// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Új román ellenségkép: a magyarok mellé odaállnak a norvégok

// HIRDETÉS

A következő választásokon már nem csak a magyar kártyát lehet előrántani. A norvégot is!

Semmi sem rántja össze jobban a morgolódó népet, mint egy ujjal könnyen mutogatható ellenség, aki vagy a földünkre ácsingózik (a magyarok), vagy a gyermekeinket lopja (a norvégok).

A Colectivnél történt baleset után a parlamenti képviselők és általában véve a politikusok nem nagyon jelenhettek meg a dühös nép színe előtt.

Íme, most nem várt lehetőség adódott, hogy a politikusok bizonyíthassák hasznosságukat: egy Norvégiában élő kettős,

román és norvég állampolgárságú, ötgyermekes család vitatott ügye.

A norvégiai „családvédelem”, talán túlbuzgó módon (ez majd kiderül a folyamatban lévő ügy lezárulta után), a norvég törvényt alkalmazta Norvégiában élő norvég (és román) állampolgárságú személyekkel szemben.

Eleinte volt némi tiltakozás a család részéről, ami érthető. Aztán belelendült néhány televíziónk.

Nem azonnal, de elég gyorsan, a parlamenti képviselők is elkapták a fonalat, és hamarosan elkezdik a kampányt, a helyhatósági és a parlamenti választásit is. A dalnak minden esélye megvan arra, hogy slágerré váljon: A norvégok lopják a gyermekeinket!!! Hogyan engedhetünk meg ilyesmit? Mi, a parlamenti képviselők és a pártok puszta keblünkből emelünk falat minden rrrromán védelmében. Szeretjük a rrrrrománokat és RRRRomániát! Apropó, ezt ne felejtsék el, amikor szavaznak.

Így aztán parlamenti képviselőkkel kezdtek megtelni a Norvégiába induló gépek. Most, hogy 2 parlamenti kamaránk van, egyes gépeink képviselőket, más gépek szenátorokat visznek Norvégiába. Még versenyeznek is, hogy ki ér oda előbb. Mit keres a román parlamenti képviselő Norvégiában? Megpróbálja előbb szép szóval elmagyarázni azoknak az északi barbároknak, hogy mi is a helyzet az emberi jogokkal.

Újabb gépek minisztériumi tisztviselőinkkel telnek majd meg, akik azért mennek Norvégiába, hogy támogatást nyújtsanak az emberi jogok alkalmazásában tapasztalatlan norvégoknak.

Ha már tényleg meg akarjuk tanítani a norvégoknak,

hogy mivel eszik-isszák az emberi jogokat, akkor nézzük csak meg, mit mond – persze, amennyire képes – az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az emberi jogok helyzetéről e két országban.

Az EJEB honlapján megtalálható az Emberi Jogok Európai Egyezményét aláíró mindegyik ország profilja (press country profile).

Norvégia országprofiljában megemlítik, hogy az EJEB 2014-ben 162 Norvégia elleni panaszról döntött, melyekből 158-at elutasított. A további 4 panasz esetében határozat született és ezek közül csak 2 (!) esetében állapították meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének legalább egy ízben történő megsértését. 2015-ben az EJEB 57 Norvégia elleni panaszról döntött és mint az 57-et elutasította. A 2013–2015-ös időszakban az EJEB 338 Norvégia elleni panaszról döntött, ezekből csak 8 esetében született EJEB-határozat (forrás).

Románia országprofiljában az áll, hogy az EJEB 2014-ben 7,223 Románia elleni panaszról döntött, melyekből 7.096-at elutasított. A többi 127 panasz esetében határozat született és ezek közül 74 esetben állapították meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének legalább egy ízben történő megsértését. 2015-ben az EJEB 2.322 Románia elleni panaszról döntött, és 199 esetben született határozat. A 2013–2015-ös időszakban az EJEB 17.408 Románia elleni panaszról döntött, ezekből 492 esetben született EJEB-határozat (forrás).

Ismételjük át:

Az EJEB által a 2013–2015 időszakban vizsgált, a kérdéses ország ellen benyújtott panaszok száma:

Románia – 17.408

Norvégia – 338

Az EJEB által a 2013–2015 időszakban a kérdéses ország ellen benyújtott panaszok esetében elfogadott határozatok száma:

Románia – 492

Norvégia – 8

Azon 2014-es döntések száma, melyek esetében az EJEB az Emberi Jogok Európai Egyezménye rendelkezései közül legalább egy megsértését megállapította:

Románia – 74

Norvégia – 2

Azon 2015-ös döntések száma, melyek esetében az EJEB az Emberi Jogok Európai Egyezménye rendelkezései közül legalább egy megsértését megállapította:

Románia – 60

Norvégia – 0 (nulla)

Ezért azt tanácsolom azoknak a parlamenti képviselőknek/politikusoknak, akik azért mennek Norvégiába, hogy kiokosítsák az emberi jogokat illetően a helyieket, ne olvassák el, vagy ha már elkövették azt a hibát, hogy elolvasták, azonnal felejtsék el az EJEB által közzétett fenti adatokat. Nem másért, de ez

letörheti civilizátori és turisztikai lendületüket.

De talán ez megóvná őket a nevetségessé válástól is, amikor olyan tantárgyból akarnak leckét adni Norvégiának, amiből ők már rég megbuktak.

A végén mégiscsak jobban kifizetődik a választásokon, ha a magyarokkal hadakoznak…

Dan Mihai jogász és 2001 óta az Emberi Jogok Romániai Védelme Egyesület – Helsinki Bizottság (APADOR-CH) tagja. Szakterületei: büntetőjog, döntéshozatali átláthatóság, közérdekű információkhoz való hozzáférés, szólásszabadság.


A címet és alcímet a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS