyébe, a Târgu-Jiu-i Megyei Sürgősségi Kórházban összesen 1.200 alkalmazott van, de orvos nagyjából 200. „35 százalékos mínuszunk van. Bizonyos szakok esetében rosszul állunk, mint például a kardiológián, a neurológián, és az a legsúlyosabb, hogy elég sok orvos a nyugdíj küszöbén áll és lassan-lassan kilépnek, ami tovább fogja növelni a hiányt. És ugyanez a helyzet az egész megyében. Azt hiszem, hogy csak a Târgu-Jiu-i Megyei Sürgősségi Kórházban 30-40 olyan orvos van, akik 3-4 éven belül nyugdíjba mennek. A füll-orr-gégészeten, mely az egyetlen ilyen osztály a megyében, csak két orvos van. Ilyen körülmények között nehéz boldogulni. Meghirdettünk egy állást, majd meglátjuk, jelentkezik-e valaki, de a magánszektor vonzóbb. Két orvos nem tud ellátni egy osztályt”, mondta Gheorghe Stanciu, a Gorj megyei Orvosi Kamara szóvivője. A Târgu-Jiu-i Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere, Tiberiu Tătaru szerint a város Sürgősségi Egységénél (UPU) szintén orvoshiány van, ahol csak négyen dolgoznak, ők főleg a szabadságolások idején vannak nehéz helyzetben.

„Amikor az egyetlen szakorvos benyújtotta a lemondását, bezártuk az onkológiai részleget”

A Szeben Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban hiány van a sürgősségi orvosokból, ezen az osztályon hirdették meg a legtöbb – hét – állást, de szükség van még idegsebészekre, fizioterapeutákra, radiológusokra és infektológusokra is.

„Az engedélyezett állásokhoz képest a következő szakokon vannak hiányok, abban az értelemben, hogy meghirdettük az állásokat, de nem jelentkezett senki: Idegsebészeti Klinikai Osztály – két állás, Fizikai Orvoslás, Balneológia és Orvosi Rehabilitáció – egy állás, Sürgősségi Ellátás – 7 állás. Ugyanakkor a következő szakokon vannak meghirdetett állásaink: Klinikai Infektológiai Osztály – két állás és Radiológiai és Orvosi Képalkotás – egy állás”, mondta a Mediafaxnak Decebal Todăriţă, a Szeben Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház szóvivője.

Vasluiban a legnagyobb kórházi egység akut orvoshiánnyal szembesül, a létszámkeret 60 százalékos kihasználtságú. A 243 orvosi állásból csak 145 van betöltve. „Súlyos következményekkel jár a szakemberek hiánya. Először is, 2015 novemberében be kellett zárnunk az onkológiai osztályt, amikor az utolsó szakorvos benyújtotta a lemondását és elment a magánszektorba. Ezen kívül az orvoshiány a többi szakember túlterheléséhez, kifáradásához és az egészségügyi ellátás minőségének romlásához vezet”, mondta a Mediafaxnak Ana Rinder, a Vaslui-i Megyei Sürgősségi Kórház vezetője.

A hivatalos adatok szerint Románia térképén most nehéz olyan kórházat találni, ahol minden állást betöltöttek. Maga az egészségügyi miniszter jelentette be, hogy Bukarestben 6.700 szabad állás van. Ialomiţa megyében az egészségügyi rendszer állásainak 44, Călăraşi megyében 42, Tulcea megyében pedig 40 százaléka betöltetlen.

Összesen nagyjából 13.000 orvos hiányzik, ami egyenlő a külföldön munkát vállalt egészségügyi káderek számával.

 

A címet a szerkesztőség adta. Fotó:

Hirdetés