Az esemény megnyitójára a kolozsvári Néprajzi Múzeumban került sor péntek délután fél ötkor. A lényeg az iráni kultúra bemutatása a Kincses Városban, különös tekintettel az Iráni Iszlám Köztársaság kézműves kultúrájára. Van itt minden, kérem szépen, mi szemnek, ízlésnek ingere. Mindenek előtt a híres perzsaszőnyegek, minden színben, méretben, mennyiségben és áron. Ugyanis a kiállított tárgyak többsége megvásárolható. (Megjegyezzük, nem olcsó mulatság). De vannak kendők, intarziás dobozok, faragványok, arany (vagy annak látszó) szamovár, terítők, táskák, sőt, nippek is.
A megnyitón felszólalt Hamid Moayyer, az Iráni Iszlám Köztársaság romániai nagykövete és sokan mások, akiknek a neve homályban maradt. A nagykövet úr nagyon szépen beszélt hazájáról, hogy milyen szép és demokratikus ország az, továbbá örömét fejezte ki, hogy Kolozsváron, a multikulturalitás e fellegvárában lehet (kac-kac), és hogy Kolozsvár pont olyan multikulturális, mint Irán (ismét kac-kac). Ennél szebb propagandaszöveget rég nem hallottunk.
Viszont a kiállított tárgyak tényleg nagyon szépek, érdemes őket megnézni. Arra is fény derült, kik készítették őket. Tessék: az Iráni Iszlám Köztársaság Külügyminisztériuma Segélyalapítványának diplomatanői. Tehát férfi egy ujjal sem nyúlt a kézműves termékekhez. Jó tudni.
Amúgy a tárlat szombaton, április 2-án is nyitva, tele pénztárcával érdemes benézni.
És akkor nézzük az iráni kézműves kultúrát:
Előtérben az iráni kultúra nagykövetei, háttérben a román kézműves.
Mindezt kézzel csinálták. Nők. Csak nők. Igaz, diplomaták. Mikor csinál idehaza ilyet egy diplomatanő?
Érdeklődő, az van. Az emberek kíváncsiak az iszlám kultúrára.
Hmmm, milyen illata is van ennek a… minek is?
Az okostelefonos tárlatlátogatókat az arany(ozott) szamovárkészlet sem ámítja-csábítja el.
A keleti teák viszont valóban irtó finomak tudnak lenni.
A perzsák iránt a legnagyobb az érdeklődés. Csak ne lennének olyan drágák…
Egy gyönyörű kendő és egy gyönyörű nő. Nem kézműves. Vásárló.
Két multikulturális kultúra találkozása: Irán (bal oldal) és Kolozsvár (jobb oldal).
Molnár Attila, az Erdélyi Kézműves Céh elnöke, kezében egy eredeti iráni csemegével. Ami szintén kézműves termék lehet.
Fotók: Szántai János