// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Az RMDSZ ellenében harcol a magyar nyelvi jogokért egy román tanácsos Koronkán

// HIRDETÉS

Megkerestük Daniel Cheşa PNL-tanácsost, mesélt a diszkriminációellenes tanácshoz benyújtott petíciója sorsárol is.

Daniel Cheşa a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője a Marosvásárhely szomszédságában fekvő Koronka önkormányzatában. Tavaly ősszel kezdeményezte a helyi tanácsban, hogy az intézmény üléseinek napirendi pontjait, határozatait és a közérdekű hirdetéseket magyar nyelven is adják ki, továbbá készítsék el községháza hivatalos honlapjának magyar nyelvű változatát is, tekintettel arra, hogy a mintegy 2800-as lakosságú községben több mint 1800 magyar él. Cheşa javaslata megtekinthető itt.

Az önkormányzati testület 2015. szeptember 11-i ülésén Takács Olga polgármester fel is vetette napirendi pontként – és támogatta is – a javaslatot, amelynek leghevesebb ellenzője Nagy Márton korábbi polgármester, jelenlegi önkormányzati tanácsos volt. Az ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint Nagy azzal érvelt Daniel Cheşa javaslata ellen, hogy „nem szükséges”, mivel „miért költekezzünk fölöslegesen, elég baj, ha valaki nem érti a román nyelvet” és fölösleges fordítóirodát megfizetni.

Az ülésen a tanács 6 ellenszavazattal, egy igennel (Cheşa szavazata) és két tartózkodással leszavazta a kezdeményezést.

Még egyszer: az RMDSZ-es többségű önkormányzat leszavazta azt a javaslatot (egy román tanácsos kezdeményezését), amely a magyar nyelvhasználati jogot biztosította volna. Ami ráadásul törvény által megszabott kötelessége lett volna az önkormányzatnak, külön határozat nélkül is, mivel a 215/2001-es törvény szerint azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbség számaránya legalább 20 százalék, az önkormányzatnak le kell fordítania a határozatokat.

Daniel Cheşa

Az esetet megszellőztette a sajtó, Brassai Zsombor Maros megyei RMDSZ-elnök pedig a Krónikának nyilatkozva „nevetséges és groteszk”, „rossz és buta” döntésnek” nevezte az önkormányzati testületi szavazást. Az RMDSZ-es tanácsosok ugyanis nem csak az önkormányzati törvénnyel, hanem az RMDSZ alapvető célkitűzéseivel is szembementek. Takács Olga polgármester a Facebook-oldalán ismerte el, hogy hibáztak és rosszul esett neki, hogy az RMDSZ-es kollégái leszavazták az indítvány. Azt nyilatkozta az eset után, hogy visszatérnek a kérdés megvitatására.

Vissza is tértek, az önkormányzat 2015. december 22-i ülésén vita nélkül, 10 szavazattal, egy tartózkodással átment a PNL-tanácsos javaslata.

Daniel Cheşa a Főtér megkeresésére elmondta, azóta megjelent magyarul néhány közérdekű tájékoztatás, ám a határozatok továbbra is csak románul jelennek meg, és a polgármesteri hivatal honlapja is csak románul hozzáférhető. A honlapon szerepel ugyan egy „HU” fül, arra kattintva pedig átkerülünk a koronkatanacs.ro címre, amely azonban nem mutat működő oldalra.

Takács Olga, Koronka polgármestere a Főtérnek azt nyilatkozta: a 2015. december 22-i határozat értelmében a tanácsi dokumentumok magyarra fordítására közvetlen közbeszerzési pályázatot írtak ki. „Ez az eljárás jelenleg folyamatban van, március közepe a határidő a ajánlat benyújtására, így várhatóan március végén magyarul is megjelennek az önkormányzat üléseinek jegyzőkönyvei, a határozatok, valamint a tanács működési szabályzata” – mondta a polgármester. A község hivatalos honlapjának kétnyelvűsítése nem tartozik ebbe a csomagba, mivel ezt önerőből oldják meg, de várhatóan március végéig a magyar nyelvű változat is működőképes lesz – mondta Takács Olga.

Mikor dönt a diszkriminációellenes tanács?

Daniel Cheşa tavaly októberben az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult és panaszt tett a koronkai önkormányzat ellen, mivel szerinte a helyi tanács diszkriminálja a község magyar lakosságát. A petíciót 2015. október 29-én iktatta a CNCD.

Cheşa a Főtér érdeklődésére elmondta: eddig semmiféle választ nem kapott a diszkriminációellenes testülettől, holott a CNCD honlapján is olvasható előírás szerint a petíciók elbírálásának határideje a benyújtástól számított 90 nap. Ebben az esetben tehát január végéig döntenie kellett volna a CNCD-nek és döntését közölnie is kellett volna a panasztevővel.

Előbb a CNCD honlapjának megfelelő rovatában próbáltuk megkeresni a döntésről szóló határozatot, de ott 2009-es a legfrissebb elérhető határozat. Ezért írásban fordultunk a CNCD-hez és kértük a határozatot, de eddig nem érkezett válasz az intézménytől.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS