A következő választásokon már nem csak a magyar kártyát lehet előrántani. A norvégot is!
Semmi sem rántja össze jobban a morgolódó népet, mint egy ujjal könnyen mutogatható ellenség, aki vagy a földünkre ácsingózik (a magyarok), vagy a gyermekeinket lopja (a norvégok).
A Colectivnél történt baleset után a parlamenti képviselők és általában véve a politikusok nem nagyon jelenhettek meg a dühös nép színe előtt.
Íme, most nem várt lehetőség adódott, hogy a politikusok bizonyíthassák hasznosságukat: egy Norvégiában élő kettős,
A norvégiai „családvédelem”, talán túlbuzgó módon (ez majd kiderül a folyamatban lévő ügy lezárulta után), a norvég törvényt alkalmazta Norvégiában élő norvég (és román) állampolgárságú személyekkel szemben.
Eleinte volt némi tiltakozás a család részéről, ami érthető. Aztán belelendült néhány televíziónk.
Nem azonnal, de elég gyorsan, a parlamenti képviselők is elkapták a fonalat, és hamarosan elkezdik a kampányt, a helyhatósági és a parlamenti választásit is. A dalnak minden esélye megvan arra, hogy slágerré váljon: A norvégok lopják a gyermekeinket!!! Hogyan engedhetünk meg ilyesmit? Mi, a parlamenti képviselők és a pártok puszta keblünkből emelünk falat minden rrrromán védelmében. Szeretjük a rrrrrománokat és RRRRomániát! Apropó, ezt ne felejtsék el, amikor szavaznak.
Így aztán parlamenti képviselőkkel kezdtek megtelni a Norvégiába induló gépek. Most, hogy 2 parlamenti kamaránk van, egyes gépeink képviselőket, más gépek szenátorokat visznek Norvégiába. Még versenyeznek is, hogy ki ér oda előbb. Mit keres a román parlamenti képviselő Norvégiában? Megpróbálja előbb szép szóval elmagyarázni azoknak az északi barbároknak, hogy mi is a helyzet az emberi jogokkal.
Újabb gépek minisztériumi tisztviselőinkkel telnek majd meg, akik azért mennek Norvégiába, hogy támogatást nyújtsanak az emberi jogok alkalmazásában tapasztalatlan norvégoknak.
hogy mivel eszik-isszák az emberi jogokat, akkor nézzük csak meg, mit mond – persze, amennyire képes – az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az emberi jogok helyzetéről e két országban.
Az EJEB honlapján megtalálható az Emberi Jogok Európai Egyezményét aláíró mindegyik ország profilja (press country profile).
Norvégia országprofiljában megemlítik, hogy az EJEB 2014-ben 162 Norvégia elleni panaszról döntött, melyekből 158-at elutasított. A további 4 panasz esetében határozat született és ezek közül csak 2 (!) esetében állapították meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének legalább egy ízben történő megsértését. 2015-ben az EJEB 57 Norvégia elleni panaszról döntött és mint az 57-et elutasította. A 2013–2015-ös időszakban az EJEB 338 Norvégia elleni panaszról döntött, ezekből csak 8 esetében született EJEB-határozat (forrás).
Románia országprofiljában az áll, hogy az EJEB 2014-ben 7,223 Románia elleni panaszról döntött, melyekből 7.096-at elutasított. A többi 127 panasz esetében határozat született és ezek közül 74 esetben állapították meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének legalább egy ízben történő megsértését. 2015-ben az EJEB 2.322 Románia elleni panaszról döntött, és 199 esetben született határozat. A 2013–2015-ös időszakban az EJEB 17.408 Románia elleni panaszról döntött, ezekből 492 esetben született EJEB-határozat (forrás).
Ismételjük át:
Az EJEB által a 2013–2015 időszakban vizsgált, a kérdéses ország ellen benyújtott panaszok száma:
Románia – 17.408
Norvégia – 338
Az EJEB által a 2013–2015 időszakban a kérdéses ország ellen benyújtott panaszok esetében elfogadott határozatok száma:
Románia – 492
Norvégia – 8
Azon 2014-es döntések száma, melyek esetében az EJEB az Emberi Jogok Európai Egyezménye rendelkezései közül legalább egy megsértését megállapította:
Románia – 74
Norvégia – 2
Azon 2015-ös döntések száma, melyek esetében az EJEB az Emberi Jogok Európai Egyezménye rendelkezései közül legalább egy megsértését megállapította:
Románia – 60
Norvégia – 0 (nulla)
Ezért azt tanácsolom azoknak a parlamenti képviselőknek/politikusoknak, akik azért mennek Norvégiába, hogy kiokosítsák az emberi jogokat illetően a helyieket, ne olvassák el, vagy ha már elkövették azt a hibát, hogy elolvasták, azonnal felejtsék el az EJEB által közzétett fenti adatokat. Nem másért, de ez
De talán ez megóvná őket a nevetségessé válástól is, amikor olyan tantárgyból akarnak leckét adni Norvégiának, amiből ők már rég megbuktak.
A végén mégiscsak jobban kifizetődik a választásokon, ha a magyarokkal hadakoznak…
Dan Mihai jogász és 2001 óta az Emberi Jogok Romániai Védelme Egyesület – Helsinki Bizottság (APADOR-CH) tagja. Szakterületei: büntetőjog, döntéshozatali átláthatóság, közérdekű információkhoz való hozzáférés, szólásszabadság.
A címet és alcímet a szerkesztőség adta.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Eddig huszonegy Észak-Írországban élő ember kért konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.