// 2026. november 7., szombat // Rezso

Felavatták egy arisztokrata újraállított sírkövét a Házsongárdban

// HIRDETÉS

Az (erdélyi) magyar közösség és ezen belül a nőtársadalom lerótta egyik nagy tartozását. Fotóriport.

Ezzel indította beszédét Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója a Házsongárdi evangélikus temető egyik vadonatúj síremléke előtt pénteken délelőtt 11 órakor. 

Hogy kivel szemben? De Gerando Antonina nevét sokan ismerhetik, hiszen a francia arisztokrata hölgy elég sok szállal kötődött a magyar kultúrához, Magyarországhoz és konkrétan Kolozsvárhoz.

Antonina 1845. Február 13-án született Párizsban. Apja Auguste De Gerando esszéíró és földbirtokos, akinek szintén elég köze volt Magyarországhoz, hiszen feleségül vette egy magyar grófnőt, számos magyar vonatkozású szöveget írt, és tevékenyen részt vett az 1848-as forradalomba. Anyja a már említett magyar grófnő, Teleki Emma (Teleki Blanka nővére). A kis Antonina Magyarország és Franciaország közt ingázva töltötte gyermekkorát. 1861-ben tanítónői, 1864-ben tanárnői képesítést szerzett. 1872-ben végleg Magyarországon telepedett le.

1880-ban aztán Kolozsvár meghívta a frissen alapított felsőbb leányiskola első igazgatói posztjára. Hogy miként viszonyult Kolozsvárhoz? tessék, idézünk tőle: „Amint én Kolozsvár városé vagyok, éppen úgy mondhatom, hogy ezen kolozsvári felsőbb leányiskola az enyém, mert én teremtettem és életemnek 25 legtevékenyebb, legerőteljesebb, legtermékenyebb évén át, minden erőmet, minden gondolatomat, minden törekvésemet ennek szántam. Úgy is szeretem ezen iskolát, mint ahogy a művész szereti alkotását, mint ahogy az anya szereti gyermekét.”

De Gerando Antonina, a magyar nőnevelés egyik vezéregyénisége negyed évszázadon keresztül vezette az iskolát. Kolozsváron hunyt el 1914. Április 9-én. Földi maradványait a Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra, ám ez az örök nyugalom sajnos nem bizonyult annak. 1978-ban De Gerando Antonina sírhelyét felszámolták, emlékét egy kis tábla formájában „örökítették meg” az utókor számára.

Nos, ezt a tartozását rótta le pénteken az erdélyi és miért ne, a teljes magyar közösség is. Tőkés Erzsébet beszéde után Adorjáni Dezső, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke végezte el az avatási szertartást. Az új sírkő Gergely Zoltán munkája. Köszönjük mindenkinek a munkát és tisztelgünk De Gerando Antonina emléke előtt. 

És akkor nézzük, mi történt:

Bal oldalon a Gergely Zoltán által készített új síremlék, mellette a rossz emlékű kis tábla.  

 

És gyülekeznek az emlékezők.

 

Köztük Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója és Szebeni Zsuzsa színháztörténész, két hölgy, akik vonatkozó munkájuk következtében elnyerték (tőlünk legalábbis) a tiszteletbeli grófnő címet.

 

És megérkezik Laky-Takács Péter, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának konzulja is. 

 

Adorjáni Dezső püspök úr az avatási szertartás közben.

 

A hangulat meghitt. Az idősebbek megpihennek egy percre.

 

És következik a koszorúk elhelyezése. Elsőként Laky-Takács Péter konzul került sorra.

 

Tőkés Erzsébet a második koszorúval. Több is volt, de ennyi illusztrációnak elég lesz.

 

És egy odatévedt polgár profilportréjával búcsúzunk, amint a szertartást figyeli. Arisztokraták, közemberek, mind egyenlőkként álltunk a síremlék mellett.

 

Fotók: Szántai János

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS