// 2026. április 3., péntek // Buda, Richárd

A románok kevésbé intelligensek, mint az európai átlag?

// HIRDETÉS

Ezen el lehet vitatkozni. De hogy egy ország miniszterelnök-helyettese ezzel lobbizzon ország-világ előtt...

Íme, mit nyilatkozik Vasile Dâncu úr a Cioloş-kabinet kormányfő-helyetteseként: „Egy néhány évvel ezelőtt elvégzett szociológiai felmérés szerint a románok több mint 80 százaléka azt állította, intelligensebb az európaiaknál, annak ellenére, hogy az általános műveltségre vagy a tudományos ismeretekre vonatkozó tesztek pont az ellenkezőjét mutatták.”

Ezzel, talán akaratlanul, talán azért, mert fogalma sincs, miről beszél, a világ államai között a saját hitelességi imázsuk felépítéséért folytatott egyik legfontosabb csatába kapcsolódik be. Amelynek közvetett célja, hogy tudományosan alátámasztott felsőbbrendűségi helyzetet hozzon létre (többek között olyan szociológiai felmérésekkel is, mint például a Dâncu úr által helyesen és akkora meggyőződéssel idézett), mely elegendő érvet biztosít számukra ahhoz, hogy minél jobban pozicionálják magukat a most zajló rendkívül kegyetlen csatában. Arról a harcról van szó, mely a befolyási övezetekért és a valódi hatalommal rendelkező döntéshozók asztalánál megszerezhető minél jelentősebb helyért folyik.

Nemcsak azt akarja mindenki megmutatni, mire képes, hanem azt is, hogy mit tud kínálni azokon a létfontosságú területeken, melyek a tudományos és technológiai felsőbbrendűséget biztosítják, mindezt – nyilvánvalóan – úgy, hogy nemzetként

a nagyon magas vagy átlag feletti IQ-val rendelkező nemzetek elitcsoportjába tartozik.

Milyen érvvel?

Nos, íme, olyan szociológiai kutatásokkal, melyeket Vasile Dâncu úr is idéz és amelyek ilyenfajta eredményeket mutatnak:

Ezeknek a tanulmányoknak logikus következtetéseik is vannak és ezek az igazán fontosak, mert hasznosak és felhasználhatók saját érveléseik javára. De még ezen is túlmenően, a konkrétumok terén, a saját munkaerő-piacuk javára is. Hiszen, az „IQ-térképekkel” párhuzamosan a nagy játékosok a következő térképekkel is rendelkeznek, melyek azt mutatják, hol helyezkednek el a világ szegényei: ezek azok a területek, ahonnan kiemelhetők azok a személyek, akik többletértéket nyújthatnak a saját – állításuk szerint – komoly, intelligens és haladásnak szentelt piacaiknak.

A jelenlegi nagy geopolitikai játék egyik lényegi részéről van szó, mely máris masszív egyensúly-áthelyezéseket okoz a világ hatalmi térképein, ahol mindenki mindent elkövet, hogy eljusson a „leading nations” csoportba (vagy legalább odáig, hogy realista módon álmodozhasson róla). Ahol döntéseket hoznak, ahol tudják, mi fog következni, ahol a fejlesztési stratégiákat dolgozzák ki.

Itt már tényleg nem értem, hogy milyen játékot szeretnénk a továbbiakban játszani. Mert egy dolog az az üzenet, hogy az ilyenfajta statisztikákat teljesen komolyan veszik egyes többé-kevésbé avatott újságírók vagy kommentátorok és más dolog azt látni, hogy Románia kormányfő-helyettese hivatkozik ezekre, tehát ezzel a legmagasabb szintre emeli őket, ami legalábbis váratlan elismerés.

A nagy döntéshozók mögött álló bármelyik geopolitikai elemző a továbbiakban nemcsak annak alátámasztására használhatja majd fel ezt az állásfoglalást, hogy mennyire hitelesek a kérdéses grafikonok, hanem arra is, hogy pótszékre ítéljék azt a népet, melynek állítólag magasabb elvárásai vannak, mint amennyit a saját kormánya szerint megérdemelne, vagyis nem rendelkezik az esetleges elvárásait alátámasztó általános kultúrával és tudományos ismeretekkel.

Lehetséges.

Lehet, hogy idiótákból, műveletlenekből, retardáltakból és az áldozati szerepben előszeretettel tetszelgőkből álló nép vagyunk.

Lehet, hogy Európa sereghajtói vagyunk, mely szuperhatalomként akar újra megjelenni a világ színpadán, éppen az információs társadalommal, a tudás társadalmával, a digitális társadalom bevezetésében elért előrelépésekkel kapcsolatos programok révén. Lehet, hogy lemaradtunk és most megfizetjük az árát. Az endémiás gazdasági gondok pedig elősegítették a fiatalok és képzettek szintjén tapasztalható példátlan agy- és munkaerő-exodust, akik minden jövőbeni reményüket a Romániából távozásban látják…

Ez így lehet, ha maga Románia kormányfő-helyettese ismeri el nyilvánosan.

Csakhogy saját, egyáltalán nem kimerítő tapasztalatom szerint ez az első alkalom, amikor ilyesmit hallok a saját országáról egy európai kormány egyik magas rangú tisztségviselőjétől (hiszen Dâncu úr Dacian Cioloş jobb- és most megszólaló keze). És nem is hiszem, hogy bármikor is elhangzott volna ilyesmi, bármennyire is gyaláznák egymást, lennének egymásnak őszinte, halálos és végleges ellenségei.

Nem mondták, mert velünk ellentétben ők tényleg megtanultak politizálni, arra nevelték őket, hogy átlássák a játékokat, ennek megfelelően szólalnak meg és hoznak döntéseket. Tudják, hogy nem sározhatják be a nemzetüket (vagy nem érthetnek egyet a besározó véleményekkel) és nem valamilyen álságos hazafiaskodásból, hanem mert tudják, hogy különben a saját nemzetközi tárgyalási lehetőségeiket rombolják le. Nagyon jól tudják, hogy megdöbbenést okoznának, ha egy olyan mondattal kezdenék a tárgyalásaikat, mint: „tudják, sajnálom az enyéimet, de messze nem annyira műveltek és tudományosan tájékozottak”, mert ezzel nemcsak a pótszéken nem kapnának helyet, de még csak el sem szavalhatnák azt a szöveget, amit az otthoniak írtak meg nekik. A többiek tudják, hogy ellenkezőleg, minden érvnek a klasszikus „working for excellence, able to deliver as reliable partners”-t kell alátámasztania, mely meggyőződéssel elmondott mondatot gyakran volt alkalmam hallani azt összes tárgyalótól vagy politikai vezetőtől.

Mi nem. Nem és nem. Ellenségesen és

úgy tekintünk magunkra és a mieinkre, mint Európa szerencsétlen kivételére.

Ellentmondva, például, a szegény NATO-s stratégákra, akik jelen körülmények között megpróbálják maximálisan kiaknázni azokat a rendkívüli stratégiai előnyöket, melyeket létfontosságú és kedvező geopolitikai helyzetünk nyújt, amikor az összes közvetlen konfliktusforrás jelentkezik Európa keleti részén és a Fekete-tenger környékén. A fenét!, koppint orrukra Románia kormányfő-helyettese, ez a kedvező politikai helyzet egyszerű mítosz…

Tényleg, akkor Románia mivel ül tárgyalóasztalhoz? Abban az esetben, ha mondjuk, ad absurdum, Vasile Dâncu kormányfő-helyettes urat kellene elküldeni a varsói NATO-csúcsot előkészítő tárgyalásokra, akkor Románia nevében ez lenne az álláspontja?

Ez is elképzelhető. De vajon az is, hogy országként tényleg így játsszuk ki az aduinkat? Ezt hihetetlennek tartom. Mert ha ez így van, ha ilyenfajta kijelentések könnyen jönnek és nem generálnak semmilyen hivatalos álláspontot a miniszterelnök, de azon párt részéről sem, melyet Dâncu úr a kormányban képvisel, akkor nem kell majd csodálkoznunk azon, hogy minket miért nem vesznek komolyan, míg másokat igen.

Már bocsánat a kérdésért, de el tudnak képzelni bármilyen hivatalosságot a Baltikumból vagy Lengyelországból, aki azt mondaná, hogy országa geopolitikai helyzete nem kedvez bizonyos sürgős és nyomasztó igényeiknek? Ez képtelenség. Csakhogy hazánknak jelenleg tényleg kedvező geopolitikai helyzete van.

Egyetlen feltétellel: olyan politikusokra is szükségünk van, akik tudják ezt. De ha nem tudják, akkor legalább hallgatnak és továbbállnak. Ha ez sem megy, akkor minden marad a régiben, továbbra is excentrikus önpusztító példa maradunk, folyamatosan fittyet hányva nemcsak annak, amik vagyunk, hanem annak is, amik lehetnénk.

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotók: adevarul.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt
Krónika

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt

Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton
Főtér

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton

További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Székelyhon

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá
Székelyhon

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS