Hivatali visszaélésre való felbujtás és okirat-hamisítás miatt vádat emelt pénteken az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ellen abban az ügyben, amelyben többek között volt felesége ellen is eljárás zajlik.
A DNA szerint Dragnea volt felesége, Bombonica Prodana a Teleorman megyei gyermekvédelmi hatóság középvezetőjeként – a hatóság szintén meggyanúsított igazgatójával, Floarea Alesuval együtt – elnézte, hogy két beosztottja hosszú időn keresztül nem jár be a munkahelyére, így azok háborítatlanul fölvették meg nem szolgált fizetésüket. A kérdéses időszakban – 2006 és 2012 között – Dragnea volt a megyei közgyűlés elnöke.
Olvasson még:
- Nasty, avagy a mioritikus tenisz állócsillaga, aki aztán lehullt a meddő hőzöngés pöcegödrébe
- Varga László Edgár: Egy dohányipari óriás a füstmentes jövőért, avagy miért nincs Önnek semmiféle választása
- Bréking: egy Dubajban rekedt Szeben megyei népművészeti együttes a miniszterelnök gépén repül haza…
A DNA folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélésre való felbujtás és okirat-hamisítás gyanúja miatt indított eljárást ellene, mivel az ügyészek szerint ő utasította a gyermekvédelmi hatóság vezetőit az államkasszának összesen 91 ezer lejes kárt okozó rendellenesség elkendőzésére.
Mint ismeretes, Dragneát áprilisban négy éves próbaidővel két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a legfelső bíróság a 2012-es referendum ügyében.
Dragnea ellen akkor is a DNA indított bűnvádi eljárást, és azzal vádolta, hogy az államfő leváltásáról rendezett 2012-es népszavazáson a balliberális oldal kampányfőnökeként politikai befolyásával visszaélve csalásra bujtotta fel a választási bizottságok tagjait annak érdekében, hogy az érvényességi küszöböt meghaladó részvételt érjenek el, ami Traian Băsescu akkori elnök leváltásához vezetett volna.
Az akkori balliberális kormánytöbbség alkotmánysértésre hivatkozva felfüggesztette tisztségéből az államfőt, ebben az esetben pedig az alaptörvény értelmében népszavazást kell kiírni, amelyen a polgárok dönthetnek arról, hogy az elnök a helyén maradjon vagy sem.
A népszavazás csak akkor lett volna érvényes, ha azon az összes, a választói névjegyzékben szereplő polgár fele plusz egy fő részt vett volna. A referendum végül érvénytelen lett, mivel a részvételi arány alig haladta meg a 46 százalékot.