// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kórházi állapotok ölnek, az elnök titkolózik

// HIRDETÉS

A titkosszálgálat egyik orvos-informátora kitálalt arról, hogy kik és mit tudtak a kórházak valós helyzetéről.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) legalább tíz éve tud a kórházak valós helyzetéről, a rossz minőségű fertőtlenítőszerekről és az Anios piacvezető francia cégnek kedvező licitekről. Minderről egy titokzatos járványügyi szakorvos nyilatkozott – név nélkül – a Hexi Pharma-botrányt kirobbantó tényfeltáró újságíróknak.

Az orvosról annyit tudunk, hogy egy erdélyi kórházban dolgozik, és az elmúlt nyolc évben

havonta legalább egyszer tájékoztatta a titkosszolgálatot egészségügyi kérdésekben.

Mivel a járványok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, ezért a SRI rendszeresen informálódott az egészségügy aktuális helyzetéről, beleértve a papíron alig létező, a valóságban ijesztően magas számú kórházi fertőzésekről. A nyilatkozó orvos elmondása szerint hiába figyelmeztette a hírszerzőket arra, hogy a rossz minőségű fertőtlenítőszerek miatt emberek halnak meg, a válasz az aggodalmakra annyiban kimerült, hogy tájékoztatják az illetékeseket.

A fertőtlenítőszerek rossz minősége csak a jéghegy csúcsa a romániai egészségügyben. Ahhoz, hogy megértsük, milyen alapvető szinteken van gond, elég megemlíteni: egy megyei kórház havonta

mindössze 20 ezer eurót kap fertőtlenítőszerekre, holott legalább 100 ezer euróra lenne szüksége.

Az intenzív osztályokon elviekben kizárólag a legerősebb fertőtlenítőszereket használhatnák, azonban a biocid termékekkel foglalkozó bizottság az erre alkalmatlan szereket is engedélyezi. Az orvosi eszközöket – például a operációkhoz használt szikéket, és minden olyan berendezést, amely vérrel érintkezett – gyenge minőségű szerekkel fertőtlenítik, ami a kórházi fertőzésekhez vezet.

Mi több, azok a baktériumok, amelyek túlélik a fertőtlenítést a gyengébb szerekkel, rezisztenssé válnak, rezisztenciájukat pedig genetikailag átörökítik a következő generációkra. A rezisztens mikroorganizmusokat pedig az eredetileg megfelelő erősségű és koncentrációjú fertőtlenítőszerekkel sem lehet már kiirtani – magyarázta az említett járványügyi szakorvos a tényfeltáró újságíróknak.

Egy szintén név nélkül nyilatkozó, a sürgősségi ellátásban dolgozó orvos szerint a nozokomiális fertőzés miatt elhunytak száma drasztikusan nőtt az utóbbi három hónapban, különösen a hétvégeken, amikor kevesebb takarító személyzet dolgozik. Az egyik bukaresti kórházban például a mortalitás aránya hétvégenként meghaladja a 40 százalékot.

Az előre lezsírozott közbeszerzési eljárások szálai ugyanakkor messzire vezetnek: Németországban, Nagy-Britanniában, illetve Franciaországban gyártott olcsó fertőtlenítőszerek megvásárolásával spórolnak az illetékesek. Ezeket

Európa más kórházaiban nem használják orvosi eszközök sterilizálására – Romániába viszont kifejezetten ezért hozzák be.

A tolo.ro a SRI-t is megkereste, hogy reagáljon az általuk megszólaltatott orvos nyilatkozataira. A titkosszolgálat sajtószóvivője megerősítette, hogy rendszeresen tájékozódik az egészségügy problémáiról, és az ennek alapján készített jelentéseket a megyei önkormányzatok vezetői, a kormánymegbízottak, a miniszterek, a miniszterelnök és Románia elnöke is megkapja. Az utóbbi öt évben a SRI legalább 100 olyan jelentést küldött a felsorolt hatóságoknak, amelyek a nozokomiális fertőzésekkel kapcsolatosak.

A tényfeltárók információi alapján az összes egészségügyi miniszter, aki 2009 óta vezette a tárcát, megkapta a SRI jelentéseit a nozokomiális fertőzésekről. Mind a hat egészségügyi miniszter – köztük Cseke Attila és Ritli László RMDSZ-es tárcavezetők – tagadta, vagy kitérő választ adott erre vonatkozóan. Az elnöki hivatal reakciója az ügyben annyiban merül ki, hogy emlékeztet: minden információ, amit a SRI az államelnök felé szolgáltat, szigorún titkos.

Dacian Cioloş miniszterelnök újságírók kérdésére hétfőn elmondta: nem kapott semmilyen jelentést a SRI-től a kórházi fertőzésekről, de „Eduard Hellvig igazgató megígérte, hogy küld egy kivonatot”.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS