// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Az állam szert tenne a Föld bölcsességére

// HIRDETÉS

Nem feltétlenül bölcsülés céljából, de az állam megvenné Brâncuși-nak, az emigráns művésznek ezt a munkáját. Ha már 1951-ben 200 ingyen művet utasított vissza tőle.

Az állam újrakezdte a tárgyalásokat Constantin Brâncuși világhírű román szobrász egyik jelentős alkotásának tulajdonosaival, akiktől meg akarják vásárolni az értékes kisplasztikát.

A tulajdonosok már 2014-ben el akarták adni a Föld bölcsessége című, egy földön ülő meztelen nőt ábrázoló szobrot, amelyre az államnak elővásárlási joga van, de a felek nem tudtak megállapodni, mert az örökösök 20 millió eurót kértek, amit a román állam sokallt.

 

Vlad Alexandrescu kulturális miniszter bejelentette, hogy pénteken elkezdődtek a tárgyalások, miután február közepén a bukaresti kormány úgy döntött, újabb vásárlási eljárást kezdeményez. Dan Suciu kormányszóvivő akkor bejelentette, hogy egy új bizottságot állítanak fel, amely a tranzakció lebonyolításáért felel.

 

A miniszter azt mondta, hogy a tulajdonosok részéről nagy megértést tapasztalt. Nem részletezte, hogy az állam mennyi pénzt hajlandó fordítani a műalkotásra. Úgy vélte, az államnak kötelessége kifizetni legalább az összeg egy részét, hogy Brâncuși születésének 140. évfordulója alkalmából jóvátegyék az 1950-es években a román kultúra kiemelkedő alakját ért igazságtalanságot, ugyanis az akkori román kommunista hatalom dekadensnek minősítette Brâncuși művészetét – magyarázta a miniszter.

 

A párizsban élő Brâncuși hat évvel halála előtt felajánlotta a román államnak 200 munkáját és párizsi műtermét, az akkori román akadémia viszont elutasította arra hivatkozva, hogy művészete a polgári dekadenciát képviseli.

 

A modern plasztika egyik meghatározó egyénisége 1876-ban született Romániában és 1957-ben halt meg Párizsban. Egyik legismertebb műve A végtelen oszlop, amelynek egymás fölött ismétlődő elemei az ember és a világegyetem kapcsolatát fejezik ki.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS