// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

TVR: az egyetlen megoldás a csődeljárás lehet

// HIRDETÉS

Közpénzből működik, alacsony a nézettsége, kétszer akkora személyzetet foglalkoztat, mint a két legnagyobb és legnézettebb kereskedelmi televízió, de megmentenék.

Csődeljárás alá kerülhet a fizetésképtelenséggel küszködő román köztelevízió, s ennek érdekében a parlament gyorsított eljárásban fogja módosítani az intézmény működését szabályozó törvényt – írta csütörtökön a Hotnews.ro.

A jelentős adósságot felhalmozó Román Televízió (TVR) helyzete napok óta központi téma, a pártok arról vitatkoznak, hogyan mentsék meg a nehéz anyagi helyzetbe került közintézményt. A portál szerint a pártok között már egyezség született arról, hogy a TVR vezetősége kérni fogja a csődeljárást abban a reményben, hogy tevékenységének átszervezése és hatékonnyá tétele nyomán átütemezheti és törlesztheti adósságait. Romániában a közmédiát a parlament felügyeli.

A portál szerint a parlament a következő két-három hétben módosítani fogja a közmédia működését szabályozó törvényt úgy, hogy a televízió igazgatótanácsa kezdeményezhesse a bíróságon a csődeljárást. A portál emlékeztetett, az utóbbi hetekben több megoldási javaslat is felmerült a köztévé megmentésére, az egyik a TVR és a közszolgálati rádió összeolvasztása, ami ellen élesen tiltakoztak a rádióban dolgozók. A Román Rádió nyereségesen működő intézmény, és az ott dolgozók attól tartottak, hogy az összeolvasztás nyomán a történelmi adóságokkal terhelt televízió a rádiót is hasonlóan nehéz helyzetbe sodorja.

Tavaly év végén a TVR-nek 689 millió lej adóssága volt, aminek nagy részét a társadalombiztosítási járulékok tették ki. Korábban felmerült ennek az állami adósságnak az eltörlése, de a portál szerint a törvényhozók elvetették a javaslatot, akárcsak a lakosság által fizetett, úgynevezett televízióadó megemelését.

A román televíziónak akkora a költségvetése, mint a két legnagyobb és legnézettebb kereskedelmi televíziónak, az öt csatornát működtető Antenának és a Pro Tv-nek együttvéve. A két utóbbi televíziónak összesen 900 alkalmazottja van, miközben a TVR-nek mintegy 2500, ugyanakkor a köztévé nézettsége alacsony.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS