// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Ismét veszteséges a posta

// HIRDETÉS

Több évnyi zárás után 2014-ben végre nyereséges lett a román posta, tavaly viszont irdatlanul nagy bírságot szabtak ki rá.

A versenytanács által kiszabott bírság miatt 30 millió lejes (2,1 milliárd forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet a Román Posta, amely több éves veszteséges működés után 2014-ben könyvelt el először nyereséget – közölte az Agerpres hírügynökség vasárnap.

 

Alexandru Petrescu vezérigazgató szerint a legnagyobb munkáltatók egyikének számító állami vállalat 2015-ben is 3,5 millió lejes nyereséggel zárta volna az évet, ám az illetékes hatóság szerint a 2010-2012-es időszakban megsértette a versenyszabályokat, ezért 33 millió lejes bírságot szabtak ki rá. A büntetést megfellebbezik a bíróságon, de annak összegét tartalékolniuk kell – magyarázta a cégvezető. 

 

A jelenleg 25 ezer alkalmazottat foglalkoztató szolgáltatót a privatizáció reményében állami szerződésekkel, költséglefaragásokkal, több ezer ember elbocsátásával próbálta egyenesbe hozni a bukaresti kormány, de másodszori próbálkozásra sem sikerül értékesítenie a cég többségi részvénycsomagját: tavaly az egyedüli érdeklődő, a belga Bpost is elállt a vásárlástól.

 

A vállalat az utóbbi évtizedben elveszítette a csomagküldő piaca több mint 90, és a levélkézbesítési piac 30 százalékát,

 

viszont továbbra is a posta kézbesíti a több mint ötmillió romániai nyugdíjas havi járandóságát, ami árbevételének legnagyobb részét (36 százalékát) jelenti. A cég a pénzátutalások, internetes  kereskedelem és biztosítások terén próbálja erősíteni piaci pozícióit.

 

Bár a postahivatalok számát 7100-ról 5700-ra csökkentették, a posta továbbra is csaknem a teljes lakosság (több mint 19 millió ember) számára nyújt postai szolgáltatásokat, 7,5 millió címet lefedve – közölte az Agerpresszel a vezérigazgató.

 

Az állami vállalatot 75 százalékban a román távközlési minisztérium birtokolja, a többi 25 százalék a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok tulajdonosainak kárpótlására létrehozott Proprietatea pénzügyi alapé.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS