// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Benéztünk az ingyenes Untoldra

// HIRDETÉS

Igen, itt dübörög az ablakunk alatt. Játék és muzsika tíz percben.

Ahhoz képest, hogy ingyenes az Untold Fesztiválnak a Főtérre telepített része, rendesen lezárták teret. Vagy nem is az Untold, hanem az Acces gratuit rendezvény zajlik a Főtéren?

 

A New York szálló felőli sarokról megközelíthetetlen, csak a Deák Ferenc utcáról, illetve a nyugati oldalon a Szent Mihály templomnál lehet belépni az egészen keskenyre nyitott kapukon. És csak ha a járókelő átjut a szinte reptéri szintű biztonsági ellenőrzésen. Szigorúan ellenőrzik a táskákat, esetenként a ruházatot is motozással.

 

A keleti és déli oldal a fogyasztásé, a színpadi decibel a Conti felől ömlik a térre, Mátyás az északi oldalon körbekordonozva bulizik. Az észak-nyugati átjárón belépve fogad a fesztivál társadalmi felelősségvállalós részlege: néhány, kézműves mütymütyöket kínáló stand mellett civilszervezetek standjaiból állna a Together as One vásár, ha a civilek kitelepültek volna. 

 

 

 

Csütörtök délután csak a trükköket tanító bűvész és a két arcfestő stand volt aktív a tevékenységükért meghívott szervezetek közül. A streetball pálya is üres volt.

 

 

 

Ez volt egyedüli értelmes ténykedés, sőt játék: a gyerekek egymással összekötve kellett az építőelemeket egymásra helyezzék. Teljesen belemerültek a közös egyensúlyozásba.

 

 

 

Átellenben a bringások reklámpólót adtak cserébe pár kalóriáért. Egy percig lehet tekerni a legmeredekebb fokozatra állított edzőállványon, a méterek száma alapján rangsor alakul a háttérben. 

 

 

 

Mátyás, a babzsák- és bankfelügyelő.

 

 

 

 

 

Ha kinyitod, meglepődsz. Vagy nem.

 

 

 

Vanotek úr közönsége. A hangulat még nem, csak a délutáni hőmérséklet hágott a tetőfokára. De legalább van fagyi. Aki pedig csak tömegben tud táncolni, az fáradjon a parkba, és fizessen.

 

UPDATE: estére a közönség megszázszorozódott. Lehet jönni bulizni a Citadelre – mostantól négy napig így hívják a Főteret.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS