// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina

Átlátszó Erdély: szereti a luxust az RMDSZ vezetősége

// HIRDETÉS

Drága autók, ingatlanok, jó kis vezérkari fizetések.

Az RMDSZ hagyományosan nem köti a romániai magyar közösség orrára, hogy mire költi az államtól kapott támogatást. A jelenleg évente 4-4,5 millió euróval egyenértékű, a közösségnek szánt állami támogatás nagy részét az RMDSZ saját működésére (székházak fenntartására és karbantartására, személyzeti kiadásokra, ingó és ingatlan befektetésekre) költi – olvasható az Átlátszó Erdély oknyomozó blog sorozatának harmadik részében.

A cikk azokat a beszámolókat vizsgálja, amelyekkel az RMDSZ megindokolja az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI), illetve a Kormányfőtitkárságnak a támogatás elköltését. A beszámolók szűkszavúak, vázlatosak, míg a kicsi, 500-1000 lejes támogatásokról kimerítően tájékoztatnak, addig több százezer eurós tételeket egy-két szóval intéznek el.

„Miközben az alkalmazottak többsége egyáltalán nincsen túlfizetve, az RMDSZ-vezérkar messze az átlagfizetés fölött keres, és nem remeg a kezük, ha például közel csúcsfelszereltségig kell extrázni egy alapáron is drága szolgálati autót”.

A működési költségek mellett fontos kiadási tétel a beszámolókban a rendezvények finanszírozása, a bérlistából pedig az is kiderül, hogy az RMDSZ alkalmazottainak száma 2009 óta a duplájára duzzadt.

A székházak fenntartására és felújítására szánt összeg 2012-ben egy év alatt szinte megduplázódik, 8,5 millió lejt (1,9 millió euró) fizet ki az RMDSZ ilyen címen. „(...) akkor lehet ezt az összeget elkölteni székházak fenntartására, hogyha az RMDSZ-nek mind a 40 székhelyén egy éven keresztül, minden hónapban 17 ezer lejt (kb. 3700 euró) tesz ki a villany-, víz- és gázszámla”, ami azért különös, mivel a néhány nagy székház mellett „a székházak többsége 1-2 szobából áll, ahol legjobb esetben néhány alkalmazott dolgozik, és ahol szinte lehetetlennek tűnik ilyen nagyságrendű rezsiköltséget összehozni” – olvasható az Átlátszó Erdélyen.

A kormánynak benyújtott dokumentumokból kiderül, hogy az RMDSZ 2015-ös bértábláján összesen 168 alkalmazott szerepel, ehhez képest Kovács Péter ügyvezető elnök egy Facebook-bejegyzésben azt állítja, az RMDSZ-nek 116 alkalmazottja van. A bértábla homályos: nem derül ki, hogy a megadott összegek bruttóban vagy nettóban értendők, sőt, a feltüntetett vezető tisztségek  nem egyeznek az RMDSZ jelenlegi struktúrájával.

„egyértelműen látszik a listáról, hogy bár az alkalmazottak túlnyomó többsége nem keres sokat, addig a vezető tisztségekkel komoly fizetés jár”.

Az RMDSZ 2009 óta 24 új autót vásárolt a kormányzati támogatásból az RMDSZ (Kovács Péter állítása szerint az RMDSZ autóinak száma 29). A gépkocsik többsége közepesen felszerelt Dacia Logan – valószínű, hogy ezeket használják az egyszerű alkalmazottak. A vezető tisztségekhez már középkategóriás Škoda Octavia vagy felső-közép kategóriás Volkswagen Passat és Škoda Superb jár. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egy Honda Accordot kapott 2009-ben, utóbb pedig Škoda Superbbel is látták járni (az Átlátszó Erdély szerint a Honda továbbra is megvan).

A gépkocsiflotta legdrágább darabja egy VW Multivan. A mintegy 37 ezer eurós kisbuszért 230 ezer lejt (51 ezer eurót fizettek) – vagyis nem sajnálták belőle az extrákat.

„romániai magyar léptékkel mérve egészen komoly csapat segíti az RMDSZ üzeneteinek a megfogalmazását és célba juttatását: a bérlistán 2015-ben 5 újságíró és 6 szerkesztő szerepel (ezek azonban az RMDSZ központi székházában, nem pedig egyes szerkesztőségeknél dolgoznak, tudtuk meg Kovács Pétertől)”.

A beszámolókból egyéb érdekes dolgok is kiderülnek, például:

- az RMDSZ 180 ezer eurót fizetett 2009-ben egy kolozsvári háromszobás lakásért, 2014-ben pedig 200 ezer euróért vásárolt egy bukaresti ingatlant;

-  Az Erdély TV-t, illetve az Erdély FM-et működtető Janovics Jenő Alapítvány évente 2,5 millió lej (550 ezer euró) támogatást kap az RMDSZ-től;

– A maszol.ro kiadója, a Progress Alapítvány 2015-ben 497 ezer lej (110 ezer euró) támogatásban részesült az RMDSZ részéről. Ezt a pénzt kizárólag a portál működtetésére fordítja;

– A Communitas Alapítvány 2014-ben 57 ezer lejt (12 ezer eurót) költött a PR-ja javítására.

További részletek, grafikák, letölthető anyagok az Átlátszó Erdélyen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS