// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Böjte atya alapítványáé lett a szárhegyi Lázár-kastély

// HIRDETÉS

Az egyik örökös adományozta tulajdonrészét az alapítványnak, amely így többségi tulajdonos lett. De nem gyerekközpont lesz.

A Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítványnak adományozta tulajdonrészét a gyergyószárhegyi Lázár-kastély egyik örököse, így az alapítvány lett az erdélyi reneszánsz építészet műremekének új többségi tulajdonosa – jelentette be csütörtökön a Hargita megyei önkormányzat. 

Közlésük szerint Lipthay Antal – báró Lipthay Frigyesné, született szárhegyi gróf Lázár Margit dédunokája – a kastély 13/24-ed részét adományozta az alapítványnak. A volt tulajdonos reményét fejezte ki, hogy ezzel az épület ismét megnyithatja kapuját a látogatók előtt, és „újból a szárhegyi népet, Székelyföld történetét és hagyományait szolgálja” majd.

 

A kastélyt az után zárták be, hogy a másik két tulajdonos egyike beperelte a létesítményt bérlő Hargita megyei tanácsot, és olyan magas bért követelt, amelyet az önkormányzat nem tudott kifizetni. A vita kialakulása előtt a létesítmény kulturális központként működött.

 

Böjte Csaba az MTI-nek csütörtökön elmondta, semmiképpen nem akarnak gyermekvédelmi központot berendezni a Lázár-kastélyban, hanem azt akarják, hogy a létesítmény kulturális célokat szolgáljon. Hozzátette, a pontos rendeltetésről még korai beszélni, hiszen egyeztetniük kell még a megyei és a helyi önkormányzattal.

 

Az alapítvány elnöke úgy tudja, vállalkozók is érdeklődnek, hogy megvásárolják a kastély többi részét a másik két örököstől. Közölte, a megyei önkormányzattal abban állapodtak meg, hogy május elején tartanak sajtótájékoztatót, amelyen beszámolnak a konkrét tervekről.

 

A gyergyószárhegyi Lázár-kastély az egyetlen várkastély Hargita megyében, az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb alkotása.

 

Az árva és nehéz sorsú gyerekek nevelésével foglalkozó alapítvány 2014-ben megkapta az erdélyi keresdi várkastély használati jogát 50 évre azzal a feltétellel, hogy rendbe teszik a leromlott állapotban lévő ingatlant. A Segesvártól 12 kilométerre levő műemléképületben akarják kialakítani az alapítvány képzési és nevelési központját.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS