// 2026. október 31., szombat // Farkas

Felavatták egy arisztokrata újraállított sírkövét a Házsongárdban

// HIRDETÉS

Az (erdélyi) magyar közösség és ezen belül a nőtársadalom lerótta egyik nagy tartozását. Fotóriport.

Ezzel indította beszédét Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója a Házsongárdi evangélikus temető egyik vadonatúj síremléke előtt pénteken délelőtt 11 órakor. 

Hogy kivel szemben? De Gerando Antonina nevét sokan ismerhetik, hiszen a francia arisztokrata hölgy elég sok szállal kötődött a magyar kultúrához, Magyarországhoz és konkrétan Kolozsvárhoz.

Antonina 1845. Február 13-án született Párizsban. Apja Auguste De Gerando esszéíró és földbirtokos, akinek szintén elég köze volt Magyarországhoz, hiszen feleségül vette egy magyar grófnőt, számos magyar vonatkozású szöveget írt, és tevékenyen részt vett az 1848-as forradalomba. Anyja a már említett magyar grófnő, Teleki Emma (Teleki Blanka nővére). A kis Antonina Magyarország és Franciaország közt ingázva töltötte gyermekkorát. 1861-ben tanítónői, 1864-ben tanárnői képesítést szerzett. 1872-ben végleg Magyarországon telepedett le.

1880-ban aztán Kolozsvár meghívta a frissen alapított felsőbb leányiskola első igazgatói posztjára. Hogy miként viszonyult Kolozsvárhoz? tessék, idézünk tőle: „Amint én Kolozsvár városé vagyok, éppen úgy mondhatom, hogy ezen kolozsvári felsőbb leányiskola az enyém, mert én teremtettem és életemnek 25 legtevékenyebb, legerőteljesebb, legtermékenyebb évén át, minden erőmet, minden gondolatomat, minden törekvésemet ennek szántam. Úgy is szeretem ezen iskolát, mint ahogy a művész szereti alkotását, mint ahogy az anya szereti gyermekét.”

De Gerando Antonina, a magyar nőnevelés egyik vezéregyénisége negyed évszázadon keresztül vezette az iskolát. Kolozsváron hunyt el 1914. Április 9-én. Földi maradványait a Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra, ám ez az örök nyugalom sajnos nem bizonyult annak. 1978-ban De Gerando Antonina sírhelyét felszámolták, emlékét egy kis tábla formájában „örökítették meg” az utókor számára.

Nos, ezt a tartozását rótta le pénteken az erdélyi és miért ne, a teljes magyar közösség is. Tőkés Erzsébet beszéde után Adorjáni Dezső, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke végezte el az avatási szertartást. Az új sírkő Gergely Zoltán munkája. Köszönjük mindenkinek a munkát és tisztelgünk De Gerando Antonina emléke előtt. 

És akkor nézzük, mi történt:

Bal oldalon a Gergely Zoltán által készített új síremlék, mellette a rossz emlékű kis tábla.  

 

És gyülekeznek az emlékezők.

 

Köztük Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója és Szebeni Zsuzsa színháztörténész, két hölgy, akik vonatkozó munkájuk következtében elnyerték (tőlünk legalábbis) a tiszteletbeli grófnő címet.

 

És megérkezik Laky-Takács Péter, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának konzulja is. 

 

Adorjáni Dezső püspök úr az avatási szertartás közben.

 

A hangulat meghitt. Az idősebbek megpihennek egy percre.

 

És következik a koszorúk elhelyezése. Elsőként Laky-Takács Péter konzul került sorra.

 

Tőkés Erzsébet a második koszorúval. Több is volt, de ennyi illusztrációnak elég lesz.

 

És egy odatévedt polgár profilportréjával búcsúzunk, amint a szertartást figyeli. Arisztokraták, közemberek, mind egyenlőkként álltunk a síremlék mellett.

 

Fotók: Szántai János

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt
Krónika

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt

Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS