// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Nem lennénk a buktató texasi tanárok helyében

// HIRDETÉS

A diákok ugyanis ezentúl fegyverrel mehetnek előadásra.

Texasban életbe lépett az a törvény, amely engedélyezi, hogy a 21 évesnél idősebb diákok az egyetemeken rejtve viselhessék fegyverüket. A diákok eddig semmilyen módon nem viselhettek és vihettek be fegyvert a felsőoktatási intézményekbe.

Az új törvényt a republikánus kormányzó, Greg Abbott írta alá, aki maga is elkötelezett támogatója a diákok fegyverviselésének. Ezzel a déli Texas a nyolcadik szövetségi állam, ahol a felsőoktatási intézményekben a diákok rejtve fegyvert hordhatnak maguknál.

A törvény életbelépésének időzítése sem véletlen. Éppen ötven évvel ezelőtt történt a Texasi Egyetemen az a tömegmészárlás, amely tizennégy halálos áldozatot követelt. Az akkori gyilkosságokat egy huszonöt éves volt tengerészgyalogos, Charles Whitman követte el, aki negyven embert is megsebesített Austinban, az állam fővárosában. Az Egyesült Államokban ez volt a kor egyik meghatározó tragikus eseménye, s az első tömegmészárlás, amelyet a televíziós állomások is közvetítettek.

A hétfőn életbe lépett új törvény értelmében csak huszonegyedik életévüket betöltött diákoknál lehet fegyver, kizárólag pisztoly, amelynek viselése engedélyhez kötött. A hallgatók nemcsak az egyetemi épületekben, hanem az előadótermekben, illetve az osztálytermekben is maguknál tarthatják pisztolyukat.

Sok oktató és az egyetem elnöke, Gregory Fenves is húzódozott a törvénytől, mondván, hogy a fegyverviselés megnehezítheti, sőt, akár veszélyessé is teheti az egyetemi mindennapokat, hiszen a fiatalok bármilyen vitája lövöldözésbe fordulhat. A múlt hónapban három professzor még pert is indított, hogy megakadályozza a törvény életbe léptetését, ám Ken Paxton, Texas állam republikánus igazságügyi minisztere szerint a törvény abszolút alkotmányos.

A magánegyetemeknek ugyanakkor lehetőségük van arra, hogy ne éljenek a törvény adta lehetőséggel, és az állam legtekintélyesebb magánintézményei nem is vezetik be a fegyverviselést, arra hivatkozva, ez éppen ellentétes hatást vált ki és nem biztosítja a diákok – és a tanárok – biztonságát.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS