// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Meghalt Michael Cimino

// HIRDETÉS

A szarvasvadász Oscar-díjas rendezője 77 éves volt.

Elhunyt 77 éves korában Michael Cimino Oscar-díjas amerikai rendező, a vietnami háborúról szóló A szarvasvadász című film Oscar-díjas rendezője – adta hírül a BBC News.

A rendező holttestét szombaton találták meg Los Angeles-i otthonában, miután ismerősei hívásaira nem válaszolt – közölte barátja és hajdani ügyvédje, Eric Weissmann. A halál okát egyelőre nem állapították meg.

Cimino összesen nyolc filmet rendezett. Leghíresebb műve az 1978-ben bemutatott, Robert De Niro, Meryl Streep és Christopher Walken főszereplésével készült A szarvasvadász (The Deer Hunter) öt Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb filmnek és legjobb rendezőnek járó szobrocskát.

Karrierjét nagy sikerek és nagy bukások jellemezték, A szarvasvadász után Hollywood története egyik legnagyobb rendezőjének kiáltották ki, következő filmjét, A mennyország kapuját viszont óriási bukásnak könyvelték el.

„Közös munkánk olyasmi, amire mindig emlékezni fogok. Hiányozni fog” – írta közleményében Robert De Niro, A szarvasvadász főhőse.

A szarvasvadász egy pennsylvaniai kisvárosban élő baráti táraság életén keresztül mutatja be a vietnami háború pusztító hatását. A film – az amerikai filmakadémia elismerése ellenére – nagy vitát váltott ki, sokan háborúpárti, a Vietnam elleni hadjáratot legitimáló alkotásnak tartották.

A film operatőre egyébként az Amerikába emigrált magyar művész, Zsigmond Vilmos volt, aki szintén az idén hunyt el.

A szarvasvadász sikere után írta és rendezte Cimino A mennyország kapuja című, 1980-ban bemutatott westernt, mely a wyomingi Johnson megye 1889-93-as háborúja idején játszódik, főbb szerepeit Kris Kristofferson, Christopher Walken, Isabelle Huppert és Jeff Bridges játszotta.

A film hatalmas pénzügyi bukást hozott, a rendező maximalizmusa miatt a tervezett összeg többszörösébe került, egy évvel a határidő után készült el és csődbe vitte a United Artists stúdiót.

Szakértők szerint A mennyország kapujának legendás bukása vetett véget az erős kezű rendezők korszakának és a film nyomán kezdődött a filmes költések szigorúbb ellenőrzése.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS