// 2026. október 9., péntek // Dénes

Rakétatámaszpont: Moszkva továbbra sem hisz a NATO-nak

// HIRDETÉS

Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy a védekezést szolgáló rendszer ellene irányul.

Nehezen nyeli le Moszkva, hogy a NATO az egykori szovjet érdekszféra egyik országában stratégiai fontosságú támaszpontot hozott részre: az orosz illetékesek sorra bírálják, hogy az észak-atlanti katonaai szövetség Washington kezdeményezésére a dél-romániai Deveselu légi támaszpontjára telepítette európai rakétavédelmi rendszerének egyes elemeit.

Miután a rakétatámaszpont csütörtöki avatóünnepségét követően az orosz külügy Oroszország ellen irányuló lépésként értékelte az eseményt, pénteken Alekszandr Grusko, Oroszország NATO-hoz delegált állandó képviselője jelentette ki: országának semmi oka sincs arra, hogy elhiggye a szövetség illetékeseinek nyilatkozatait, miszerint a támaszpont nem Oroszország ellen irányul.

Álláspontja szerint ugyanis a deveselui létesítmény nem választható el a NATO tagállamok által a szövetség keleti szárnyán zajló katonai tevékenységétől, amely nyomán katonai infrastruktúrája egyre közelebb kerül az orosz határokhoz, ez pedig komoly veszélyt jelent Oroszország biztonságára nézve.

„A deveselui támaszpont működésbe helyezése újabb lépés azon intézkedések sorában, amelyek komoly veszélyt hordoznak Oroszország biztonságára nézve. Az arról szóló nyilatkozatok, miszerint az amerikai rakétavédelmi rendszer nem Oroszország ellen irányul, nem meggyőzőek. Értéküket az is mutatja, hogy a NATO és az Egyesült Államok nem hajlandó figyelembe venni az iráni atomprogrammal kapcsolatos nemzetközi egyezmények eredményeit. Hiszen korábban az úgynevezett iráni nukleáris fenyegetéssel indokolták a rakétavédelmi rendszer létrehozását” - fogalmazott Alekszandr Grusko.

Oroszország az ezzel ellentétes nyugati nyilatkozatok ellenére azt az álláspontot képviseli, hogy a rakétavédelmi rendszer – amelyet a NATO hivatalosan egy, a Közel-Kelet felől érkező rakétatámadás kivédésére hozott létre – célja valójában az orosz nukleáris elrettentési kapacitás csökkentése.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS