Új román ellenségkép: a magyarok mellé odaállnak a norvégok
A következő választásokon már nem csak a magyar kártyát lehet előrántani. A norvégot is!
Semmi sem rántja össze jobban a morgolódó népet, mint egy ujjal könnyen mutogatható ellenség, aki vagy a földünkre ácsingózik (a magyarok), vagy a gyermekeinket lopja (a norvégok).
A Colectivnél történt baleset után a parlamenti képviselők és általában véve a politikusok nem nagyon jelenhettek meg a dühös nép színe előtt.
Íme, most nem várt lehetőség adódott, hogy a politikusok bizonyíthassák hasznosságukat: egy Norvégiában élő kettős,
román és norvég állampolgárságú, ötgyermekes család vitatott ügye.
A norvégiai „családvédelem”, talán túlbuzgó módon (ez majd kiderül a folyamatban lévő ügy lezárulta után), a norvég törvényt alkalmazta Norvégiában élő norvég (és román) állampolgárságú személyekkel szemben.
Eleinte volt némi tiltakozás a család részéről, ami érthető. Aztán belelendült néhány televíziónk.
Nem azonnal, de elég gyorsan, a parlamenti képviselők is elkapták a fonalat, és hamarosan elkezdik a kampányt, a helyhatósági és a parlamenti választásit is. A dalnak minden esélye megvan arra, hogy slágerré váljon: A norvégok lopják a gyermekeinket!!! Hogyan engedhetünk meg ilyesmit? Mi, a parlamenti képviselők és a pártok puszta keblünkből emelünk falat minden rrrromán védelmében. Szeretjük a rrrrrománokat és RRRRomániát! Apropó, ezt ne felejtsék el, amikor szavaznak.
Így aztán parlamenti képviselőkkel kezdtek megtelni a Norvégiába induló gépek. Most, hogy 2 parlamenti kamaránk van, egyes gépeink képviselőket, más gépek szenátorokat visznek Norvégiába. Még versenyeznek is, hogy ki ér oda előbb. Mit keres a román parlamenti képviselő Norvégiában? Megpróbálja előbb szép szóval elmagyarázni azoknak az északi barbároknak, hogy mi is a helyzet az emberi jogokkal.
Újabb gépek minisztériumi tisztviselőinkkel telnek majd meg, akik azért mennek Norvégiába, hogy támogatást nyújtsanak az emberi jogok alkalmazásában tapasztalatlan norvégoknak.
Ha már tényleg meg akarjuk tanítani a norvégoknak,
hogy mivel eszik-isszák az emberi jogokat, akkor nézzük csak meg, mit mond – persze, amennyire képes – az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az emberi jogok helyzetéről e két országban.
Az EJEB honlapján megtalálható az Emberi Jogok Európai Egyezményét aláíró mindegyik ország profilja (press country profile).
Norvégia országprofiljában megemlítik, hogy az EJEB 2014-ben 162 Norvégia elleni panaszról döntött, melyekből 158-at elutasított. A további 4 panasz esetében határozat született és ezek közül csak 2 (!) esetében állapították meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének legalább egy ízben történő megsértését. 2015-ben az EJEB 57 Norvégia elleni panaszról döntött és mint az 57-et elutasította. A 2013–2015-ös időszakban az EJEB 338 Norvégia elleni panaszról döntött, ezekből csak 8 esetében született EJEB-határozat (forrás).
Románia országprofiljában az áll, hogy az EJEB 2014-ben 7,223 Románia elleni panaszról döntött, melyekből 7.096-at elutasított. A többi 127 panasz esetében határozat született és ezek közül 74 esetben állapították meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének legalább egy ízben történő megsértését. 2015-ben az EJEB 2.322 Románia elleni panaszról döntött, és 199 esetben született határozat. A 2013–2015-ös időszakban az EJEB 17.408 Románia elleni panaszról döntött, ezekből 492 esetben született EJEB-határozat (forrás).
Ismételjük át:
Az EJEB által a 2013–2015 időszakban vizsgált, a kérdéses ország ellen benyújtott panaszok száma:
Románia – 17.408
Norvégia – 338
Az EJEB által a 2013–2015 időszakban a kérdéses ország ellen benyújtott panaszok esetében elfogadott határozatok száma:
Románia – 492
Norvégia – 8
Azon 2014-es döntések száma, melyek esetében az EJEB az Emberi Jogok Európai Egyezménye rendelkezései közül legalább egy megsértését megállapította:
Románia – 74
Norvégia – 2
Azon 2015-ös döntések száma, melyek esetében az EJEB az Emberi Jogok Európai Egyezménye rendelkezései közül legalább egy megsértését megállapította:
Románia – 60
Norvégia – 0 (nulla)
Ezért azt tanácsolom azoknak a parlamenti képviselőknek/politikusoknak, akik azért mennek Norvégiába, hogy kiokosítsák az emberi jogokat illetően a helyieket, ne olvassák el, vagy ha már elkövették azt a hibát, hogy elolvasták, azonnal felejtsék el az EJEB által közzétett fenti adatokat. Nem másért, de ez
letörheti civilizátori és turisztikai lendületüket.
De talán ez megóvná őket a nevetségessé válástól is, amikor olyan tantárgyból akarnak leckét adni Norvégiának, amiből ők már rég megbuktak.
A végén mégiscsak jobban kifizetődik a választásokon, ha a magyarokkal hadakoznak…
Dan Mihai jogász és 2001 óta az Emberi Jogok Romániai Védelme Egyesület – Helsinki Bizottság (APADOR-CH) tagja. Szakterületei: büntetőjog, döntéshozatali átláthatóság, közérdekű információkhoz való hozzáférés, szólásszabadság.
A címet és alcímet a szerkesztőség adta.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
