Két büntetőügyes a román parlament élén

A hamis tanúzásért bűnvádi vizsgálat alá helyezett Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnöknek és a Képviselőház jövendőbeli vezetőjének, a korrupció miatt bíróság elé állított Victor Pontának egyetlen politikai célja van: a büntetőjog megcsonkítása.

A Parlament két házát kevesebb, mint egy hónapon belül büntetőügyes politikusok fogják vezetni. A Szenátus élén Călin Popescu Tăriceanu marad, aki ellen nemrég indítottak bűnvádi eljárást hamis tanúzás miatt, a Turceni–Rovinari-üggyel már bíróság elé került Victor Pontának pedig nagy esélye van a Képviselőház élére kerülni, az „elhajló” Valeriu Zgonea helyett.

A váltásra a helyhatósági választást követő első héten sor kerül. PSD-s források nagyvonalakban elmondták, mi Ponta terve. „Mi nyerjük meg a helyhatósági választásokat, tehát az emberek újra legitimálnak minket. Victor Ponta pedig részese lesz ennek a győzelemnek, mert szerepet vállalt és továbbra is szerepet vállal ebben a kampányban. Visszatért a párt életébe, a politikai életbe. Tehát a pártnak jutalmaznia kell, főleg, hogy nagyon szeretné megszerezni ezt a tisztséget”, mondták a PSD vezetőségéből származó források az Adevărulnak. Ponta nyilatkozatai pedig megerősítik az Adevărul forrásainak állításait. Arra a kérdésre, hogy meg szeretné-e szerezni a Képviselőház vezetését, Ponta azt válaszolta: „Nem, de az életben nem mindig azt teszed, amit szeretnél.” „Ponta arra várt, hogy a párt álljon elő a javaslattal. Éppen azért, hogy utólag ne legyenek viták, hogy a pártban nem mindig akarta volna ezt vagy, hogy húzogatta a szálakat”, kommentálták az idézett források Victor Ponta szűkszavú kijelentését.

Liviu Dragnea a kulcs, aki még nem döntött. Egyrészt Dragnea nem akarja tálcán felkínálni Pontának az állam harmadik legfontosabb közjogi méltóságát. Másrészről viszont a pártot sem fordíthatja maga ellen (a PSD-s kiskirályok jelentős része még mindig Ponta támogatója), tekintettel arra, hogy börtönbüntetése megkérdőjelezte legfőbb vezetői helyzetét.

„A Képviselőház elnökének meghatározó befolyása van”

Miért ragaszkodik Victor Ponta foggal-körömmel a képviselőházi elnöki tisztség megszerzéséhez? Röviden, hogy a bűnözők javára módosítsák a büntetőjogot. A PSD-s parlamenti képviselők eddig a büntetőtörvények (büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárási törvény) napirendre tűzését sürgették, mert összhangba kell hozni azokat az Alkotmánybíróság (CCR) döntéseivel, miután több cikkelyt alkotmánysértőnek nyilvánítottak. Csakhogy a kormány múlt héten sürgősségi kormányrendelettel már összhangba hozta a büntetőtörvénykönyvet a bíróság döntéseivel. A Parlamentnek tehát már nem lenne oka beavatkozni az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényszövegekbe.

A kormány – akaratlanul – óriási esélyt adott arra, hogy rosszat tegyenek. Egy sürgősségi rendelet azonnal hatályba lép, ahogy megjelenik a Hivatalos Közlönyben. És szintén akkor a Parlament elé kerül, hogy azt törvénnyel fogadják el vagy elutasítsák. Más szóval egy rendelet, amint a Parlament elé kerül, pontosan ugyanolyan eljárási lépéseken megy keresztül, mint egy törvényjavaslat: előbb a bizottságok elé kerül, majd az elsőként megkeresett ház plénuma elé, onnan a második ház elé, majd az államfőnek kell kihirdetnie.

Victor Ponta és Călin Popescu Tăriceanu már bejelentették, hogy összefognak és megpróbálnak majd kialakítani egy többséget a Cioloş által aláírt rendelet elutasításához. De nem feltétlenül a sürgősségi rendelet elutasítása lenne a nagy gond, hanem annak a módosítása. Jelenleg a büntetőtörvénykönyv módosítására vonatkozó 20 tervezet lesi az alkalmat a Parlament fiókjaiban, melyeket – többek között – Şerban Nicolae, Cristiana Anghel és Haralambie Vochiţoiu kezdeményezett, akik mindnyájan a kormánykoalícióhoz tartoznak, de főleg nagyon közel állnak Victor Pontához és Călin Popescu Tăriceanuhoz. Márpedig a Képviselőház vagy a Szenátus jogi bizottságában a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.), az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) vagy az UNPR (Románia Haladásáért Nemzeti Szövetség – a szerk.) olyan toxikus passzusokkal egészíthetné ki a rendelet szövegét, melyeket a parlamenti fiókokban jelenleg heverő tervezetekből emelnének át. Gyakorlatilag a kormány egyik megfelelő rendelete a Parlamentben egy,

az igazságszolgáltatásra nézve bombaként ható tervezetté alakulhatna át.

Ezen kívül, míg a 20 törvénytervezet nem indokolt sürgős vitát (ezzel magyarázható az is, hogy eddig fiókban lehetett azokat tartani), egy rendelet a törvény szerint sürgősségi parlamenti eljáráson megy keresztül. Így aztán a júniusig, a törvényhozási szünetig hátralévő időben a Képviselőház jogi bizottsága megcsonkíthatná a sürgősségi rendeletet.

Itt kerül a képbe Ponta. Miután egy törvénytervezet túljut a bizottságon, a plenáris ülés napirendjére kerül. A napirendet pedig a Képviselőház elnöke által vezetett Állandó Büró határozza meg. „A házelnöknek meghatározó befolyása van. A frakcióvezetőkkel együtt ő határozza meg a napirendet. De mondjuk, hogy Ponta lesz a Képviselőház elnöke és mindenáron el akar fogadtatni a plénummal egy törvénytervezetet. Beszél Florin Pâslaruval (a PSD-s képviselők vezetője), Pâslaru javaslatot tesz, a PSD-s többség pedig azonnal elfogadja. Mondok egy ellenpéldát is, Zgonea korábban beszélt a PSD frakcióvezetőjével, hogy ne terjesszen elő semmilyen „trükkös” javaslatot a napirend számára, folyamatosan azt állítva, hogy «rajtunk a sajtó szeme» és «nevetségessé tesszük magunkat»”, mesélte az Adevărulnak egy volt parlamenti frakcióvezető.

Zgonea különben pont azért lett ellenség a PSD számára, mert többször is megakadályozta, hogy zárószavazást tartsanak a büntetőtörvénykönyvet módosító javaslatokról. „A büntetőtörvénykönyv módosításai két éve megrekedtek a jogi bizottságnál. Valeriu Zgonea akadályozza azokat. Mindegyik PSD-s képviselő elégedetlen”, mondta Cătălin Rădulescu PSD-s képviselő három hónappal ezelőtt az Adevărulnak. Rădulescu aztán „árulónak” nevezte Zgoneát, aki „eladta magát” a DNA-nak (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.).

Tehát a Képviselőház elnökeként Victor Ponta elősegíthetné az igazságszolgáltatás-ellenes törvények útját a ház plénuma felé. És a tökéletes összhanghoz Călin Popescu Tăriceanu – az ügyészek egyik leghevesebb bírálója, Victor Ponta szövetségese a Szenátusban – is megsürgethetné a dolgokat, ahol a PSD-nek szintén többsége van. Ezt a sötét forgatókönyvet csak Liviu Dragnea akadályozhatná meg, de a felfüggesztett börtönbüntetése miatt ő is a bűnvádasok táborába került.

Az AEÁ rajtunk tartja a szemét

A Cioloş-kormány által a büntetőtörvénykönyvön végrehajtott módosításokat az AEÁ alelnöke, Joe Biden kedvezően fogadta. „Az alelnök dicsérte Cioloş kormányfő erőfeszítéseit, hogy a kormányzáshoz és a jogállamisághoz szükséges kritikus reformokat valósítson meg, megjegyezve, hogy az előrehaladás folytatása a reformok terén megszilárdítja majd Románia demokratikus és gazdasági fejlődését és a Románia és AEÁ közötti gazdasági partnerséget”, áll a Fehér Ház által a Biden és Cioloş közötti találkozó után kiadott közleményben.

Ponta továbbra is hazudik

Victor Ponta volt kormányfő, miután bírálta a kormány által a büntetőtörvénykönyvön végrehajtott módosításokat, újabb támadást indított Raluca Prună igazságügy-miniszter ellen, akiről azt állítja, hogy megtagadta annak a direktívának az átültetését a román büntetőjogba, „mely a méltányos perhez való jogról, az ártatlanság vélelmének szavatolására vonatkozó új szabályokról szól”.

„Ez kötelezővé teszi az EU-tagállamok számára a büntetőjog és a büntetőeljárási jog módosítását oly módon, hogy biztosítani lehessen: annak tilalmát, hogy a közhatóságok egy személy bűnösségére hivatkozhassanak azelőtt, hogy erről bírói döntés született volna; az ügyészt terheli egy adott személy bűnösségének bebizonyítása és alátámasztása (nem ez utóbbit az ártatlansága bizonyítása); a vádlott személy jogát arra, hogy megtagadja a nyilatkozattételt; bármely személy jogát arra, hogy ne ítélhessék el távollétében”, írta a volt kormányfő egy Facebook-bejegyzésben, bejelentve, hogy ezzel kapcsolatosan törvénytervezetet fog benyújtani. Azon kívül, hogy a brüsszeliek által felvetett elvek már szerepelnek a román jogrendben, Ponta elhallgatással hazudott: nem mondta meg, hogy a kormánynak meddig kellene átvennie az EU direktíváját. Ezt Raluca Prună igazságügy-miniszter mondta el: „Politikai és kampánycéllal azt vetik a szememre, hogy semmibe veszem az ártatlanság vélelmének bizonyos aspektusaira és a büntetőjogi pereken való jelenléthez fűződő jogra vonatkozó 2016/343. sz. (EU) Direktívát. 2018. április 1-e a határidő. Ez nem vicc.”

Prună azt is bejelentette, hogy az Igazságügyi Minisztérium további, a korruptakra nézve hátrányos európai direktívák átültetésén dolgozik, mint amilyen a jogtalanul szervezett vagyonok kiterjesztett elkobzása. „Mindenre van idő, annyit mondok csak, hogy haladjunk a direktívákkal sorban, ne ugráljunk közöttük. A többi választási kampány”, szögezte le Raluca Prună.