// 2026. október 30., péntek // Alfonz

// Nagyítás

// Archívum

Történetekből tanuljuk Kolozsvárt

Nagyítás

Szerző: szabot
2016. február 24., 03:42

Akkor menthejtük meg a belvárost, ha ezeket a történeteket a város többi lakóinak is elmeséljük. Az Uránia-palota téglából és mozis sztorikból épült fel.

Miért háborodtak fel az Uránia-palota faldíszeire 1910-ben, mikor még meg sem nyitották az épületet? Kik használják ma és mire az Urániát?

Az egyik legszebb kolozsvári bérház történeteit a Brassai Sámuel Elméleti Líceum diákjai kutatták fel és mesélték el Szász Enikő irányítótanár vezetésével, mivel ennek az épített örökségnek ők az őrei az Örökségünk Őrei Erdélyi Hálózatában, az RMDSZ műemlék-örökbefogadási programjában, amelyet tavaly hirdettek meg először Kolozsváron.

A diákok legjobb húzása pedig az volt, hogy ezeket a történeteket nem tartották meg maguknak, hanem elmesélésükből sikerült közösségi és médiaeseményt kreálniuk hétfő este az Uránia egykori mozitermében.

A volt Uránia mozi terme. Hogy fért ide be 500 néző száz évvel ezelőtt?

Tőlük tudtuk meg például, hogy az Uránia-palotát annak köszönhetjük, hogy Udvari András kocsigyártó, kovácsmester és vállalkozó a 20. század elején mozit akart építeni, de az akkor érvényes városrendezési terv miatt csak emeletes házak építését engedélyezték, ezért három emeletet épített a mozi fölé.

A Wesselényi és a Ferenc József utat a Szamos fölött összekötő, akkor még új vashíd sarkainál már álltak a paloták. Udvari a következő sarokra szánt bérház megtervezésével a budapesti Kappéter Gézát és az aradi Steiner Józsefet bízta meg, az utóbbi valószínűleg magát az építkezést is vezette. Az épület valamikor 1910 nyarán készült el a bécsi szecesszió stílusában, decemberben nyitották meg. De még előtte, októberben feljelentették a városházánál a faldísz miatt: a tisztelt kolozsvári publikum nehezen viselte el a munkát és a tudományokat szimbolizáló, meztelen férfialakokat.

Az Uránia meztelen férfialakjai | Fotó: az örökségvédő Brassaisok

A földszinten több üzlethelyiség és a mozi, az emeleteken 17 úri lakás kapott helyet. A mozi mellett a később nyílt, másik közösségi tér volt a leghíresebb az Urániában: a cukrászda. Híresen jók voltak a krémes süteményei, külföldi vendéget ide illett elhozni, derítették ki a diákok, akik nagyon sajnálták, hogy fotót nem találtak róla. Fel is kérték a közönséget, hogy akinek tudomása van a cukrászdáról készült fényképről, az jelentkezzen náluk.

Az épületben működik Kolozsvár legrégebbi felvonója, a Wertheim cég gyártotta szerkezetből ma már csak a csörlő és a motor eredeti. A fülke és rács, illetve a kovácsoltvas lépcsőkorlát az egész lépcsőházat nagyon hangulatossá teszi. A központi fűtéses épületben 1910. december 10-én avatták fel a város első, kifejezetten erre a célra épített moziját 500 férőhellyel plusz a páholyokkal, ahol további 60 ember foglalhatott helyet.

A páholyok eltűntek, amikor a mozit átépítették a kommunista időszakban, sőt a mozi bejáratát is áthelyezték a szomszédos épületbe. 1943-45. között Árpád mozgóképszínház, majd 1948-ig ismét Uránia néven működött. Az államosítástól 1990-ig Augusztus 23. volt a neve, ezt a forradalom után Favoritra változtatták, 2007-ben zárták be.

A lépcsőház | Fotó: az örökségvédő Brassaisok

Az államosított épületet visszaszolgáltatták a tulajdonosoknak, akiknek nem volt pénzük felújításra, ezért eladták egy üzletembernek. Jelenlegi működtetője bérli a helyiséget, fel is újíttatta, és alternatív kulturális rendezvényeknek ad helyet benne.

Az Uránia-palota sem úszta meg a polgármesteri hivatal „műemlékvédő tevékenységét”, jegyezték meg ironikusan a diákok: idén január hatodikán szálltak ki a tűzoltók, hogy eltávolítsák a veszélyesnek tűnő vakolatrészeket és díszítéseket a homlokzatról.

Maga a mozi a kezdetekben a budapesti Uránia Tudományos Filmszínház kolozsvári színpadaként működött, tudományos ismeretterjesztő filmeket és moziszkeccseket vetített, de színpadán színházi előadásokat, koncerteket is lehetett tartani. A mozi igazgatásáról Udvari András 1913-ban lemondott, vezetését Faragó Dezső, majd 1915-től Janovics Jenő színházigazgató vette át.

Lámpagyújtogató módszer a volt moziteremben

Bár Udvari is forgatott rövid helyszíni felvételeket Kolozsváron, a helyi filmgyártást Janovics indította be, 1920-ig 48 filmet forgatott – ismertették a diákok, majd Zágoni Bálint mesélt a mozizás kolozsvári meghonosodásáról, aki Filmtett-szerkesztőként maga is az Uránia épületében dolgozik.

A kolozsváriak nem kaptak rá a mozizásra olyan gyorsan, mint például Gyulafehérvár vagy Torda, Zágoni szerint azért, mert itt nem a vetítések jelentették az olcsóbb szórakozás egyetlen formáját, hanem cirkuszokba, orfeumokba is jártak esténként.

Először, az 1890-es évek második felében vándormozisok vetítettek, a Hunyadi és a Széchenyi téren állították fel a sátrukat, de mivel a városban nem volt villanyáram, hangos gőzgép generálta a vetítőkhöz szükséges elektromos áramot. A sátrakban természetesen nem volt mosdó és etikett sem, gyakran alakultak ki nézeteltérések a közönségben amiatt, hogy az első sorokban ülők nem vették le a kalapjukat.

A sátrakban rövid, 1-2 perces felvételeket vetítettek, a korabeli műsor szerint ilyen címekkel: Amerikai boxolók, Négerek fürdése, Egy nő a trapézon, Excentrikus táncosnők, Az indiai fakírok tánca. Az utolsó vándormozi 1908 tavaszán járt Kolozsváron.

Zágoni Bálint

A budapesti Uránia Tudományos Filmszínház erdélyi körútjain először 1901-ben jutott el Kolozsvárra, akkor a színházban vetítettek, de már akkor is probléma volt az elektromos áram. A vetítések nem voltak túl népszerűek, az ismeretterjesztő filmecskék Norvégiát, Berlin nevezetességeit, Vilmos császárt mutatták be.

Az első állandó mozit, az Udvari András üzemeltette Apolló mozit 1906-ban avatták fel a Wesselényi utcai Mezei szálló földszintjén. Nem sokkal később megnyitotta a második Apolló mozit is a Hunyadi téren, majd az elsőt átköltöztette a Főtér 26 szám alá. Hogy a mozi presztízsét nem a kőépület hozta el, azt egy 1911-es olvasói levél jelzi az egyik helyi lapban: a felháborodott olvasó azt kéri számon a hatóságokon, hogy a főtéri mozi színház néven hivalkodik. Az Apolló ugyanis mozgófénykép-színházként hirdette magát a bejáratnál – magyarázta Zágoni.

Az Urániát pedig azért építtette meg Udvari, mert az Apolló mozi kezdett kicsinek bizonyulni. A bérház előtt mozisátrat működtetett a telken, de két hónap után a tűzoltókapitány bezáratta fokozott tűzveszélyre hivatkozva, mivel a vetítőterem vászonból készült, a szomszédban pedig egy kovácsműhely, illetve szeszraktár működött.

Janovics Jenő 1915-től vette át a mozit, emellett ő igazgatta a Művész mozit és a mostani magyar színházban működött Színkörmozgót, illetve számos egyéb mozit Erdélyben. Janovics mozi- és filmvállalkozásáról, arról, hogyan indította el Kertész Mihály és Korda Sándor filmes karrierjét, és futtatta fel a kolozsvári filmgyártást, Zágoni Bálint saját filmjének, a Janovics Jenő, a magyar Pathének első 25 percét vetítette le. A közel 70, Kolozsváron forgatott filmből mindössze 4 élte túl a 20. századot.

Az Uránia-palota építését a diákok másik meghívottja, Guttmann Szabolcs építész helyezte urbanisztikai kontextusba: mit jelzett a palota építése száz éve, illetve megőrzése most a város működésében.

Amillyennek most ismerjük a belvárost, azt Pákey Lajos építésznek, Kolozsvár első, 1880-tól hivatalban lévő főépítészének köszönhetjük, mondta Guttmann. A főépítész és a város a 19. század végén kulturális robbanást él meg egy alapvetően középkori városmagban, ahol a köztereken lévő sátrakban cirkuszok és vándormozik váltották egymást.

Ezt a belvárost alakította át Pákey egy nyugati nagyváros hangulatát árasztó központtá, ahol a kulturális és gazdasági pezsgés kikövetelte magának a közösségi tereknek, szolgáltatásoknak, hivataloknak helyet adó kőépületeket. Lebonttatta a Szent Mihály-templom köré halmozódott bódékat, megnyitotta az addig nem létező Szentegyház utcát úgy, hogy a főtéri zsibvásárban zajló kereskedelmet ebbe az utcába, az itt épülő bérházak földszinti üzlethelyiségébe költöztette. Ő tervezte a templom körüli kerítést, a Mátyás-szobor talapzatát, a New York szállót, a sétatéri Kioszkot és korcsolyapavilont.

Az Uránia-palota már nem kétemeletes, mint a hídfőknél álló paloták, hanem három: Kolozsvár már nemcsak reprezentatív, hanem komplex, progresszív épületekben gondolkodik, amelyben egyaránt jelen van a kulturális élet, a gazdasági élet és a lakótér - magyarázta Guttmann, aki szerint ez az egész útkereszteződés nagyon érdekes: az Astoria toronyjellegű, kidomborodó sarkainak ellenpólusát látja az Uránia homorú homlokzatában.

Guttmann Szabolcs

Ma viszont, ha belépünk az Urániába, nem azt vesszük észre, hogy ez az utca legszebb bérháza, hanem a bő száz évvel ezelőtti sátorhangulatot: ismét a nulláról kell kezdeni mindannak az értékelését, amit megörököltünk, véli az építész, aki nagyon örül annak, hogy az épület történetét és történeteit most épp középiskolások kutatták fel és mesélik újra.

Akkor van élő város a kezünkben, ha ezekről az épületekről tudunk mesélni, magyarázta Guttmann, ha a házról házra felkutatott múltat és történeteket megismerjük és elmeséljük a városlakóknak, különben azok elidegenednek a várostól. Eltelt száz év, amelyben nem történt meg ez az újramesélés, hanem épp arról szólt, hogy újra akarták gondolni a várost: 85-90 százalékban kapott új építményeket és új lakókat, akiknek szinte semmi közük nincs a bő száz éve kiépült belvároshoz.

Ennek a következménye az építész szerint az, hogy a város vezetése a 21. században mintha nem is akarná megmenteni a városközpontot se funkciójában, se az egyes épületek képviselte építészeti értékeket. A kereskedelmi központok kiköltöztek a város keleti, illetve nyugati végébe, a kettő közötti tereket pedig, ahol korábban kulturális, politikai, gazdasági, társadalmi események zajlottak, belakta az autó.

Az autó roppant jövedelmező biznisz, csak egyszerűen lelakja a várost, ha nincs városrendező, bírálta a város legújabbkori fejlődését Guttmann. Ez a fejlődési ív Nyugat-Európában a '60-'70-es években csúcsosodott, és ha legalább olyan éles szeműek és szabadon szólók lennénk, mint a nyugati nagyvárosok lakói voltak, akkor nem kellene nekünk is bejárnunk ezt a szakaszt, hanem léphetnénk arra, amerre nyugaton a '90-es években: gyalogosították a belvárosokat, felfedezték és visszaépítették a romló épített örökséget.

Az autóipar fürgébb, véli Guttmann: hiába fektetünk irdatlan összegeket utak építésébe, mert nem tudunk annyi sávot kreálni, mint amennyi autót.

A Horea út a vetítőteremből

Míg a lebombázott németországi városokban az építészek és urbanisztikai szakemberek félreseperték a romokat, és új városrészeket alakítottak ki akár hatsávos autóutakkal az átmenő forgalom számára, addig Lengyelországban, például a 90-95 százalékban szétrombolt Varsóban polcrendszereket építettek: letakarították, szortírozták a romokat, a régészek és restaurátorok pedig visszaépítették a várost, mesélte az építész, mert a lengyelek úgy gondolták, nincsen Lengyelország Varsó nélkül.

München lengyel munkásokat hívott, hogy építsék vissza, amit a civil szféra megmentett a a lerombolástól, és hogy München is tudja megmutatni, hogy volt nála reneszánsz, barokk és eklektikus várostörténete. Mennyivel szerencsésebbek vagyunk mi, magyarázta Guttmann, mert a Horea utat ugyan érték találatok, de nem bombázták porig, mint Varsót vagy egyes német városokat.

Ami tönkrement rajta, az jórészt az emberi butaság és hanyagság következménye, nekünk pedig fel kell nőnünk a létező építészeti értékeinkhez, amiket száz éve radírozgatnak ki a fejünkből. A radír ellenszere például az a jelentős mozgókép- és állóképanyag, amelyet a hétfői bemutatón láttunk, a városi élet történetei, amelyeket hallottunk.

Kolozsváron a városgazda még nem nőtt hozzá a városához, sommázta Guttmann, amit az jelez, hogy a Szent Mihály-templom és Mátyás-szobor körül még mindig egy háromsávos körgyűrűn suhanhatnak az autók, holott a belváros funkciója az volna, hogy a kávézók között, ahol különböző csoportokban zajlik a közgondolkodás, zavartalanul sétálhassanak a városlakók és a turisták. Akiket épp a helyszínek és történeteik egyedisége, ezek közös szövete kellene, hogy a városközpontba vonzzon, nem a turkálók láncolata.

Üzlet és kultúra az Urániában

Ha pedig leszedni kényszerülünk omló részeket az értékes épületekből, akkor legyen már egy polc is, ahova azokat elhelyezzük, leltározzuk, és egy olyan stratégia, amely a városlakóval is elhiteti, hogy ezek a darabok visszakerülnek a helyükre, bírálta Guttmann a tűzoltók és Emil Boc polgármester "műemlékvédő eljárását".

Az épített örökség látható és láthatatlan elemei össze tudnak kapcsolódni a városban, ez adja ki a várost, mert a köztér nemcsak az aszfaltból, hanem a környező falakból és azokból a sztorikból áll, amelyek ezeken a falakon belül történtek, magyarázta Guttmann, aki további tanácsokat is adott az örökség őreinek:

ezeket a sztorikat, filmeket, szövegeket a román többség nyelvére is le kell fordítani, mert a 16 százalék is akkor fogja itt jól érezni magát, ha a 84 százalék jól érzi magát;

olyan polgármestert kell választani, aki nyitott ezekre, aki nemcsak az aszfaltra, hanem a történelmi homlokzatokra is szán közpénzt.

A diákok és Szász Enikő irányítótanár azt kérte, segítsük őket további információkkal, fotókkal, újságcikkekkel az Uránia-palotáról. Ezeket az általuk működtetett Facebook-oldalon lehet eljuttatni, vagy meg lehet őket személyesen is keresni délelőttönként a Brassai Líceumban.

Mi pedig legalább ennyit szeretnénk tanulni és ilyen jól szórakozni a következő örökség-bemutatókon is: a különböző középiskolák diákcsoportjai örökbefogadták már a New York szálló, a nemzeti színház vagy épp az állomás épületét.

Az Urániába legközelebb vasárnap délután lesz érdemes beugrani, mert a volt mozi termét dizájnerek kézműves alkotásai lakják be három napig egy rendhagyó márciuskavásáron.

Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// ez is érdekelheti

Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Székelyhon

Előzetesben marad a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője

A Csíkszeredai Bíróság meghosszabbította a Csíkdánfalván halálos kimenetelű gázolást elkövető, majd a helyszínt elhagyó autóvezető előzetes letartóztatását. Így a 39 éves karcfalvi férfi újabb 30 napig vizsgálati fogságban marad.

// még több főtér.ro

2026. október 20., kedd

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

2026. október 20., kedd

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

2026. október 19., hétfő

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

2026. október 19., hétfő

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

2026. október 15., csütörtök

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

2026. október 15., csütörtök

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

2026. október 12., hétfő

A diákhiteltől a sivatagi dinnyéig – Egy magyar főtiszt békefenntartó kalandjai

Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.

2026. október 12., hétfő

A diákhiteltől a sivatagi dinnyéig – Egy magyar főtiszt békefenntartó kalandjai

2026. október 05., hétfő

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

2026. október 05., hétfő

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

2026. október 02., péntek

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

2026. október 02., péntek

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

2026. szeptember 28., hétfő

„A történetíró feladata a források tárgyilagos felvállalása”

Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.

2026. szeptember 28., hétfő

„A történetíró feladata a források tárgyilagos felvállalása”

Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.

2026. szeptember 25., péntek

Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat

Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.

2026. szeptember 25., péntek

Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat

2026. szeptember 23., szerda

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

2026. szeptember 23., szerda

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

2026. szeptember 21., hétfő

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

2026. szeptember 21., hétfő

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Különvélemény