Németország
A világbajnok. Az örök esélyes. A legtöbb Európa-bajnokságon szereplő csapat, háromszoros győztes és háromszoros ezüstérmes. Egy örökké megújulni képes futballkultúra kirakatcsapata, amely immár teljesen a 2010-es világbajnokságon feltűnt generációra épül. Az utolsó veteránok, Lahm, Mertesacker és Klose a 2014-es világbajnoki aranyérem után visszavonultak a válogatottól, így a mostani csapat korelnökei a 31 éves Schweinsteiger és Podolski.
Joachim Löw szövetségi kapitány a selejtezőket kísérletezésre, új játékosok beépítésére használta fel, a két évvel ezelőtti világbajnokok közül csak 13-an mennek az Eb-re is, miközben a most véget ért klubszezonban feltűnt Kimmich (21 éves), Sané (20) és Weigl (20) is bekerült a csapatba. A nagyobb változások a védelemben vannak, a támadók fele viszont – még a mai ultraglobalizált futballban is kissé abszurd módon – a török bajnokságból jön. Marco Reus pedig a válogatott pechvogelje: a brazíliai vb után az Eb-ről is sérülés miatt marad le.
Legnagyobb siker: világbajnok (1954, 1974, 1990, 2014), Európa-bajnok (1972, 1980, 1996)
Világranglista-helyezés: 4.
Eb-részvételek száma: 12
Legjobb Eb-eredmény: Európa-bajnok (1972, 1980, 1996)
Legtöbb válogatottság: Lothar Matthäus 150
Legtöbb válogatott gól: Miroslav Klose 71
Út az Eb-re: 3-1 és 0-2 Lengyelországgal, 1-1 és 0-1 Írországgal, 2-1 és 3-2 Skóciával, 2-1 és 2-0 Grúziával, 4-0 és 7-0 Gibraltárral.
Kapusok: Manuel Neuer (Bayern München), Marc-André ter Stegen (Barcelona), Bernd Leno (Leverkusen).
Védők: Jérome Boateng (Bayern), Emre Can (Liverpool), Jonas Hector (Köln), Benedikt Höwedes (Schalke), Mats Hummels (Dortmund), Shkodran Mustafi (Valencia), Antonio Rüdiger (Roma).
Középpályások: Leroy Sané (Schalke), Joshua Kimmich és Mario Götze (Bayern), Julian Draxler (Wolfsburg), Sami Khedira (Juventus), Toni Kroos (Real Madrid), Mesut Özil (Arsenal), Bastian Schweinsteiger (Manchester United), Julian Weigl (Dortmund).
Támadók: Mario Gomez (Besiktas), Thomas Müller (Bayern), Lukas Podolski (Galatasaray), André Schürrle (Wolfsburg).
Ukrajna
Évtizedeken keresztül a szovjet válogatott első számú beszállítója volt az ukrán futball, a függetlenség elnyerése óta viszont a klubjaik jóval sikeresebbek voltak a nemzeti együttesnél. Még az aranylabdás Andrij Sevcsenkónak is csupán egy-egy világ- és Európa-bajnokság jutott, az utóbbi legalább hazai pályán.
Ilyen nagy nevek a mai csapatban nincsenek, de Mihajlo Fomenko játékosainak többsége azért kemény Bajnokok Ligája- és Európa Liga-meccseken szerzett elegendő nemzetközi rutint. Játékuk két villámgyors szélsőjükre, Konopljankára és Jarmolenkóra épül, utóbbi 6 góljával (ebből kettőt a Szlovénia elleni pótselejtezőn ért el) főszerepet játszott a kijutásban.
Legnagyobb siker: világbajnoki negyeddöntős (2006)
Világranglista-helyezés: 19.
Eb-részvételek száma: 2
Legjobb Eb-eredmény: csoportkör (2012)
Legtöbb válogatottság: Anatolij Timoscsuk 142
Legtöbb válogatott gól: Andrij Sevcsenko 48
Út az Eb-re: 0-1 és 0-1 Spanyolországgal, 0-1 és 0-0 Szlovákiával, 3-1 és Fehéroroszországgal, 3-0 és 3-0 Luxemburggal, 1-0 és 2-0 Macedóniával, 2-0 és 1-1 Szlovéniával.
Kapusok: Andrij Pjatov (Sahtar Doneck), Denisz Bojko (Besiktas), Mikita Sevcsenko (Zorja Luhanszk)
Védők: Jevhen Hacseridi (Dinamo Kijev), Bohdan Butko (Amkar Perm), Artem Fedeckij (Dnyipro), Olekszandr Karavajev (Zorja), Olekszandr Kucser, Jaroszlav Rakickij és Vjacseszlav Sevcsuk (Sahtar)
Középpályások: Szerhij Ribalka, Denisz Harmas, Szerhij Szidorcsuk és Andrij Jarmolenko (Dinamo Kijev), Jevhen Konopljanka (Sevilla), Ruszlan Rotany (Dnyipro), 6 Tarasz Sztepanenko és Viktor Kovalenko (Sahtar), Anatolij Timoscsuk (Kajrat Almati), Olekszandr Zincsenko (FC Ufa)
Támadók: Roman Zozulja (Dnyipro), Pilip Budkivszkij (Zorja), Jevhen Szeleznyov (Sahtar)
Lengyelország
Az egyszeri fociszurkolónak Robert Lewandowski neve ugrik be a lengyel foci hallatán, pedig a világklasszis Bayern-csatár mellett is vannak kiváló játékosok ebben a csapatban. A kapusaik például mind topligában védnek, a védelemben három Serie A-játékos mellett a dortmundi Piszczek, a középpályán az Európa Liga-győztes Krychowiak, a csatársorban pedig a selejtezőkben hatszor is betaláló ajaxos Milik. A korábban a Liga I legjobb légiósának is megválasztott Lukasz Szukala, a Besztercei Gloria, a Kolozsvári U, a Petrolul és a Steaua egykori védője hiába játszotta szinte végig a selejtezőket (9 meccs, 1 gól), az Eb-keretbe már nem került be.
Adam Nawalka szövetségi kapitány csapata a legtöbb gólt (33) szerezte a selejtezőkben, ebből Lewandowski egymaga 13-at. A lengyel válogatott azon öt csapat egyike, amely mind a tíz selejtezőmeccsén betalált, ráadásul hazai pályán a németeket is sikerült legyőznie. Az Eb-n újra egy csoportba kerültek Müllerékkel.
Legnagyobb siker: világbajnoki bronzérem (1974, 1982)
Világranglista-helyezés: 27.
Eb-részvételek száma: 3
Legjobb Eb-eredmény: csoportkör (2008, 2012)
Legtöbb válogatottság: Michal Zewlakow 102
Legtöbb válogatott gól: Wlodzimierz Lubanski 48
Út az Eb-re: 1-3 és 2-0 Németországgal, 1-1 és 2-1 Írországgal, 2-2 és 2-2 Skóciával, 4-0 és 4-0 Grúziával, 8-1 és 7-0 Gibraltárral.
Kapusok: Artur Boruc (Bournemouth), Lukasz Fabianski (Swansea), Wojciech Szczesny (Roma)
Védők: Thiago Cionek (Palermo), Kamil Glik (Torino), Artur Jedrzejczyk és Michal Pazdan (Legia), Lukasz Piszczek (Dortmund), Bartosz Salamon (Cagliari), Jakub Wawrzyniak (Lechia Gdansk)
Középpályások: Jakub Blaszczykowski (Fiorentina), Kamil Grosicki (Rennes), Tomasz Jodlowiec (Legia), Bartosz Kapustka (Cracovia), Grzegorz Krychowiak (Sevilla), Karol Linetty (Lech Poznan), Krzysztof Maczynski (Wisla Kraków), Slawomir Peszko (Lechia Gdansk), Filip Starzynski (Zaglebie Lubin), Piotr Zielinski (Empoli)
Támadók: Robert Lewandowski (Bayern), Arkadiusz Milik (Ajax), Mariusz Stepinski (Ruch Chorzów)
Észak-Írország
Alighanem nekik köszönhető, hogy a magyar válogatott kijutott az Eb-re, miután már az első meccsen megbuktatták Pintér Attila szövetségi kapitányt. A váratlan budapesti sikertől viszont olyan lendületbe jöttek, hogy végig vezették a selejtezőcsoportot, oda-vissza verték a görögöket, csak Bukarestben kaptak ki 2-0-ra.
Michael O’Neill keretében nincsenek nagy nevek, a keret több mint fele az angol futball alsóbb ligáiból került ki, még a negyedosztályú Notts County is képviselve van – igaz, a veterán Roy Carroll korábban a Manchester Unitedben is megfordult. Ennek köszönhetően alighanem az észak-íreké a legbritebb futballt játszó csapat az Eb-re kijutott négy brit válogatott közül.
Legnagyobb siker: világbajnoki negyeddöntő (1958)
Világranglista-helyezés: 25.
Eb-részvételek száma: újonc
Legtöbb válogatottság: Pat Jennings 119
Legtöbb válogatott gól: David Healy 30
Út az Eb-re: 0-2 és 0-0 Romániával, 2-1 és 1-1 Magyarországgal, 2-1 és 1-1 Finnországgal, 2-0 és 3-1 Feröerrel, 3-1 és 2-0 Görögországgal.
Kapusok: Michael McGovern (Hamilton), Roy Carroll (Notts County), Alan Mannus (St. Johnstone)
Védők: Craig Cathcart (Watford), Gareth McAuley és Jonny Evans (West Bromwich Albion), Luke McCullough (Doncaster), Aaron Hughes (Melbourne City), Conor McLaughlin (Fleetwood), Lee Hodson (Milton Keynes Dons), Paddy McNair (Manchester United), Chris Baird (Derby County)
Középpályások: Shane Ferguson (Millwall), Stuart Dallas (Leeds), Steven Davis (Southampton), Oliver Norwood (Reading), Corry Evans (Blackburn), Niall McGinn (Aberdeen), Jamie Ward (Nottingham)
Támadók: Josh Magennis (Kilmarnock), Kyle Lafferty (Norwich), Conor Washington (Queens Park Rangers), Will Grigg (Wigan)