// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Boldog szülinapot, Kolozsvár!

// HIRDETÉS

Pezsgővel, rekordnézettségű operával és elképesztően látványos, 3D-s épületvetítéssel ünnepelte meg Kolozsvár, hogy 700 éve város.

Talán soha ennyien nem néztek egyszerre operát Kolozsváron, mint augusztus 19-én, péntek este Erkel Ferenc Hunyadi Lászlóját. Ezzel az operával és látványorgiával ünnepelte Kolozsvár, hogy 700 évvel ezelőtt lett szabad királyi város. Hogy ez mit jelentett, és hogyan nézett ki Kolozsvár akkor, itt írtuk meg, és itt mutattuk meg.  

 

Már a délutáni pezsgőzés is odavonzott pár száz, talán pár ezer embert is a Főtérre.

 

 

Körbe kígyózott a sor, de félóra alatt mindenki kapott a 700 palacknyi ajándékpezsgőből. Minimum egyszer.

 

 

 

Az önkéntesek Isten éltesse Kolozsvárt! mondattal és széles mosollyal nyújtották át a poharakat. A koccintásoknak nem volt hangjuk, a csoportos örömnek annál inkább. Ez már a harmadik nap, hogy nyilvánosan és büntetlenül lehet inni a városközpontban.

 

 

 

Az ünnepi beszédek és sötétedés után kezdődik az opera a Kolozsvári Állami Magyar Opera művészeinek előadásában. Feljön a hold, hogy azok is elképesztő díszletben hallgassák Erkel művét, akik nem látnak rá a színpadra.

 

Volt már néhány szabadtéri operaelőadás Kolozsváron, de ennyien valószínűleg soha nem nézték egyszerre. A tér teljesen megtelt, legalább tíz-tizenötezer ember követte a színpadi látványt közvetlenül vagy a négy képernyő valamelyikén.

 

 

 

Az opera utolsó képe nem a színpadon jelent meg: ezúttal Hunyadi Lászlót öccse, Hunyadi Mátyás, a majdani nagy király szobra előtt fejezik le.

 

 

 

A zárásként Mátyás királyra irányított fény viszont oldotta az opera tragikumát.

 

 

 

Az ámulás java az opera után jött: Bordos László Zsolt használta különleges vászonként a Szent Mihály-templomot. Történelmi ikonokat vetített a magában is városikonként működő templomra, majd rendesen bemozgatta a falakat 3D-s animációval. 

 

 

Aprólékos munkát igénylő látványosságait Bordos.ArtWorks néven alkotja, a brassói születésű, szerény épületanimátorról itt írtunk bővebben. 

 

 

 

Ha pedig tényleg kultúrfőváros lesz Kolozsvár (miért ne?), reméljük, legalább ekkora jókedvvel ünnepli meg várossá avanzsálásának 705. évfordulóját. Mert a 21. században is lehet királyi és szabad.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS