// 2026. május 26., kedd // Fülöp, Evelin

Felavatták egy arisztokrata újraállított sírkövét a Házsongárdban

// HIRDETÉS

Az (erdélyi) magyar közösség és ezen belül a nőtársadalom lerótta egyik nagy tartozását. Fotóriport.

Ezzel indította beszédét Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója a Házsongárdi evangélikus temető egyik vadonatúj síremléke előtt pénteken délelőtt 11 órakor. 

Hogy kivel szemben? De Gerando Antonina nevét sokan ismerhetik, hiszen a francia arisztokrata hölgy elég sok szállal kötődött a magyar kultúrához, Magyarországhoz és konkrétan Kolozsvárhoz.

Antonina 1845. Február 13-án született Párizsban. Apja Auguste De Gerando esszéíró és földbirtokos, akinek szintén elég köze volt Magyarországhoz, hiszen feleségül vette egy magyar grófnőt, számos magyar vonatkozású szöveget írt, és tevékenyen részt vett az 1848-as forradalomba. Anyja a már említett magyar grófnő, Teleki Emma (Teleki Blanka nővére). A kis Antonina Magyarország és Franciaország közt ingázva töltötte gyermekkorát. 1861-ben tanítónői, 1864-ben tanárnői képesítést szerzett. 1872-ben végleg Magyarországon telepedett le.

1880-ban aztán Kolozsvár meghívta a frissen alapított felsőbb leányiskola első igazgatói posztjára. Hogy miként viszonyult Kolozsvárhoz? tessék, idézünk tőle: „Amint én Kolozsvár városé vagyok, éppen úgy mondhatom, hogy ezen kolozsvári felsőbb leányiskola az enyém, mert én teremtettem és életemnek 25 legtevékenyebb, legerőteljesebb, legtermékenyebb évén át, minden erőmet, minden gondolatomat, minden törekvésemet ennek szántam. Úgy is szeretem ezen iskolát, mint ahogy a művész szereti alkotását, mint ahogy az anya szereti gyermekét.”

De Gerando Antonina, a magyar nőnevelés egyik vezéregyénisége negyed évszázadon keresztül vezette az iskolát. Kolozsváron hunyt el 1914. Április 9-én. Földi maradványait a Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra, ám ez az örök nyugalom sajnos nem bizonyult annak. 1978-ban De Gerando Antonina sírhelyét felszámolták, emlékét egy kis tábla formájában „örökítették meg” az utókor számára.

Nos, ezt a tartozását rótta le pénteken az erdélyi és miért ne, a teljes magyar közösség is. Tőkés Erzsébet beszéde után Adorjáni Dezső, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke végezte el az avatási szertartást. Az új sírkő Gergely Zoltán munkája. Köszönjük mindenkinek a munkát és tisztelgünk De Gerando Antonina emléke előtt. 

És akkor nézzük, mi történt:

Bal oldalon a Gergely Zoltán által készített új síremlék, mellette a rossz emlékű kis tábla.  

 

És gyülekeznek az emlékezők.

 

Köztük Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója és Szebeni Zsuzsa színháztörténész, két hölgy, akik vonatkozó munkájuk következtében elnyerték (tőlünk legalábbis) a tiszteletbeli grófnő címet.

 

És megérkezik Laky-Takács Péter, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának konzulja is. 

 

Adorjáni Dezső püspök úr az avatási szertartás közben.

 

A hangulat meghitt. Az idősebbek megpihennek egy percre.

 

És következik a koszorúk elhelyezése. Elsőként Laky-Takács Péter konzul került sorra.

 

Tőkés Erzsébet a második koszorúval. Több is volt, de ennyi illusztrációnak elég lesz.

 

És egy odatévedt polgár profilportréjával búcsúzunk, amint a szertartást figyeli. Arisztokraták, közemberek, mind egyenlőkként álltunk a síremlék mellett.

 

Fotók: Szántai János

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A román állam esete a politikai pornóval

Szántai János

A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.

Nem a politika radikalizálódik, hanem a társadalom, a politika csak követi ezt a radikalizálódást

Varga László Edgár

A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget

Varga László Edgár

A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté
Főtér

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Gyergyószéki keresztaljával érkezik Sulyok Tamás a csíksomlyói búcsúba
Krónika

Gyergyószéki keresztaljával érkezik Sulyok Tamás a csíksomlyói búcsúba

Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.

Tánczos Barna egy lehetséges magyar kormányfőről: „amikor a disznó repülni fog”
Főtér

Tánczos Barna egy lehetséges magyar kormányfőről: „amikor a disznó repülni fog”

Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére
Székelyhon

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére

Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.

Az ezeréves határnál provokálta a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat a román soviniszta vezér
Krónika

Az ezeréves határnál provokálta a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat a román soviniszta vezér

Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre
Székelyhon

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre

Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A román állam esete a politikai pornóval

Szántai János

A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.

Nem a politika radikalizálódik, hanem a társadalom, a politika csak követi ezt a radikalizálódást

Varga László Edgár

A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget

Varga László Edgár

A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS