// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Már nem vonzza a külföld a romániai fiatalokat?

// HIRDETÉS

Egy friss kutatás szerint a 14–18 éves romániai fiatalok közül már „csak” 16 százalék csomagolna.

Minden generáció szembesül előbb-utóbb a kérdéssel: menni vagy nem menni? A társadalomtudósok éppen ezért időnként megkérdezik a fiatal nemzedék tagjaitól, hogyan vélekednek a kivándorlás kérdéséről, a válaszok pedig hol brutálisan sötét jövőt festenek, hol mérsékelt optimizmusra adnak okot. Az Open-I Research által végzett legújabb felmérés eredményei kapcsán ez utóbbi eset áll fenn. Az elemzők ugyanis pozitívan értékelik, hogy

a megkérdezett 14–18 évesek közül „csak” 16 százalék csomagolna, 84 százalék itthon maradna.

A kutatásról beszámoló közleményben a készítők megállapítják: a megkérdezett fiatalok többsége úgy gondolja, hogy Romániában mindenki a munkájának megfelelő bérezést kap, és itthon bárki sikeres lehet anélkül, hogy emigrálna. 73 százaléknyian válaszolták azt, hogy olyan munkát szeretnének, amellyel jobbra fordíthatják a romániai társadalom helyzetét. 84 százalék hisz abban, hogy munkáját érdemben fogják bérezni, 54 százalék szerint nepotizmus nélkül is előbbre lehet jutni.

Az oktatás kulcsfontosságú  a szakmai sikerekben, vallja a megkérdezettek 84 százaléka, de csupán 39 százalék hajlandó ezért olyan iskolán kívüli tevékenységeken is részt venni, mint például:

  • sport (27%),
  • művészet (25%),
  • környezetvédelem (23%),
  • tantárgyversenyek (23%).

A megkérdezettek közül inkább a 14–16 évesek vonzódnak a művészetekhez, 13 százalékuk vezet például blogot (internetes napló) vagy vlogot (videonapló).

A kérdezőbiztosok csak olyan fiatalokat kérdeztek, akiknek a szüleik nem váltak el, illetve mindkét szülőjük él és szerepet vállal a gyermeknevelésben. Fontos volt számukra, hogy a megkérdezettek között ne legyen bántalmazott fiatal, vagy olyan, akinek valamelyik szülője alkoholista.

A kutatás 2015 szeptembere és októbere között készült az Educaţia Azi megbízásából, 357 városon élő fiatal megkérdezésével.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS