// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Beszáll Háromszék a vidombáki reptérbe

// HIRDETÉS

Összesen hatmillió eurót szán Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye önkormányzata a reptér befejezésébe.

Annyira kell Háromszéknek egy közeli repülőtér, hogy a megye és a megyeszékhely önkormányzata jelentős összeggel, egyenként 3-3 millió euróval is beszáll a Brassó melletti Vidombák repterének építésébe, amely azért állt le, mert egyrészt nincs rá pénz, másrészt az építésre kinézett terület nem az ottani önkormányzatok, hanem a Burgonya Intézet kezelésébe tartozik.

 

A szentgyörgyi és háromszéki részvételt ma jelentette be Antal Árpád polgármester, a pénzt három éven keresztül fogják folyósítani. A háromszéki részfinanszírozás feltétele, hogy ezt a pénzt kizárólag a reptér befejezésére költsék, átmeneti jellegű építésbe nem szállnak be.

 

Az építkezés folytatásához a hónap elején juttatták el az összes Brassó megyei honatyához annak a törvénynek a helyes módosítását, amellyel Brassó megye átvenné a terület használatát a Burgonya Intézettől. A korábbi módosítási javaslathoz ugyanis hibás dokumentációval látták el a honatyákat.

 

Ezenkívül jogilag is társulnia kell Brassó, Vidombák és Brassó megye önkormányzatának a reptérépítés finanszírozásához, a hónap eleji egyeztetés szerint ezt május végéig megejtenék. Brassó megye önkormányzata eddig 24,7 millió eurót fektetett az építésbe, és hitelből tud még biztosítani 3,5 milliót. Brassó városa nincs nagyon eladósodva, ezért fel tud venni hitelt az építésre – nyilatkozta George Scripcaru polgármester. A város 30-35 millió euróval szállna be, ez 51 százalékos részesedést jelentene. Vidombák hozzájárulásának mértéke és formája még nem tisztázott.

 

A reptér befejezéséhez összesen 42 millió euró szükséges – nyilatkozta Adrian Gabor, Brassó megye tanácsának alelnöke a hónap közepén. (Gabor polgármester-jelöltként indul Brassóban a június 5-i választáson.) Az összeget a bukaresti IPTANA tervező céggel folytatott tárgyalásokon rögzítették. Négy hónap alatt készítenék el az építési terveket, 24 hónapot igényelne a kivitelezés. Gabor becslése szerint 2019-től lehetne használni a vidombáki repülőteret.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS