A MOGYE vezetése „megtűrt státusban” tartja a magyar tagozatot

Csak látszatintézkedések történtek, mondják a magyar oktatók.
Hirdetés

„Állag- és állománymegőrzésre” rendezkedik be a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata, mivel azt tapasztalja, hogy hátrányos helyzetének fenntartása országos ügy Romániában, és

a bukaresti kormányzat részéről nincs politikai akarat

a magyar sérelmek orvoslására – mondták az egyetem magyar tagozatának a vezetői egy hétfői sajtótájékoztatón.

A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait.
A konfliktus rendezésére tett kísérlet 2012 májusában a Mihai Răzvan Ungureanu vezette akkori kormány bukásához vezetett.
A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Ma az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működnek.

Szabó Béla, a magyar tagozat vezetője a marosvásárhelyi tájékoztatón elmondta, az elmúlt időszakban történtek ugyan a magyar oktatást célzó „látszatintézkedések”, a magyar tagozat törvényben előírt intézményesítéséről azonban hallani sem akar az egyetem román vezetése, mely továbbra is a „megtűrt státusban kívánja tartani” a magyar orvos- és gyógyszerészképzést az intézmény keretében.

A pozitív látszatintézkedések közé sorolta,

hogy személyében magyar alelnöke van az egyetemi szenátusnak, és Nagy Előd egyetemi docenst az intézmény rektorhelyettesévé nevezték ki, valamint azt, hogy megszüntették a fegyelmi eljárást Sipos Emese volt dékánhelyettes ellen, aki korábban megtagadta a gyógyszerészeti kar magyar tagozatának számára hátrányos akkreditációs dossziéjának az aláírását.

Hirdetés

Emlékeztetett arra is, hogy a Victor Ponta volt miniszterelnök jelenlétében elkezdett tárgyalások végén 2012 szeptemberében aláírt hétpontos megállapodás magyar szempontból legfontosabb pontját a román fél máig nem tartotta be. A dokumentum 7. pontja azt rögzítette, hogy az akkreditáció befejeztével megalakulnak a magyar főtanszékek az egyetemen.

Az önálló magyar struktúrák máig nem jöhettek létre,

mondta el a tagozatvezető. 2014 áprilisában emiatt nyújtották be lemondásukat az egyetem kinevezett magyar vezetői. Akkor azt gondolták, hogy gesztusukkal áttörést érhetnek el, de csalódottan kellett megállapítaniuk, hogy a magyar közvélemény gyorsan elfelejtkezett a MOGYE-ről.

Nagy Előd docens, az intézmény magyar rektorhelyettese szerint a magyar tagozat önállósága nélkül aligha sikerülhet megőrizni az intézmény magyar tanári állományát. Példaként említette: az egyetem 53 doktorátusvezetői jogosultsággal rendelkező oktatója közül 17-en magyarok, akik közül 11-en már nyugdíjasok, vagy egy éven belül nyugdíjba vonulnak.

Egy idén áprilisban hozott jogerős bírósági ítélet szerint a MOGYE-n törvényesen zajlik a magyar tagozaton tanuló hallgatók számára is román nyelven a gyakorlati oktatás.
A legfelsőbb bíróság ítéletében megalapozatlannak tartotta és elutasította a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE), a Marosvásárhelyi Magyar Diákszervezet, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fellebbezését a hasonló tartalmú elsőfokú ítélet ellen.
Kincses Előd, a felperesek ügyvédje akkor elmondta, keresetükben a – romániai egyetemeket akkreditáló – Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) egyik rendelkezésének a törvényességét vonták kétségbe, mely szerint az orvostanhallgatóknak a betegekkel románul kell kommunikálniuk. A MOGYE rektora és szenátusa erre a rendelkezésre hivatkozva fogadta el a magyar oktatást hátrányosan érintő egyetemi chartát.

 

Hirdetés