// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Adna 105 ezer eurót Avram Iancu zászlajáért? Elkésett!

// HIRDETÉS

Ennyiért kelt el ugyanis egy árverésen – és történetesen egy ismert üzletember-politikus vette meg.

A történetben az a legszebb, hogy a becses ereklye – az erdélyi móc szabadságharcosnak tulajdonított lobogó – a megboldogult magyarellenes néptribun,

C. V. Tudor hagyatékából származik.

Az Artmark aukciós ház 160 tárgyat bocsátott árverésre a Nagy-Románia Párt egykori vezérének hagyatékából, amelyeket összesen 130 ezer euróért értékesített. A forradalmi zászló mellett a legnagyobb érdeklődést egy 1993-ból származó „forródrótos” telefonkönyv váltotta ki, amely az elnöki hivatal és a minisztériumok akkori számait tartalmazta.

Az ominózus zászlóhoz némi belső pártvillongás emléke fűződik:

Vadim még életében értékesíteni akarta a zászlót,

de ezt a pártelnökséget vitató Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester peres úton megakadályozta, arra hivatkozva, hogy a zászlót egy magánszemély adományozta a Nagy-Románia Pártnak és az nem Vadim Tudor magántulajdona. A mostani árverést az tette lehetővé, hogy Funar a pártalapító halála után visszavonta keresetét.

Avram Iancu zászlajának kikiáltási ára ötezer euró volt. Érdekességként említjük meg, hogy a licitálásba Horea (Arada) község egy móc népviseletbe öltözött küldöttsége is beszállt, de az érchegységi önkormányzat nem tudott 15 ezer eurónál többet ajánlani érte.

Az interneten licitáló Adrian Thiess üzletembernek

– akinek a nevét az aukciós ház eleinte nem is adta ki – viszont volt rá pénze, a tárgyat végül 105 ezer euróért vásárolta meg. Thiess történetesen politikai babérokra is tör, idén megpályázza Bukarest főpolgármesteri tisztségét. A szerencsés zászlótulajdonos azt nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek, hogy a harci lobogót nem magáncélra vásárolta, hanem azért, hogy – egy állagmegőrző kezelést követően – közszemlére bocsássa. Sőt azt is elárulta, hogy az akvizíciót nem egyedül intézte, néhány – egyelőre neve elhallgatását kérő – „fontos” és „ismert” ember is beszállt.

Daniel Barbu volt kulturális miniszter a zászló körüli 2013-as jogvita idején nem zárta ki, hogy

valamelyik állami intézmény vásárolja meg a zászlót,

ha bebizonyosodik, hogy a 19. századi tárgyi emlék valóban Avram Iancué volt, a szaktárca azonban ennek tisztázására állítólag nem tett további lépéseket. A román állam ezt továbbra is megteheti – most már egy kicsit magasabb áron.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS