// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Felavatták egy arisztokrata újraállított sírkövét a Házsongárdban

// HIRDETÉS

Az (erdélyi) magyar közösség és ezen belül a nőtársadalom lerótta egyik nagy tartozását. Fotóriport.

Ezzel indította beszédét Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója a Házsongárdi evangélikus temető egyik vadonatúj síremléke előtt pénteken délelőtt 11 órakor. 

Hogy kivel szemben? De Gerando Antonina nevét sokan ismerhetik, hiszen a francia arisztokrata hölgy elég sok szállal kötődött a magyar kultúrához, Magyarországhoz és konkrétan Kolozsvárhoz.

Antonina 1845. Február 13-án született Párizsban. Apja Auguste De Gerando esszéíró és földbirtokos, akinek szintén elég köze volt Magyarországhoz, hiszen feleségül vette egy magyar grófnőt, számos magyar vonatkozású szöveget írt, és tevékenyen részt vett az 1848-as forradalomba. Anyja a már említett magyar grófnő, Teleki Emma (Teleki Blanka nővére). A kis Antonina Magyarország és Franciaország közt ingázva töltötte gyermekkorát. 1861-ben tanítónői, 1864-ben tanárnői képesítést szerzett. 1872-ben végleg Magyarországon telepedett le.

1880-ban aztán Kolozsvár meghívta a frissen alapított felsőbb leányiskola első igazgatói posztjára. Hogy miként viszonyult Kolozsvárhoz? tessék, idézünk tőle: „Amint én Kolozsvár városé vagyok, éppen úgy mondhatom, hogy ezen kolozsvári felsőbb leányiskola az enyém, mert én teremtettem és életemnek 25 legtevékenyebb, legerőteljesebb, legtermékenyebb évén át, minden erőmet, minden gondolatomat, minden törekvésemet ennek szántam. Úgy is szeretem ezen iskolát, mint ahogy a művész szereti alkotását, mint ahogy az anya szereti gyermekét.”

De Gerando Antonina, a magyar nőnevelés egyik vezéregyénisége negyed évszázadon keresztül vezette az iskolát. Kolozsváron hunyt el 1914. Április 9-én. Földi maradványait a Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra, ám ez az örök nyugalom sajnos nem bizonyult annak. 1978-ban De Gerando Antonina sírhelyét felszámolták, emlékét egy kis tábla formájában „örökítették meg” az utókor számára.

Nos, ezt a tartozását rótta le pénteken az erdélyi és miért ne, a teljes magyar közösség is. Tőkés Erzsébet beszéde után Adorjáni Dezső, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke végezte el az avatási szertartást. Az új sírkő Gergely Zoltán munkája. Köszönjük mindenkinek a munkát és tisztelgünk De Gerando Antonina emléke előtt. 

És akkor nézzük, mi történt:

Bal oldalon a Gergely Zoltán által készített új síremlék, mellette a rossz emlékű kis tábla.  

 

És gyülekeznek az emlékezők.

 

Köztük Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója és Szebeni Zsuzsa színháztörténész, két hölgy, akik vonatkozó munkájuk következtében elnyerték (tőlünk legalábbis) a tiszteletbeli grófnő címet.

 

És megérkezik Laky-Takács Péter, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának konzulja is. 

 

Adorjáni Dezső püspök úr az avatási szertartás közben.

 

A hangulat meghitt. Az idősebbek megpihennek egy percre.

 

És következik a koszorúk elhelyezése. Elsőként Laky-Takács Péter konzul került sorra.

 

Tőkés Erzsébet a második koszorúval. Több is volt, de ennyi illusztrációnak elég lesz.

 

És egy odatévedt polgár profilportréjával búcsúzunk, amint a szertartást figyeli. Arisztokraták, közemberek, mind egyenlőkként álltunk a síremlék mellett.

 

Fotók: Szántai János

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS