Vasile Dâncu bejelentette: az évfordulós ünnepségek előkészítésére országos bizottságot hoznak létre, és centenáriumi biztost neveznek ki. Az országos bizottságnak – Dâncu szerint – történelmi, kulturális, műemléki és egyéb albizottságai lesznek, amelyek független bíráló bizottságok bevonásával döntenek a hivatalos programokról.

 

Néhány konkrét oktatási programot is megnevezett. Ezek között kiemelte: három vagy négy év alatt el kell érni, hogy 

 

Hozzátette, infrastruktúrafejlesztésre és bizonyos intézmények létrehozására vagy újralétesítésére vonatkozó kormányprogramok is készülnek az évfordulóra. 

 

A tervezet megteremti annak a lehetőségét, hogy a települések emlékműveket építsenek erre az alkalomra. Hozzátette, az évfordulóra kétféle kitüntetést is létrehoznak. Ezeket a történelem, az emlékezetpolitika és a kultúra személyiségei, valamint egyes politikai személyiségek kaphatják majd.

 

Úgy vélte, hogy a készülő törvény meglehetős nagy szabadságot hagy majd a hatóságoknak, az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek, hogy programokat szervezzenek az eseményre. A kormányfő-helyettes arra is kitért, hogy az évfordulónak nemcsak az emlékezésre kell szorítkoznia, hanem 

 

Az erdélyi, bánsági és magyarországi románok képviselői 1918. december elsején tartott gyulafehérvári nagygyűlésükön – önrendelkezési jogukra hivatkozva – az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot. Az eseményt a hivatalos román történelemszemlélet a modern román nemzetállam megteremtése pillanatának tekinti. 1990 óta december elsején ünneplik Románia állami ünnepét.

 

A gyulafehérvári nyilatkozat teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek. Az erdélyi magyar politikai szervezetek ma is gyakran felróják, hogy Bukarest nem teljesítette az erdélyi románok gyulafehérvári nyilatkozatban megfogalmazott vállalásait.