// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Böjte atya alapítványáé lett a szárhegyi Lázár-kastély

// HIRDETÉS

Az egyik örökös adományozta tulajdonrészét az alapítványnak, amely így többségi tulajdonos lett. De nem gyerekközpont lesz.

A Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítványnak adományozta tulajdonrészét a gyergyószárhegyi Lázár-kastély egyik örököse, így az alapítvány lett az erdélyi reneszánsz építészet műremekének új többségi tulajdonosa – jelentette be csütörtökön a Hargita megyei önkormányzat. 

Közlésük szerint Lipthay Antal – báró Lipthay Frigyesné, született szárhegyi gróf Lázár Margit dédunokája – a kastély 13/24-ed részét adományozta az alapítványnak. A volt tulajdonos reményét fejezte ki, hogy ezzel az épület ismét megnyithatja kapuját a látogatók előtt, és „újból a szárhegyi népet, Székelyföld történetét és hagyományait szolgálja” majd.

 

A kastélyt az után zárták be, hogy a másik két tulajdonos egyike beperelte a létesítményt bérlő Hargita megyei tanácsot, és olyan magas bért követelt, amelyet az önkormányzat nem tudott kifizetni. A vita kialakulása előtt a létesítmény kulturális központként működött.

 

Böjte Csaba az MTI-nek csütörtökön elmondta, semmiképpen nem akarnak gyermekvédelmi központot berendezni a Lázár-kastélyban, hanem azt akarják, hogy a létesítmény kulturális célokat szolgáljon. Hozzátette, a pontos rendeltetésről még korai beszélni, hiszen egyeztetniük kell még a megyei és a helyi önkormányzattal.

 

Az alapítvány elnöke úgy tudja, vállalkozók is érdeklődnek, hogy megvásárolják a kastély többi részét a másik két örököstől. Közölte, a megyei önkormányzattal abban állapodtak meg, hogy május elején tartanak sajtótájékoztatót, amelyen beszámolnak a konkrét tervekről.

 

A gyergyószárhegyi Lázár-kastély az egyetlen várkastély Hargita megyében, az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb alkotása.

 

Az árva és nehéz sorsú gyerekek nevelésével foglalkozó alapítvány 2014-ben megkapta az erdélyi keresdi várkastély használati jogát 50 évre azzal a feltétellel, hogy rendbe teszik a leromlott állapotban lévő ingatlant. A Segesvártól 12 kilométerre levő műemléképületben akarják kialakítani az alapítvány képzési és nevelési központját.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS