Talán soha ennyien nem néztek egyszerre operát Kolozsváron, mint augusztus 19-én, péntek este Erkel Ferenc Hunyadi Lászlóját. Ezzel az operával és látványorgiával ünnepelte Kolozsvár, hogy 700 évvel ezelőtt lett szabad királyi város. Hogy ez mit jelentett, és hogyan nézett ki Kolozsvár akkor, itt írtuk meg, és itt mutattuk meg.
Már a délutáni pezsgőzés is odavonzott pár száz, talán pár ezer embert is a Főtérre.
Körbe kígyózott a sor, de félóra alatt mindenki kapott a 700 palacknyi ajándékpezsgőből. Minimum egyszer.
Az önkéntesek Isten éltesse Kolozsvárt! mondattal és széles mosollyal nyújtották át a poharakat. A koccintásoknak nem volt hangjuk, a csoportos örömnek annál inkább. Ez már a harmadik nap, hogy nyilvánosan és büntetlenül lehet inni a városközpontban.
Az ünnepi beszédek és sötétedés után kezdődik az opera a Kolozsvári Állami Magyar Opera művészeinek előadásában. Feljön a hold, hogy azok is elképesztő díszletben hallgassák Erkel művét, akik nem látnak rá a színpadra.
Volt már néhány szabadtéri operaelőadás Kolozsváron, de ennyien valószínűleg soha nem nézték egyszerre. A tér teljesen megtelt, legalább tíz-tizenötezer ember követte a színpadi látványt közvetlenül vagy a négy képernyő valamelyikén.
Az opera utolsó képe nem a színpadon jelent meg: ezúttal Hunyadi Lászlót öccse, Hunyadi Mátyás, a majdani nagy király szobra előtt fejezik le.
A zárásként Mátyás királyra irányított fény viszont oldotta az opera tragikumát.
Az ámulás java az opera után jött: Bordos László Zsolt használta különleges vászonként a Szent Mihály-templomot. Történelmi ikonokat vetített a magában is városikonként működő templomra, majd rendesen bemozgatta a falakat 3D-s animációval.
Aprólékos munkát igénylő látványosságait Bordos.ArtWorks néven alkotja, a brassói születésű, szerény épületanimátorról itt írtunk bővebben.
Ha pedig tényleg kultúrfőváros lesz Kolozsvár (miért ne?), reméljük, legalább ekkora jókedvvel ünnepli meg várossá avanzsálásának 705. évfordulóját. Mert a 21. században is lehet királyi és szabad.