// 2026. október 8., csütörtök // Koppány

Drámai módon fogyatkozik Románia lakossága

// HIRDETÉS

De mit kéne tennünk azon kívül, hogy nem vándorolunk ki és sok gyermeket vállalunk?

Nagyjából semmit, ez pont elég lenne ahhoz, hogy visszaforduljunk a demográfiai lejtőn. A román statisztikai intézet a népesedés világnapja alkalmából ugyanis közzétette jelentését, amelynek alapján az optimista forgatókönyv szerint is 5,6 millió fővel, rosszabb esetben 7,4 millió fővel csökkenhet Románia lakossága 2060-ig.

A statisztikusok szerint az mindenképpen kizárható, hogy a következő fél évszázadban a népesség növekedne, ezt akkor tartják elképzelhetőnek, ha a termékenységi ráta növekedésnek indulna. A szakemberek – a lakosság elöregedését, az élettartam várható növekedését és az esetleges bevándorlást figyelembe véve – azt valószínűsítik, hogy 2060-ig 13 millióra csökken Románia lakossága.

Nézzük tehát az adatokat:

• Idén január elsején 19 millió 870 ezer lakos élt Romániában, ez 75 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.

• A születéskor várható átlagos élettartam jelenleg 75 és fél év Romániában. A nők és a férfiak közti különbség elég nagy: a nőknél 79, a férfiaknál 72 év.

• Az elöregedési tendencia folytatódik: tavaly a 65 éveseknél idősebbek aránya a társadalmon belül 16,5-ről 17 százalékra emelkedett, míg a 15 év alatti gyerekek aránya 15,5 százalék maradt.

• A „népességi csúcs” 1990-ben volt: Románia lakossága ekkor érte el a 23,2 milliót. Negyed évszázad alatt tehát a lakosság több mint négymillió fővel csökkent.

• Fél évszázada a gyerekek tették ki a lakosság negyedét, az idősek aránya pedig a mostani fele volt.

• 2013-ig a fogyáshoz a kivándorlás járult hozzá a legnagyobb, 70-80 százalékos mértékben.

• A migráció következményei azóta is gondot okoznak. Mert ez a migrációs folyamat ugyan leállt – nem távoznak már lényegesen többen, mint ahányan visszatérnek Romániába – a jelenség továbbra is hozzájárul a népesség fogyásához, mivel a kivándorlók főleg a gyermekvállalás szempontjából fontos 25-45 év közötti korosztályból kerültek ki.

• A romániai nőknél a termékenységi ráta 1,3 gyermekre csökkent. A falun élők átlagosan 24,2 éves korukban, a városiak pedig 28,3 éves korukban szülték meg első gyermeküket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

Döntött a magyar kormány a Határtalanul! programról
Krónika

Döntött a magyar kormány a Határtalanul! programról

Folytatódik a külhoni tanulmányi kirándulásokat támogató Határtalanul! program, és a határon túli magyar nyelvű elektronikus sajtó támogatására is elérhető egy pályázat – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hétfőn.

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között
Székelyhon

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között

Medvét ütött el egy autó szerdán reggel fél kilenc körül a 13A jelzésű országúton, Szentegyháza és Csíkszereda között.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS