És a mioritikus sajtó nemzetőr ága ismét berúgta az országféltő diskurzus motorjait.
A magyar kormány vezetője, Orbán Viktor arra figyelmeztet és azzal fenyegetőzik, hogy kemény lépéseket fog tenni és súlyos csapásokat mér Romániára! Ezekre a fenyegetőzésekre a Magyarország és szomszédai közötti kapcsolatokról szóló vita, elemzés és értékelés közepette került sor. A szomszédos államokkal meglévő kapcsolatoknak a magyar diplomácia szemszögéből nézett újraindítása közepette. Magyarország összes szomszédja közül
Orbán azt mondta, hogy országának a többi szomszéddal, Horvátországgal, Szlovéniával, Szlovákiával és Szerbiával nagyjából normális kapcsolatai vannak. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a magyar állam érdeke, hogy mindig legyen „valami” Oroszországgal.
Nemrég a magyar diplomáciai képviseletek vezetőivel folytatott egyik hivatalos találkozó során Orbán Viktor magyar kormányfő kijelentette, hogy a romániai magyar etnikumú politikusok ellen a román kormány aláaknázási és tisztogatási kampányt folytat! Úgy tűnik, a harcias kormányfő nem hallott a román DNA-ról (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) és a nagy korruptak elleni harcról, még akkor is, ha magyar etnikumú, de román állampolgárságú politikusok.
A magyar hivatalosságtól származó ilyenfajta nyilatkozatok hallatán, akiktől már megszoktuk a bombasztikus, a felkészületlen hallgatóságot sokkolni kívánó ügyeket, sokan valószínűleg bagatellnek találták az információt, mondván, hogy egyszerű orbánizmusokról van szó.
De ha egy kicsit mégis elemezzük a dolgot, figyelembe véve a kontextust, a helyzetet, a cselekedeteket, különösen a harkovi (Hargita és Kovászna megyékre használt műszó – a szerk.), de a Maros megyei helyzet tendenciáját is, ahol a szélsőségességet és az etnikai kritériumok szerinti autonómia hevét Románián kívüli erők tartják fenn, a magyar ügy teljesen más perspektívában vetődik fel. Aggasztó! Vagy legalábbis aggasztania kellene a román államot, melynek vezetői 25 évig bagatellizálták, kezelték közömbösséggel, nemtörődömséggel ezt az ügyet.
Sőt, a hazai magyar ügyet valószínűleg tudatosan bízták a magyar etnikumú román állampolgárokra, akiknek képviselői szinte állandóan kormányon voltak a hatalomban megfordult többi pártból származó kollégáikkal együtt. És e helyzetükből a magyar politikusok, az erdélyi helyi közigazgatás vezetőivel egyetemben csak a kitűzött és sokszor a Románián kívülről érkező és számukra hátrányos érdekekkel összehangolt céljaikat követték.
Ne feledjük, hogy jó szomszédunk, Magyarország politikusai, tisztségviselői, hivatalosságai
nem hivatalos látogatások formájában. És elsősorban Harkovot. Ezek a tisztségviselők, hivatalosságok és akár más, a magyar államban beosztással és tisztségekkel nem rendelkező személyek is állandóan „fontos ügyekkel” érkeztek Romániába. Ám a román hatóságok nem nagyon foglalkoztak velük. Idegen érdekek állandóan olajat öntöttek az etnikai autonómia tüzére, finanszíroztak, létrehoztak különféle szervezeteket és előtérbe toltak személyeket, melyeknek/akiknek a légkör felkavarása, valamint a szélsőségesség és az etnikai heveskedés fokozása és lángra lobbantása volt a feladatuk.
Ilyen körülmények között a magyar kormányfő hivatalosan közbelép, fenyegeti és figyelmezteti Romániát, a magyar etnikumú politikusok védelmére sietve, miközben ez utóbbiak közül egyesek ellen korrupciós tettek miatt folyik vizsgálat és per! A budapesti politikusnak tudnia kellene, hogy hazánkban minden polgár egyenlő a törvény előtt. Azt mindnyájan tudjuk, hogy végül mégsem egyenlő mindenki a törvény előtt, de ez a románok ügye.
Ha amúgy is szóba került a szomszédokkal meglévő kapcsolatok újraindítása, azt hiszem, a román államnak is más szintre kellene helyeznie diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal és
a szomszédos és baráti ország hivatalosságainak és nem hivatalosságainak a „fontos ügyekben” tett erdélyi látogatásait. Különben az orbánizmusok és a szélsőségességek további elbagatellizálása következtében rövid időn belül „valamilyen” robbanékony, enklavizálódott, a kifagyasztott etnikai konfliktusok szakértői által létrehozott és fenntartott övezettel szembesülhet.
Ennek ellenére azt hiszem, hogy egy realista, objektív, intelligens és nyitott megközelítéssel – hiszen több közös érdekük van, mint nézetkülönbségük – Románia és Magyarország erősebbek lehetnének, és többet nyerhetnének együtt.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó: cdn.blog.hu
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
A román királyi család hivatalosan el nem ismert tagját hamarosan kiadhatják Romániának, ahol börtönbüntetés vár rá. II. Károly unokájának portréja.
Jelentős repedés és süllyedés keletkezett az A10-es autópálya Szászsebes és Torda közötti szakaszán, Torda közelében. A közösségi médiában közzétett felvételek alapján az útpálya két forgalmi sávját is érinti a károsodás.
Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.
Óriási hasadás keletkezett az A10-es sztráda Szászsebes és Torda közötti szakaszán, a sofőröket óvatosságra intik.
Ritka történelmi „időrétegekre” bukkantak a régészek a Iași megyei Ursoaián: miközben egy hatezer éves, a Cucuteni kultúrához tartozó település nyomait kutatták, második világháborús tüzérségi lőszereket is találtak a kukoricásban.
Súlyos közlekedési baleset történt szombaton délután Kisgalambfalva közelében. Több kihágást elkövető motoros sérült meg.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.