Klaus Iohannis államelnök a nemzetbiztonsági törvények korszerűsítése érdekében konzultációt folytatot a PSD-vel, a PNL-vel és az RMDSZ-szel.
Az elnöki hivatalból távozó pártelnökök nyilatkozataiból kiderült: a bukaresti kormány még a tavaszi ülésszakban a parlament elé terjeszti az új információbiztonsági törvény, a kártyás díjcsomagok névtelenségét eltörlő törvény, illetve a terrorelhárítási törvény tervezetét. A román parlamenti pártok abban is egyetértettek, hogy középtávon a titkosszolgálatok működését szabályozó,
az 1990-es években hozott törvényeket is korszerűsíteni kell,
ennek előkészítését egy parlamenti különbizottságra bíznák.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy vélekedetett, a titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzése „nagyon formális”, szerinte ezt a kontrollt meg kell erősíteni. Kelemen azt is elfogadhatatlannak nevezte, hogy olyan, hírszerzési munkát, titkos megfigyeléseket, lehallgatásokat végző szolgálatok léteznek a belügyi, védelmi vagy igazságügyi minisztérium alárendeltségében, ahol semmiféle civil ellenőrzés nincs. Az RMDSZ elnöke példaként a korrupcióellenes ügyészséget (DNA), valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészséget (DIICOT) említette.
Az RMDSZ egyetért azzal, hogy Romániában is a személyi adatok regisztrálásához kössék a mobilszolgáltatók a kártyás díjcsomagok árusítását, ha a törvény garantálja, hogy a feltöltőkártyákat forgalmazó kereskedők megfelelő jogosítványok birtokában, az adatvédelmi szabályokat betartva fogják kezelni a rájuk bízott személyi adatokat. De, mint fogalmazott, „a mostani vita nem vezethet arra a következtetésre, hogy
a biztonság oltárán fel kell áldozni a szabadságjogokat”.
A találkozón az RMDSZ delegációja felhívta az államfő figyelmét, hogy a többség-kisebbség viszonyának rendezését is biztonságpolitikai kérdésnek tekinti. Remélik, hogy Klaus Iohannis az RMDSZ-hez hasonló módon látja ezt a kérdést, hiszen ő is hosszú ideig egy kisebbség képviselője, a Romániai Német Demokrata Fórum elnöke volt.