// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Új Jobboldal-randalírozás: hülyét csinált magából az igazságszolgáltatás

// HIRDETÉS

A román nyomozó hatóság szerint nem uszítás, ha ki akarják űzni a magyarokat az országból. Hogy miért nem, az nem tartozik senkire – főleg az uszítók feljelentőjére.

Teljesen normális, ha az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) román szélsőjobb szervezet tagjai Sepsiszentgyörgyön felvonulva azt kiáltozták, „kifelé a magyarokkal az országból” – legalábbis ezt a következtetést lehet levonni az ügyészség által a Székely Hírmondó munkatársa, Erdély András kérésére közölt rövid értesítésből. Az indoklás egyelőre várat magára.

Mint ismeretes, az Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi felvonulásáról a felvételeket még 2014 decemberében küldte el Erdély András a megye akkor tisztségben lévő prefektusához, Marius Popicához, nem újságíróként, hanem egyszerű polgárként. Ennek előzménye az, hogy Popica egy sajtótájékoztatón kifejtette, nincs tudomása arról, hogy uszítás történt volna a szélsőjobbosok december elsejei felvonulásán, de ha valaki bizonyítékokkal szolgál, akkor kivizsgálják az ügyet. E

A prefektúra – petícióként kezelve levelét – átutalta az ügyet a rendőrség hatáskörébe, és innen került az ügyészségre. Erdély András jóhiszeműen arra várt, majd kiközlik, mi a kivizsgálás végkifejlete, ellenben pár hónap után sem kapott semmiféle értesítést. Ezt követően október 30-i keltezéssel írt egy levelet az ügyészségre, hogy megtudja, milyen stádiumban van a kivizsgálás.

Ennek nyomán igazi balkáni bürokratikus útvesztő következett, amelyben az ügyészség és a rendőrség között kellett ingáznia, így újabb utánajárás során, januárban végre kiderült: elvetették az ügyet, és a dosszié lezárására vonatkozó döntés már tavaly februárban megszületett. Magyarán, nem indítottak bűnvádi eljárást senki ellen a magyarellenes skandálások miatt.

A legszebb rész még hátravan: a hatóságok kérdésére arról értesítették, a döntés indoklását nem közölhetik vele, mivel „nem érintett az ügyben”. Ezek után már nem marad más hátra, minthogy az újságírók a közérdekű információkra vonatkozó, 2001/544-es törvényre hivatkozva kérjék ki az indoklást.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS