// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Irán elfoglalja Kolozsvárt (FOTÓK)

// HIRDETÉS

Ez nem vicc. Igaz, hogy csak kulturális invázióról van szó. Az Iráni Kultúra Napjai alkalmából.

Az esemény megnyitójára a kolozsvári Néprajzi Múzeumban került sor péntek délután fél ötkor. A lényeg az iráni kultúra bemutatása a Kincses Városban, különös tekintettel az Iráni Iszlám Köztársaság kézműves kultúrájára. Van itt minden, kérem szépen, mi szemnek, ízlésnek ingere. Mindenek előtt a híres perzsaszőnyegek, minden színben, méretben, mennyiségben és áron. Ugyanis a kiállított tárgyak többsége megvásárolható. (Megjegyezzük, nem olcsó mulatság). De vannak kendők, intarziás dobozok, faragványok, arany (vagy annak látszó) szamovár, terítők, táskák, sőt, nippek is.

A megnyitón felszólalt Hamid Moayyer, az Iráni Iszlám Köztársaság romániai nagykövete és sokan mások, akiknek a neve homályban maradt. A nagykövet úr nagyon szépen beszélt hazájáról, hogy milyen szép és demokratikus ország az, továbbá örömét fejezte ki, hogy Kolozsváron, a multikulturalitás e fellegvárában lehet (kac-kac), és hogy Kolozsvár pont olyan multikulturális, mint Irán (ismét kac-kac). Ennél szebb propagandaszöveget rég nem hallottunk.

Viszont a kiállított tárgyak tényleg nagyon szépek, érdemes őket megnézni. Arra is fény derült, kik készítették őket. Tessék: az Iráni Iszlám Köztársaság Külügyminisztériuma Segélyalapítványának diplomatanői. Tehát férfi egy ujjal sem nyúlt a kézműves termékekhez. Jó tudni.

Amúgy a tárlat szombaton, április 2-án is nyitva, tele pénztárcával érdemes benézni.

És akkor nézzük az iráni kézműves kultúrát:

 

Előtérben az iráni kultúra nagykövetei, háttérben a román kézműves.

 

Mindezt kézzel csinálták. Nők. Csak nők. Igaz, diplomaták. Mikor csinál idehaza ilyet egy diplomatanő?

 

Érdeklődő, az van. Az emberek kíváncsiak az iszlám kultúrára.

 

Hmmm, milyen illata is van ennek a... minek is?

 

Az okostelefonos tárlatlátogatókat az arany(ozott) szamovárkészlet sem ámítja-csábítja el.

 

A keleti teák viszont valóban irtó finomak tudnak lenni.

 

A perzsák iránt a legnagyobb az érdeklődés. Csak ne lennének olyan drágák...

 

Egy gyönyörű kendő és egy gyönyörű nő. Nem kézműves. Vásárló.

 

Két multikulturális kultúra találkozása: Irán (bal oldal) és Kolozsvár (jobb oldal).

 

Molnár Attila, az Erdélyi Kézműves Céh elnöke, kezében egy eredeti iráni csemegével. Ami szintén kézműves termék lehet.

 

 

Fotók: Szántai János

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Új díjat vezet be az EU a Temu- és Shein-rendelésekre
Krónika

Új díjat vezet be az EU a Temu- és Shein-rendelésekre

Legkésőbb november 1-jétől egységes uniós kezelési díjat kell fizetni az EU-n kívülről interneten rendelt termékek után.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS