// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kolozsvár a múltjába túr

// HIRDETÉS

Az amatőr profibban, mint a profi.

Két olyan fotókiállítás is nyílt ma, ahol azt a Kolozsvárt láthatjuk, amelyiket már nem láthatjuk. 

 

Vasárnap délelőtt 11-től a törökvágási református templom előterében Máthé János amatőr fotográfus képein láthatjuk viszont azokat a köztéri jelzéseket, falrészeket, épületdíszeket, amelyek a Régi Kolozsvárra utalnak – ez a kiállítás címe is. 

 

Gondosan fotózott és feliratozott képek: két nyelven olvasható alattuk, hogy mit ábrázolnak, és az illető tárgy nagyjából vagy pontosan melyik évből származik. Az egyetlen gond, hogy kicsit magasan lógnak a képek, emiatt nem mindegyik feliratot lehet elolvasni.

 

Máthé János itt kiállított képein nagyjából egyenlő arányban fedezünk fel reprezentatív épületeket díszítő elemeket, illetve mindennapi használatra szánt köztéri elemeket: már rég nem működő gázlámpákat, ántivilágbeli cégek, hivatalok tábláit, rég átnevezett utcák korabeli nevét.

 

 

Utcakőnek hívjuk, de tulajdonképpen fából készült. A felirat szerint valamikor a 18. században | Fotók: Szabó Tünde

 

 

 

 

 

Érdemes például hétfőn nem épp öt órára, hanem kicsivel korábban érkezni a Makovecz-templomba Laczkó Vass Róberték hétmérföldes dalvándorlására, a Világénekre. Bámészkodjunk először az előcsarnokban, majd a főhajóban is, hogy később ne az architektúra vonja el a figyelmünket a közéleti sanzonoktól, mert a színész előadóestjei helyszíntől függetlenül is nagyon tömények.

 

Hasonló, A régi kincses Kolozsvár című kiállítással csatlakozott a Kolozsvári Magyar Napokhoz a Szabók bástyájában működő Városi Kultúra Központja. A bástyamanzárdba zsúfolt tárlatocskát vasárnap délután nyitották meg, és ugyan nagyjából tízen tartózkodtunk egyszerre a gerendapadláson, mégse tudtunk úgy arrébb lépni a következő képhez, hogy ne ütközzünk egymásnak.

 

Maguk a képek nagyon régi fotók, rajzok, képeslapok felnagyított fényképei. Az épületek ugyan ismerősek rajtuk, de a térszerkezet, tömegközlekedés, üzletek, emberek már rég nem azok. A legrégebbiek a 19. század elejéről, a legújabbak a két világháború közötti időszakból származnak.

 

 

Ez például az egyik legrégebbi kép a városi tömlöccel, ami azért nem ismerős, mert ugyan megvan, de nem nyilvános helyen: valahol a Fulton hotel mögött dugdossák. Ezt sem az egynyelvű feliratból tudjuk, hanem a kiállítás egyik kurátorától. Szintén az ő szóbeli közlése, és nem nyilvános forrásmegjelölés, hogy az eredeti képek a megyei könyvtár, az egyetemi könyvtár és más közintézmények archívumaiban találhatók. 

 

 

Amikor még malom működött a Szamoson, és szekérrel hozták a teológusokat Kolozsvárra

 

 

 

Amikor még filmeket forgattak a sétatéri parkban. 

 

 

 

Vasárnapi korzó... 

 

 

...a manzárdban

 

Még sok, már nem látható érdekesség látható a Szabók bástyájának manzárdjában, de nem mutatjuk meg mindet, tessék felcaplatni a lépcsőkön, és saját szemmel megnézni

  • a magyar színház régi homlokzatát abból az időből, amikor még nyári színház volt,
  • a Bocskai teret, amikor még park volt a mostani ortodox katedrális helyén;
  • a Főteret, amikor még omnibusz közlekedett rajta, és a parkolóban konflisok álltak,
  • a Bánffy-palota földszintjén pedig üzletek működtek.

Az udvara például fedett volt, és egészen a hetvenes évekig mozi működött benne, mondta el a kiállítás egyik kurátora, Ancuța-Lăcrămioara Chiș.

 

Magáért a „lépcsőházért” is érdemes megmászni a belső emeleteket, középen pedig Emil Racoviță barlangkutató és az egyetem múltszázadi tudományos eszközeit állították ki (és feliratozták bővebb információkkal). 

 

 

Az abszolút sztár persze a kilátás Kolozsvár – mai – belvárosára.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS