// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Dákokkal és rómaiakkal reklámozzák Hargita megyét Rióban (VIDEÓ)

// HIRDETÉS

Az akció persze nem hivatalos és saját szakállra megy. És teljesen jelentéktelen. A román központi sajtó mégis azonnal felkapta.

Az ötlet önmagában remek. Hiszen ki ne örülne, ha lehetőséget kaphat (vagy ragadhat meg) arra, hogy egy globális jelentőségű rendezvényen elszórhatja a maga csöpp imázsépítő kampányát?

Ezért önmagában dicséret illeti Corneliu Țepelus vaslábi lakost (Hargita megye, ugye), aki, miután  alaposan megjárta a világot, hazajött, és télen síoktatóként, nyáron idegenvezetőként keresi a kenyerét. A sors úgy hozta, hogy Brassópojánán találkozott egy Jaqueline Novak nevű brazil színésznővel, aki természetesen szerelmes volt Erdélybe, a Drakula-mítoszba meg a helyi legendákba. Szó szót követett, és megszületett az ötlet: készítsenek egy promóciós filmet Vaslábról. A filmecske saját zsebből készült, és augusztus 5-én, a riói olimpia hivatalos nyitónapján mutatták be online fórumokon. Jaqueline egy román népi ingecskében feszít, szépen és brazilul dicséri benne a vidéket, vannak román feliratok, szóval csupa öröm és boldogság. 

 

 

A probléma csak az (a film bárgyúságán kívül), hogy: 

– egy szó sem esik benne a Székelyföldről, amelynek Hargita megye és Vasláb, ugye, része.

– Vaslábat úgy mutatják be, mint a környékre, sőt, egész Erdélyre jellemző települést

– A vallásos és misztikus életet egy ortodox templom meg egy ortodox temető jelképezi

– A tanácsházán elhelyezett egy darab EU-s és 2 darab román nemzeti zászlón hosszasan elidőz a kamera. Igaz, a magyar feliratot nem takarták ki. De egy helyismerettel rendelkező nézőnek gőze nincs, mi a fene az.

– a nyalánkságot a végére hagytuk: a filmben megjelenik egy kút is, amelyet az ősi Dácia térképe és a következő felirat díszít: Igyatok bizalommal ebből a vízből, annak idején ebből ittak a dákok és a rómaiak is.

Mit mondjunk: Vasláb (ahol a lakosság 35 %-a magyar, a többi román), mint az erdélyi hagyomány és kultúra nagykövete a riói olimpia körüli online-labirintusban… vicces.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS