// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Adna 105 ezer eurót Avram Iancu zászlajáért? Elkésett!

// HIRDETÉS

Ennyiért kelt el ugyanis egy árverésen – és történetesen egy ismert üzletember-politikus vette meg.

A történetben az a legszebb, hogy a becses ereklye – az erdélyi móc szabadságharcosnak tulajdonított lobogó – a megboldogult magyarellenes néptribun,

C. V. Tudor hagyatékából származik.

Az Artmark aukciós ház 160 tárgyat bocsátott árverésre a Nagy-Románia Párt egykori vezérének hagyatékából, amelyeket összesen 130 ezer euróért értékesített. A forradalmi zászló mellett a legnagyobb érdeklődést egy 1993-ból származó „forródrótos” telefonkönyv váltotta ki, amely az elnöki hivatal és a minisztériumok akkori számait tartalmazta.

Az ominózus zászlóhoz némi belső pártvillongás emléke fűződik:

Vadim még életében értékesíteni akarta a zászlót,

de ezt a pártelnökséget vitató Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester peres úton megakadályozta, arra hivatkozva, hogy a zászlót egy magánszemély adományozta a Nagy-Románia Pártnak és az nem Vadim Tudor magántulajdona. A mostani árverést az tette lehetővé, hogy Funar a pártalapító halála után visszavonta keresetét.

Avram Iancu zászlajának kikiáltási ára ötezer euró volt. Érdekességként említjük meg, hogy a licitálásba Horea (Arada) község egy móc népviseletbe öltözött küldöttsége is beszállt, de az érchegységi önkormányzat nem tudott 15 ezer eurónál többet ajánlani érte.

Az interneten licitáló Adrian Thiess üzletembernek

– akinek a nevét az aukciós ház eleinte nem is adta ki – viszont volt rá pénze, a tárgyat végül 105 ezer euróért vásárolta meg. Thiess történetesen politikai babérokra is tör, idén megpályázza Bukarest főpolgármesteri tisztségét. A szerencsés zászlótulajdonos azt nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek, hogy a harci lobogót nem magáncélra vásárolta, hanem azért, hogy – egy állagmegőrző kezelést követően – közszemlére bocsássa. Sőt azt is elárulta, hogy az akvizíciót nem egyedül intézte, néhány – egyelőre neve elhallgatását kérő – „fontos” és „ismert” ember is beszállt.

Daniel Barbu volt kulturális miniszter a zászló körüli 2013-as jogvita idején nem zárta ki, hogy

valamelyik állami intézmény vásárolja meg a zászlót,

ha bebizonyosodik, hogy a 19. századi tárgyi emlék valóban Avram Iancué volt, a szaktárca azonban ennek tisztázására állítólag nem tett további lépéseket. A román állam ezt továbbra is megteheti – most már egy kicsit magasabb áron.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS