Folytatódtak az összecsapások vasárnap reggel az azerbajdzsáni és az örmény katonák között Hegyi-Karabah határán, a felek kölcsönösen egymást vádolják a tűzszünet megsértésével – jelentették orosz hírügynökségek.
Az Interfax Hegyi-Karabah „hadseregének” egyik illetékesére hivatkozva számolt be arról, hogy
a harcok folytatódnak, nem is szüneteltek az éjszaka,
és a karabahiak „teljes ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet”.
Hegyi-Karabah „védelmi minisztériuma” is közölte vasárnap, hogy reggel az azeri hadsereg újra ágyúzni kezdte állásaikat a határ menti térségben, tüzérséget és páncélozott haditechnikai eszközöket is bevetett. A karabahi hadsereg előretolt alegységei intézkedéseket tesznek az ellenség támadó hadműveleteinek elhárításárára – közölte a minisztérium, mellőzve a részleteket.
Folytatódó harcokról számolt be az azeri védelmi tárca is, amely szerint katonáik
elfoglaltak néhány magaslatot és települést a térségben, megsemmisítettek hat örmény harckocsit, 15 tüzérségi üteget és száznál több ellenséges katonát.
Mindezt tagadta az örmény védelmi minisztérium.
Az azeri és az örmény katonák között péntek éjjel robbant ki újabb, szokatlan hevességű tűzpárbaj Hegyi-Karabah határán. A felek kölcsönösen egymást vádolják az azóta is folytatódó harcok elindításával.
Szerzs Szargszján örmény elnök a washingtoni atomcsúcsról sietve hazautazott. Azt mondta, hogy a jelenlegi harcok a legsúlyosabbak az 1994-ben életbe lépett fegyvernyugvás óta. Örmény oldalon szerinte 18-an haltak meg. Az azeri fél 12 katonájának az elestét erősítette meg.
Örményország és Azerbajdzsán az 1980-as évek vége óta konfliktusban áll egymással Hegyi-Karabah ügye miatt. A többségében örmények lakta terület az 1990-es évek elején – Örményország támogatásával vívott – véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig zajló háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Karabah függetlenségét, de ezt csak néhány ország ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a karabahi enklávét, ahogyan lényegében Örményország is.
A háborús állapotokat az 1994 óta érvényes, Moszkvában kötött fegyverszünettel kívánták rendezni, azt azonban mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Az utóbbi hónapokban egyre gyakoribbá váltak az összetűzések a két ország fegyveres erői között. Baku kilátásba helyezte, hogy diplomáciai megoldás híján képes és hajlandó akár erővel is visszafoglalni Hegyi-Karabahot, mire Örményország tudatta, hogy semmilyen azeri katonai akciót nem hagy megválaszolatlanul.