Elvi megállapodás született az Európai Unió és Törökország között a migrációs válság kezeléséről körvonalazódó egyezmény főbb vonalairól az uniós és török vezetők hétfő délután kezdődött rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján.
A tervezettnél sokkal hosszabb, éjszakába nyúló tárgyalások végén elfogadott zárónyilatkozat értelmében az uniós vezetők a jövő heti EU-csúcson tovább folytatják a tárgyalást az Ahmet Davutoglu török kormányfő által a hétfői munkaebéden váratlanul előterjesztett javaslat részleteiről. A március 17-18-i csúcsértekezlet zárónapján a török miniszterelnök is részt vesz a tervek szerint.
A körvonalazódó megállapodás értelmében
Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri,
valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben.
A törökök ezért cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból – írták a zárónyilatkozatban.
A dokumentumban az is olvasható, hogy
Törökország kötelezettséget vállalt rá, vissza fogja fogadni az országból illegálisan Európába induló migránsokat, akiket a török partoknál tartóztatnak fel,
valamint azokat a Görögországban tartózkodó menekülteket, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülés után ennek kapcsán kijelentette, véget értek az Európába irányuló illegális migráció napjai.
Az Égei-tengeren átkelő menekültek visszafogadásáról szóló kötelezettségvállalást Davutoglu is megerősítette a Tuskkal és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A török kormányfő hangsúlyozta, országa nem koldul semmilyen pénzt senkitől, itt a terhek megosztásáról van szó, Ankara ugyanis nem felelős ezért a humanitárius katasztrófáért, ahogyan amúgy az Európai Unió sem.
Az Európai Bizottság elnöke keddre virradóra azt hangoztatta, hogy valódi változást fog hozni a csúcstalálkozón megszületett megállapodás, a jövőben a menekültek kizárólag törvényes úton juthatnak majd Európába.
Juncker szerint az új egyezmény nyomán sikerül majd megtörni az embercsempészek „üzleti modelljét”.
A bizottsági elnök kijelentette, nem lesz értelme annak, hogy a menekültek fizessenek a bűnözőknek az átkelésért. Mint mondta, amennyiben ezt teszik, úgyis hamar visszaviszik őket Törökországba és az európai áttelepítésre várók listájának a végére kerülnek.
Jean-Claude Juncker emellett ismételten kiemelte: a migrációs válság kezelésében az egyoldalú megközelítés nem vezet megoldásra.
Az uniós vezetők támogatják a migrációs válság kezelését célzó török javaslatok főbb vonalait – közölte Angela Merkel német kancellár, hozzátéve, a fő cél, hogy sikerüljön szabályozott bevándorlássá alakítani az illegális migrációt.
A német kancellár arról is beszámolt, hogy a találkozón a Zaman ellenzéki török médiacsoport állami ellenőrzés alá helyezéséről is beszéltek, és hangsúlyozták a sajtószabadság fontosságát.
Francois Hollande francia államfő leszögezte, kizárólag akkor lehetséges a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkötelezettség eltörlése június végéig, ha Ankara megfelel a vonatkozó előírások mindegyikének. Törökország uniós felvételéről Hollande azt mondta, hogy „addig még hosszú az út”, az EU által nyújtott pénzügyi támogatás megnövelésének kérdéséről szólva pedig kifejtette, hogy az lehetséges, de csak 2018 után.
Az Európai Unió és Törökország közötti csúcstalálkozó résztvevői eredetileg elsősorban a migrációs hullám megfékezéséről az ankarai kormány és az uniós tagországok vezetői között novemberben létrejött egyezmény végrehajtásáról terveztek tárgyalni. Az akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállalt arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az unióból kitoloncolt bevándorlókat, cserébe pedig az Európai Unió és tagállamai hárommilliárd euróval segítik Törökországot az országban lévő menekültek ellátásában.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök – aki egyébként
megvétózta a török menekülttáborokból Európába történő direkt áttelepítési javaslatot
– a találkozót követően leszögezte: vége van annak az időnek, amikor ellenőrzés nélkül lehetett a nyugat-balkáni útvonalon közlekedni, az uniós vezetők döntöttek: le kell zárni az embercsempész útvonalakat, ami azt jelenti, hogy a határokon is helyre kell állítani a rendet. Orbán Viktor tájékoztatása szerint eredményre vezetett a magyar-osztrák-szlovén-horvát fellépés, a Brüsszelben elfogadott uniós megállapodás szövege kimondja: egy korszak befejeződött, a Nyugat-Balkánon keresztül vezető migrációs útvonalakat mostantól lezártuk.
A megállapodás értelmében az embercsempészek üzleti modelljét meg kívánják törni, ami azt jelenti, hogy ők „hiába is állapodnak meg a migránsokkal, nem fogják tudni teljesíteni a vállalásaikat, mert nem engedjük a migránsokat keresztülvonulni a Balkánon” – fogalmazott a miniszterelnök. Ez nehéz helyzetet idéz elő Görögországban, hiszen nagyon sokan ott ragadtak és ott ragadnak, ezért az uniós tagállami vezetők azt vállalták, hogy segítenek Görögországnak a megnövekedett terhek viselésében.