// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Huszonketten haltak meg a japán földrengés miatt

// HIRDETÉS

A tegnapi rengés földcsuszamlásokat okozott, összedőlt egy 200 méteres híd. Napokig jöhetnek az utórengések.

Huszonketten haltak meg Japán délnyugati Kumamoto prefektúrájában pénteken történt nagy erejű földrengés következtében, és több mint ötszáz embert szállítottak kórházba különféle sérülésekkel – írja a 444.hu.

Az ugyanott bekövetkezett előző napi földrengésben tízen haltak meg, így már 32 áldozata van a harmadik napja folytatódó rengéseknek Kumamotóban. Több mint 1500-an sérültek meg, 184 embernek súlyos az állapota. 91 ezer személyt kellett elköltöztetni otthonából – nyilatkozta Rijo Tahima, a kumamotói prefektúra munkatársa az AP-nek.

A tűzoltóság feltételezi, hogy vannak még emberek a romok alatt. A prefektúra szinte egész területén szünetel az áram- és gázszolgáltatás.

 

A földrengések által kiváltott földcsuszamlás következtében összedőlt egy kétszáz méteres híd a Kuro folyón, de egyelőre nem tudni, hogy vannak-e ott áldozatok. Közben kitört a Kumamoto prefektúrában lévő Aszo vulkán, a tűzhányó száz méter magas hamuoszlopot lövell ki magából.

 

(null)

(null)

 

Az NHK állami tévé híradása szerint a pénteki földrengés 7,3-as fokozatú volt. A rengés fészke Kjúsú szigetén lévő Kumamoto városa mellett volt 12 kilométeres mélységben. Azóta számos utórengés volt, közülük kettő is elérte a Richter-skála szerinti 7,1-es fokozatot.

A pénteki első földrengés ugyanolyan erős volt, mint az 1995-os kóbei, amely közel 6400 emberéletet követelt.

 

Nagyjából tízpercenként történnek utórengések. A japán meteorológiai szolgálat szerint ez így folytatódhat még néhány napon át.

 

Kumamotóban csütörtökön kezdett rengeni a föld, néhány óra leforgása alatt már akkor két erős földrengés rázta meg térséget. A Richter-skála szerinti 6,5-es fokozatú volt az első, amelyet több utórengés követett, volt köztük egy 6,4-es erősségű is.

 

A csütörtöki és pénteki rengések epicentruma mindössze 120 kilométerre volt a jelenleg működő egyik japán atomerőműtől, a szendai létesítménytől. Északra pedig a genkai létesítmény található. A földmozgások nem okoztak üzemzavart.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS