// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Rakétatámaszpont: Moszkva továbbra sem hisz a NATO-nak

// HIRDETÉS

Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy a védekezést szolgáló rendszer ellene irányul.

Nehezen nyeli le Moszkva, hogy a NATO az egykori szovjet érdekszféra egyik országában stratégiai fontosságú támaszpontot hozott részre: az orosz illetékesek sorra bírálják, hogy az észak-atlanti katonaai szövetség Washington kezdeményezésére a dél-romániai Deveselu légi támaszpontjára telepítette európai rakétavédelmi rendszerének egyes elemeit.

Miután a rakétatámaszpont csütörtöki avatóünnepségét követően az orosz külügy Oroszország ellen irányuló lépésként értékelte az eseményt, pénteken Alekszandr Grusko, Oroszország NATO-hoz delegált állandó képviselője jelentette ki: országának semmi oka sincs arra, hogy elhiggye a szövetség illetékeseinek nyilatkozatait, miszerint a támaszpont nem Oroszország ellen irányul.

Álláspontja szerint ugyanis a deveselui létesítmény nem választható el a NATO tagállamok által a szövetség keleti szárnyán zajló katonai tevékenységétől, amely nyomán katonai infrastruktúrája egyre közelebb kerül az orosz határokhoz, ez pedig komoly veszélyt jelent Oroszország biztonságára nézve.

„A deveselui támaszpont működésbe helyezése újabb lépés azon intézkedések sorában, amelyek komoly veszélyt hordoznak Oroszország biztonságára nézve. Az arról szóló nyilatkozatok, miszerint az amerikai rakétavédelmi rendszer nem Oroszország ellen irányul, nem meggyőzőek. Értéküket az is mutatja, hogy a NATO és az Egyesült Államok nem hajlandó figyelembe venni az iráni atomprogrammal kapcsolatos nemzetközi egyezmények eredményeit. Hiszen korábban az úgynevezett iráni nukleáris fenyegetéssel indokolták a rakétavédelmi rendszer létrehozását” - fogalmazott Alekszandr Grusko.

Oroszország az ezzel ellentétes nyugati nyilatkozatok ellenére azt az álláspontot képviseli, hogy a rakétavédelmi rendszer – amelyet a NATO hivatalosan egy, a Közel-Kelet felől érkező rakétatámadás kivédésére hozott létre – célja valójában az orosz nukleáris elrettentési kapacitás csökkentése.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS