A román kulturális minisztérium közölte, hogy a környezetvédelmi tárcával együtt levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. Az előterjesztésben arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkoznak, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki a településen.

Az indoklás szerint Verespatak az Erdélyi Érchegység legrégebbi és legaktívabb bányatelepülése, ahol a bronzkortól kezdődően az ókoron és középkoron át napjainkig folyamatos volt a bányászat, és ennek példátlanul gazdag, mindmáig fennmaradt tárgyi emlékei az előterjesztés szerint méltók a világörökségi védelemre.

Verespatak számára 2010-ben több civil szervezet kért nemzetközi védelmet, azt követelve, hogy a román kulturális tárca terjessze fel az erdélyi települést az épített örökséget védő UNESCO-listára, annak reményében, hogy ezzel megakadályozhatják a környező hegyek apróra őrlésével és ciántechnológiás átmosásával járó aranybányaprojektet.

Köztudott, hogy Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított Rosia Montana Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányájának megnyitását próbálta több mint 15 éven keresztül sikertelenül engedélyeztetni, ahol ciántechnológiás eljárással akar 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni. A környező hegyek ledózerolását és a kőzet felőrlését feltételező projekt a környezetvédők heves tiltakozásába ütközött. A bányaberuházás ellen 2013-ban Románia-szerte maratoni tüntetéseket szerveztek, amelynek hatására a román parlament elutasította a beruházás engedélyezése érdekében kidolgozott törvénytervezetet.