// 2026. szeptember 11., péntek // Teodóra

A románok kevésbé intelligensek, mint az európai átlag?

// HIRDETÉS

Ezen el lehet vitatkozni. De hogy egy ország miniszterelnök-helyettese ezzel lobbizzon ország-világ előtt...

Íme, mit nyilatkozik Vasile Dâncu úr a Cioloş-kabinet kormányfő-helyetteseként: „Egy néhány évvel ezelőtt elvégzett szociológiai felmérés szerint a románok több mint 80 százaléka azt állította, intelligensebb az európaiaknál, annak ellenére, hogy az általános műveltségre vagy a tudományos ismeretekre vonatkozó tesztek pont az ellenkezőjét mutatták.”

Ezzel, talán akaratlanul, talán azért, mert fogalma sincs, miről beszél, a világ államai között a saját hitelességi imázsuk felépítéséért folytatott egyik legfontosabb csatába kapcsolódik be. Amelynek közvetett célja, hogy tudományosan alátámasztott felsőbbrendűségi helyzetet hozzon létre (többek között olyan szociológiai felmérésekkel is, mint például a Dâncu úr által helyesen és akkora meggyőződéssel idézett), mely elegendő érvet biztosít számukra ahhoz, hogy minél jobban pozicionálják magukat a most zajló rendkívül kegyetlen csatában. Arról a harcról van szó, mely a befolyási övezetekért és a valódi hatalommal rendelkező döntéshozók asztalánál megszerezhető minél jelentősebb helyért folyik.

Nemcsak azt akarja mindenki megmutatni, mire képes, hanem azt is, hogy mit tud kínálni azokon a létfontosságú területeken, melyek a tudományos és technológiai felsőbbrendűséget biztosítják, mindezt – nyilvánvalóan – úgy, hogy nemzetként

a nagyon magas vagy átlag feletti IQ-val rendelkező nemzetek elitcsoportjába tartozik.

Milyen érvvel?

Nos, íme, olyan szociológiai kutatásokkal, melyeket Vasile Dâncu úr is idéz és amelyek ilyenfajta eredményeket mutatnak:

Ezeknek a tanulmányoknak logikus következtetéseik is vannak és ezek az igazán fontosak, mert hasznosak és felhasználhatók saját érveléseik javára. De még ezen is túlmenően, a konkrétumok terén, a saját munkaerő-piacuk javára is. Hiszen, az „IQ-térképekkel” párhuzamosan a nagy játékosok a következő térképekkel is rendelkeznek, melyek azt mutatják, hol helyezkednek el a világ szegényei: ezek azok a területek, ahonnan kiemelhetők azok a személyek, akik többletértéket nyújthatnak a saját – állításuk szerint – komoly, intelligens és haladásnak szentelt piacaiknak.

A jelenlegi nagy geopolitikai játék egyik lényegi részéről van szó, mely máris masszív egyensúly-áthelyezéseket okoz a világ hatalmi térképein, ahol mindenki mindent elkövet, hogy eljusson a „leading nations” csoportba (vagy legalább odáig, hogy realista módon álmodozhasson róla). Ahol döntéseket hoznak, ahol tudják, mi fog következni, ahol a fejlesztési stratégiákat dolgozzák ki.

Itt már tényleg nem értem, hogy milyen játékot szeretnénk a továbbiakban játszani. Mert egy dolog az az üzenet, hogy az ilyenfajta statisztikákat teljesen komolyan veszik egyes többé-kevésbé avatott újságírók vagy kommentátorok és más dolog azt látni, hogy Románia kormányfő-helyettese hivatkozik ezekre, tehát ezzel a legmagasabb szintre emeli őket, ami legalábbis váratlan elismerés.

A nagy döntéshozók mögött álló bármelyik geopolitikai elemző a továbbiakban nemcsak annak alátámasztására használhatja majd fel ezt az állásfoglalást, hogy mennyire hitelesek a kérdéses grafikonok, hanem arra is, hogy pótszékre ítéljék azt a népet, melynek állítólag magasabb elvárásai vannak, mint amennyit a saját kormánya szerint megérdemelne, vagyis nem rendelkezik az esetleges elvárásait alátámasztó általános kultúrával és tudományos ismeretekkel.

Lehetséges.

Lehet, hogy idiótákból, műveletlenekből, retardáltakból és az áldozati szerepben előszeretettel tetszelgőkből álló nép vagyunk.

Lehet, hogy Európa sereghajtói vagyunk, mely szuperhatalomként akar újra megjelenni a világ színpadán, éppen az információs társadalommal, a tudás társadalmával, a digitális társadalom bevezetésében elért előrelépésekkel kapcsolatos programok révén. Lehet, hogy lemaradtunk és most megfizetjük az árát. Az endémiás gazdasági gondok pedig elősegítették a fiatalok és képzettek szintjén tapasztalható példátlan agy- és munkaerő-exodust, akik minden jövőbeni reményüket a Romániából távozásban látják…

Ez így lehet, ha maga Románia kormányfő-helyettese ismeri el nyilvánosan.

Csakhogy saját, egyáltalán nem kimerítő tapasztalatom szerint ez az első alkalom, amikor ilyesmit hallok a saját országáról egy európai kormány egyik magas rangú tisztségviselőjétől (hiszen Dâncu úr Dacian Cioloş jobb- és most megszólaló keze). És nem is hiszem, hogy bármikor is elhangzott volna ilyesmi, bármennyire is gyaláznák egymást, lennének egymásnak őszinte, halálos és végleges ellenségei.

Nem mondták, mert velünk ellentétben ők tényleg megtanultak politizálni, arra nevelték őket, hogy átlássák a játékokat, ennek megfelelően szólalnak meg és hoznak döntéseket. Tudják, hogy nem sározhatják be a nemzetüket (vagy nem érthetnek egyet a besározó véleményekkel) és nem valamilyen álságos hazafiaskodásból, hanem mert tudják, hogy különben a saját nemzetközi tárgyalási lehetőségeiket rombolják le. Nagyon jól tudják, hogy megdöbbenést okoznának, ha egy olyan mondattal kezdenék a tárgyalásaikat, mint: „tudják, sajnálom az enyéimet, de messze nem annyira műveltek és tudományosan tájékozottak”, mert ezzel nemcsak a pótszéken nem kapnának helyet, de még csak el sem szavalhatnák azt a szöveget, amit az otthoniak írtak meg nekik. A többiek tudják, hogy ellenkezőleg, minden érvnek a klasszikus „working for excellence, able to deliver as reliable partners”-t kell alátámasztania, mely meggyőződéssel elmondott mondatot gyakran volt alkalmam hallani azt összes tárgyalótól vagy politikai vezetőtől.

Mi nem. Nem és nem. Ellenségesen és

úgy tekintünk magunkra és a mieinkre, mint Európa szerencsétlen kivételére.

Ellentmondva, például, a szegény NATO-s stratégákra, akik jelen körülmények között megpróbálják maximálisan kiaknázni azokat a rendkívüli stratégiai előnyöket, melyeket létfontosságú és kedvező geopolitikai helyzetünk nyújt, amikor az összes közvetlen konfliktusforrás jelentkezik Európa keleti részén és a Fekete-tenger környékén. A fenét!, koppint orrukra Románia kormányfő-helyettese, ez a kedvező politikai helyzet egyszerű mítosz…

Tényleg, akkor Románia mivel ül tárgyalóasztalhoz? Abban az esetben, ha mondjuk, ad absurdum, Vasile Dâncu kormányfő-helyettes urat kellene elküldeni a varsói NATO-csúcsot előkészítő tárgyalásokra, akkor Románia nevében ez lenne az álláspontja?

Ez is elképzelhető. De vajon az is, hogy országként tényleg így játsszuk ki az aduinkat? Ezt hihetetlennek tartom. Mert ha ez így van, ha ilyenfajta kijelentések könnyen jönnek és nem generálnak semmilyen hivatalos álláspontot a miniszterelnök, de azon párt részéről sem, melyet Dâncu úr a kormányban képvisel, akkor nem kell majd csodálkoznunk azon, hogy minket miért nem vesznek komolyan, míg másokat igen.

Már bocsánat a kérdésért, de el tudnak képzelni bármilyen hivatalosságot a Baltikumból vagy Lengyelországból, aki azt mondaná, hogy országa geopolitikai helyzete nem kedvez bizonyos sürgős és nyomasztó igényeiknek? Ez képtelenség. Csakhogy hazánknak jelenleg tényleg kedvező geopolitikai helyzete van.

Egyetlen feltétellel: olyan politikusokra is szükségünk van, akik tudják ezt. De ha nem tudják, akkor legalább hallgatnak és továbbállnak. Ha ez sem megy, akkor minden marad a régiben, továbbra is excentrikus önpusztító példa maradunk, folyamatosan fittyet hányva nemcsak annak, amik vagyunk, hanem annak is, amik lehetnénk.

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotók: adevarul.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix
Főtér

Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix

Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.

RMDSZ-es szenátor is ült a magángépen, amely alkotmánybírót és több üzletembert is egy görög szigetre repített
Krónika

RMDSZ-es szenátor is ült a magángépen, amely alkotmánybírót és több üzletembert is egy görög szigetre repített

Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn
Székelyhon

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön
Krónika

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön

Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.

Kétfajta támogatást igényelhetnek a hátrányos helyzetű diákok
Székelyhon

Kétfajta támogatást igényelhetnek a hátrányos helyzetű diákok

Az új tanévben is kétféle támogatást igényelhetnek a hátrányos helyzetű diákok: tanszercsomagot, illetve 500 lejes oktatási utalványt. A tanszercsomagra vonatkozó kérelmeket péntekig, az utalvány igénylését pedig október elsejéig lehet benyújtani.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS