// 2026. október 14., szerda // Helén

Kórházi állapotok ölnek, az elnök titkolózik

// HIRDETÉS

A titkosszálgálat egyik orvos-informátora kitálalt arról, hogy kik és mit tudtak a kórházak valós helyzetéről.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) legalább tíz éve tud a kórházak valós helyzetéről, a rossz minőségű fertőtlenítőszerekről és az Anios piacvezető francia cégnek kedvező licitekről. Minderről egy titokzatos járványügyi szakorvos nyilatkozott – név nélkül – a Hexi Pharma-botrányt kirobbantó tényfeltáró újságíróknak.

Az orvosról annyit tudunk, hogy egy erdélyi kórházban dolgozik, és az elmúlt nyolc évben

havonta legalább egyszer tájékoztatta a titkosszolgálatot egészségügyi kérdésekben.

Mivel a járványok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, ezért a SRI rendszeresen informálódott az egészségügy aktuális helyzetéről, beleértve a papíron alig létező, a valóságban ijesztően magas számú kórházi fertőzésekről. A nyilatkozó orvos elmondása szerint hiába figyelmeztette a hírszerzőket arra, hogy a rossz minőségű fertőtlenítőszerek miatt emberek halnak meg, a válasz az aggodalmakra annyiban kimerült, hogy tájékoztatják az illetékeseket.

A fertőtlenítőszerek rossz minősége csak a jéghegy csúcsa a romániai egészségügyben. Ahhoz, hogy megértsük, milyen alapvető szinteken van gond, elég megemlíteni: egy megyei kórház havonta

mindössze 20 ezer eurót kap fertőtlenítőszerekre, holott legalább 100 ezer euróra lenne szüksége.

Az intenzív osztályokon elviekben kizárólag a legerősebb fertőtlenítőszereket használhatnák, azonban a biocid termékekkel foglalkozó bizottság az erre alkalmatlan szereket is engedélyezi. Az orvosi eszközöket – például a operációkhoz használt szikéket, és minden olyan berendezést, amely vérrel érintkezett – gyenge minőségű szerekkel fertőtlenítik, ami a kórházi fertőzésekhez vezet.

Mi több, azok a baktériumok, amelyek túlélik a fertőtlenítést a gyengébb szerekkel, rezisztenssé válnak, rezisztenciájukat pedig genetikailag átörökítik a következő generációkra. A rezisztens mikroorganizmusokat pedig az eredetileg megfelelő erősségű és koncentrációjú fertőtlenítőszerekkel sem lehet már kiirtani – magyarázta az említett járványügyi szakorvos a tényfeltáró újságíróknak.

Egy szintén név nélkül nyilatkozó, a sürgősségi ellátásban dolgozó orvos szerint a nozokomiális fertőzés miatt elhunytak száma drasztikusan nőtt az utóbbi három hónapban, különösen a hétvégeken, amikor kevesebb takarító személyzet dolgozik. Az egyik bukaresti kórházban például a mortalitás aránya hétvégenként meghaladja a 40 százalékot.

Az előre lezsírozott közbeszerzési eljárások szálai ugyanakkor messzire vezetnek: Németországban, Nagy-Britanniában, illetve Franciaországban gyártott olcsó fertőtlenítőszerek megvásárolásával spórolnak az illetékesek. Ezeket

Európa más kórházaiban nem használják orvosi eszközök sterilizálására – Romániába viszont kifejezetten ezért hozzák be.

A tolo.ro a SRI-t is megkereste, hogy reagáljon az általuk megszólaltatott orvos nyilatkozataira. A titkosszolgálat sajtószóvivője megerősítette, hogy rendszeresen tájékozódik az egészségügy problémáiról, és az ennek alapján készített jelentéseket a megyei önkormányzatok vezetői, a kormánymegbízottak, a miniszterek, a miniszterelnök és Románia elnöke is megkapja. Az utóbbi öt évben a SRI legalább 100 olyan jelentést küldött a felsorolt hatóságoknak, amelyek a nozokomiális fertőzésekkel kapcsolatosak.

A tényfeltárók információi alapján az összes egészségügyi miniszter, aki 2009 óta vezette a tárcát, megkapta a SRI jelentéseit a nozokomiális fertőzésekről. Mind a hat egészségügyi miniszter – köztük Cseke Attila és Ritli László RMDSZ-es tárcavezetők – tagadta, vagy kitérő választ adott erre vonatkozóan. Az elnöki hivatal reakciója az ügyben annyiban merül ki, hogy emlékeztet: minden információ, amit a SRI az államelnök felé szolgáltat, szigorún titkos.

Dacian Cioloş miniszterelnök újságírók kérdésére hétfőn elmondta: nem kapott semmilyen jelentést a SRI-től a kórházi fertőzésekről, de „Eduard Hellvig igazgató megígérte, hogy küld egy kivonatot”.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették
Székelyhon

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették

Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS