És a mioritikus sajtó nemzetőr ága ismét berúgta az országféltő diskurzus motorjait.
A magyar kormány vezetője, Orbán Viktor arra figyelmeztet és azzal fenyegetőzik, hogy kemény lépéseket fog tenni és súlyos csapásokat mér Romániára! Ezekre a fenyegetőzésekre a Magyarország és szomszédai közötti kapcsolatokról szóló vita, elemzés és értékelés közepette került sor. A szomszédos államokkal meglévő kapcsolatoknak a magyar diplomácia szemszögéből nézett újraindítása közepette. Magyarország összes szomszédja közül
Orbán azt mondta, hogy országának a többi szomszéddal, Horvátországgal, Szlovéniával, Szlovákiával és Szerbiával nagyjából normális kapcsolatai vannak. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a magyar állam érdeke, hogy mindig legyen „valami” Oroszországgal.
Nemrég a magyar diplomáciai képviseletek vezetőivel folytatott egyik hivatalos találkozó során Orbán Viktor magyar kormányfő kijelentette, hogy a romániai magyar etnikumú politikusok ellen a román kormány aláaknázási és tisztogatási kampányt folytat! Úgy tűnik, a harcias kormányfő nem hallott a román DNA-ról (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) és a nagy korruptak elleni harcról, még akkor is, ha magyar etnikumú, de román állampolgárságú politikusok.
A magyar hivatalosságtól származó ilyenfajta nyilatkozatok hallatán, akiktől már megszoktuk a bombasztikus, a felkészületlen hallgatóságot sokkolni kívánó ügyeket, sokan valószínűleg bagatellnek találták az információt, mondván, hogy egyszerű orbánizmusokról van szó.
De ha egy kicsit mégis elemezzük a dolgot, figyelembe véve a kontextust, a helyzetet, a cselekedeteket, különösen a harkovi (Hargita és Kovászna megyékre használt műszó – a szerk.), de a Maros megyei helyzet tendenciáját is, ahol a szélsőségességet és az etnikai kritériumok szerinti autonómia hevét Románián kívüli erők tartják fenn, a magyar ügy teljesen más perspektívában vetődik fel. Aggasztó! Vagy legalábbis aggasztania kellene a román államot, melynek vezetői 25 évig bagatellizálták, kezelték közömbösséggel, nemtörődömséggel ezt az ügyet.
Sőt, a hazai magyar ügyet valószínűleg tudatosan bízták a magyar etnikumú román állampolgárokra, akiknek képviselői szinte állandóan kormányon voltak a hatalomban megfordult többi pártból származó kollégáikkal együtt. És e helyzetükből a magyar politikusok, az erdélyi helyi közigazgatás vezetőivel egyetemben csak a kitűzött és sokszor a Románián kívülről érkező és számukra hátrányos érdekekkel összehangolt céljaikat követték.
Ne feledjük, hogy jó szomszédunk, Magyarország politikusai, tisztségviselői, hivatalosságai
nem hivatalos látogatások formájában. És elsősorban Harkovot. Ezek a tisztségviselők, hivatalosságok és akár más, a magyar államban beosztással és tisztségekkel nem rendelkező személyek is állandóan „fontos ügyekkel” érkeztek Romániába. Ám a román hatóságok nem nagyon foglalkoztak velük. Idegen érdekek állandóan olajat öntöttek az etnikai autonómia tüzére, finanszíroztak, létrehoztak különféle szervezeteket és előtérbe toltak személyeket, melyeknek/akiknek a légkör felkavarása, valamint a szélsőségesség és az etnikai heveskedés fokozása és lángra lobbantása volt a feladatuk.
Ilyen körülmények között a magyar kormányfő hivatalosan közbelép, fenyegeti és figyelmezteti Romániát, a magyar etnikumú politikusok védelmére sietve, miközben ez utóbbiak közül egyesek ellen korrupciós tettek miatt folyik vizsgálat és per! A budapesti politikusnak tudnia kellene, hogy hazánkban minden polgár egyenlő a törvény előtt. Azt mindnyájan tudjuk, hogy végül mégsem egyenlő mindenki a törvény előtt, de ez a románok ügye.
Ha amúgy is szóba került a szomszédokkal meglévő kapcsolatok újraindítása, azt hiszem, a román államnak is más szintre kellene helyeznie diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal és
a szomszédos és baráti ország hivatalosságainak és nem hivatalosságainak a „fontos ügyekben” tett erdélyi látogatásait. Különben az orbánizmusok és a szélsőségességek további elbagatellizálása következtében rövid időn belül „valamilyen” robbanékony, enklavizálódott, a kifagyasztott etnikai konfliktusok szakértői által létrehozott és fenntartott övezettel szembesülhet.
Ennek ellenére azt hiszem, hogy egy realista, objektív, intelligens és nyitott megközelítéssel – hiszen több közös érdekük van, mint nézetkülönbségük – Románia és Magyarország erősebbek lehetnének, és többet nyerhetnének együtt.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó: cdn.blog.hu
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.
A Fidesz-vereség erdélyi világvége hangulatú megélésének okai nem Magyarországon, hanem itthon keresendők.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Miközben az országban elszabadultak az árak, a parlament menzáján továbbra is hét lej egy csorba. Hátba lőtték a tárgyalására igyekvő román bérgyilkost Spanyolországban.
Életveszélyesen megsérült egy férfi egy közúti balesetben szombat este, miután lesodródott az autó az úttestről és a tetejére fordulva állt meg. A súlyos sérültet helikopterrel szállították kórházba.
Magyar Péter Bujdosó Andreát javasolja a Tisza parlamenti frakciójának vezetésére – jelentette be a választáson győztes Tisza Párt elnöke szombaton a Facebookon. A politikus erdélyi származású, Nagyszalontán született.
Utcán sétáló kendőzött szépségekről ír a korabeli sajtó Gyergyószentmiklós vonatkozásban, Csíkszeredában szálloda is fungált bordélyként. Bizony, e tekintetben Csík vármegyében sem voltak szemérmesebbek az emberek, mint máshol Székelyföldön.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.