// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Helló, magyar pártok, itt a versenytárs

// HIRDETÉS

Multietnikus párttá szeretne válni az USR, amelyet most bővít országos párttá Nicușor Dan. Készítik a magyar beiratkozási űrlapot.

Nicușor Dan beváltja az önkormányzati választások estéjén tett ígéretét, miszerint országos párttá bővítik a Mentsétek meg Bukarestet Szövetséget. Facebookja szerint a pártelnök épp az országot járja, és sorra alapítja a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) helyi szervezeteit. Tíz filiálé alakul ezekben a napokban, reményei szerint a párt jelen lesz mindegyik megyeközpontban.

 

Nagyváradon például azt mondta tegnap, hogy szeretné, ha többnemzetiségűvé válna a párt, első lépésként hamarosan magyarul is közzéteszik a beiratkozási űrlapot. A matematikusként dolgozó Dan szerint a magyaroknak is ugyanazok a fő problémáik, mint a románoknak: a közpénzek megdézsmálása, nem működő oktatási rendszer, silány infrastruktúra, a pártokat átszövő korrupció, a politikum elszakadása a társadalomtól – pártja ezekre szeretne leghamarabb megoldásokat nyújtani.

 

Szerinte az USR (Mentsétek meg Romániát Szövetség) a parlamenti választások után a második legnagyobb párt lesz Romániában. A pártelnök optimizmusát az táplálja, hogy az 55 fős bukaresti városi tanácsban júniusban az USB 15 mandátumot szerzett meg, a szavazatok 25,34 százalékával a mandátumok 27,7 százalékát. Országos szinten Nicușor Dan tíz százalékot szeretne elérni az USR-vel úgy, hogy hiteles képviselőjelölteket vár a soraiba. 

 

A párt fő üzenete jelenleg a korrupcióellenesség és annak megmutatása, hogy tisztességesen is lehet politizálni. Választási programján már dolgoznak a szakértők, szeptemberben teszik közzé. A programot nem ideológiai alapon fogalmazzák meg, elsősorban azt szeretnék elősegíteni (például a választások után a választási törvény módosításával), hogy minél több új ember kerüljön be a politikába.

 

Épp ezért nem kívánják jelenleg elhelyezni a pártot az ideológiai palettán, Nicușor Dan szerint ez választási szempontból se volna hasznos: nem hiszi, hogy négy új párt (tradicionalista jobb, modernista jobb, nemzeti bal, progresszív bal) is be tudna kerülni a parlamentbe az őszi választásokon.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt
Főtér

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt

Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS