// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Európa lángokban

// HIRDETÉS

Meddig fognak még Európa atyái különböző értekezleteken semmit mondani?

Az európai ház szinte minden sarka lángokban áll. Tűzoltókra lenne szükségünk Európában, és nemcsak az Unióban. De most már a tűzoltók háza is ég, még akkor is, ha ezt közülük egyesek nem fogják fel. Vagy nem ismerik el.

Londonban egy bíró által vezetett nyomozás megállapította, hogy Putyin Oroszországa a felelős Alekszander Litvinyenko, Oroszország teljhatalmú elnöke kritikusának 2006-os, a brit fővárosában történt meggyilkolásáért. Valójában maga Vlagyimir Putyin parancsolta vagy engedélyezte, „valószínűleg, személyes ellensége meggyilkolását”, mutatta ki a nyomozás. Mely, bár nem egyenértékű egy perrel, elég jogi, erkölcsi és politikai erővel rendelkezik ahhoz, hogy európai szinten minden további nélkül tovább fokozzák a Putyin által diktatórikusan irányított moszkvai pszeudodemokráciával szemben bevezetett szankciókat.

De ehhez, mint ahogy más ugyanilyen fontos, ha nem éppen fontosabb ügyekben is, az európaiaknak képeseknek kellene lenniük megállapodásra jutni. Ugyanakkor

némi cselekvési képességet is tanúsítaniuk kellene.

Fel kellene fogniuk, hogy az európai kancelláriák irányvonalát most jellemző – „reálpolitikának” nevezett –passzivitás, gyávaság, békülékenység, széthúzás és képmutatás egyenlő az öngyilkossággal. Mert a demokráciaellenesek és az Európa-ellenesek malmára hajtják a vizet.

Márpedig mindezek a célkitűzések pillanatnyilag egyszerű utópiáknak tűnnek. Hiszen az európai nézetkülönbségek sohasem voltak nagyobbak, Európa és demokráciáinak bölcsessége, tekintélye vagy relevanciája pedig sohasem volt sebezhetőbb és sohasem hagyott több kívánnivalót maga után.

Németországban, az Európai Unió fő hatalmában a menekültek válságának krónikussá válása és a kormányzók növekvő szkepticizmusa már nemcsak a berlini kormánynak kezdenek kontinuitási gondokat okozni, de magára a demokráciára mérnek súlyos csapásokat.

Nemcsak Angela Merkel szembesül, egyelőre sotto voce, de egyre hallhatóbb módon és egyre gyakrabban azzal, hogy a saját konzervatív köreiből szólítják fel lemondásra. Nem világos, hogy az Angela Merkel politikájához rendkívül kritikusan viszonyuló bajor keresztényszocialisták meddig tartanak ki a jelenlegi keresztény-szociáldemokrata koalíció mellett.

Ugyanezen téma miatt jelentős botrány rázza meg a baloldali regionális vezetőségeket is két délnyugati tartományban, ahol éppen választásra készülnek, mint ahogy a Szövetségi Köztársaság közszolgálati televízióit is.

A hét folyamán két regionális közszolgálati tévéadó jelentette be, a Rajna-vidék–Pfalz és Baden-Württenberg tartományokat vezető szociáldemokrata és zöld kormányfőinek politikai nyomására, hogy

kizárják a választási beszélgetős műsorból

az Alternatíva Németországnak (AfD) képviselőit.

A viszonylag nemrég megjelent konzervatív disszidens szervezet a muzulmán bevándorlás drasztikus csökkentéséért küzd, és gyakran nevezik iszlámfóbiás és jobboldali populista pártnak. De végzetes jelzés kizárni a regionális választás előtti nyilvános vitákból egy olyan csoportosulást, mely a választók több mint tíz százalékának támogatását élvezi.

Hiszen jelen esetben nem egyszerűen arról van szó, hogy egy kiátkozásra és pellengérre állításra pont jó szélsőséges csoportot, parlamenti pártot bélyegeznek meg, zárnak ki a nyilvános vitákból, vagyis tagadnak ki, hanem azon jelentős számú polgároknak a demokratikus diskurzusból való kizárásáról, aki esetleg rájuk vagy rá szavaznának.

Persze, nem éppen kellemes dolog egy populista csoportosulás képviselőivel vitázni egy kritikus szakaszban, amikor a bevándorlók előtt szélesre tárt karok és határok politikájának népszerűtlensége nem várt méreteket ölt. Ellenkezőleg. Hiszen egyre nehezebb elfogadható és meggyőző ellenérveket találni a határok lezárására vonatkozó követelésekkel szemben, melyet egy kényelmetlen és problémás, bár sokak szerint demokratikusan legitimált ellenfél fogalmaz meg.

Ennek ellenére a szélsőséges diskurzusokkal szembeni nyílt sisakos összecsapás az egyetlen lehetséges alternatíva, mellyel ellensúlyozható a populisták és a szélsőségesek legnagyobb aduja, nevezetesen az a mantraként ismételgetett felvetés, hogy az establishment és sajtója szemérmetlenül hazudik, ezért gyors általános politikai és médiabeli újraindítás szükséges.

Így aztán a regionális vezetői pozícióból nem lehet jó megoldás engedni a csábításnak és megpróbálni elkaszálni, kiszorítani, elszigetelni és gyalázni a feltörekvő politikai riválist. Ellenkezőleg, ez sokkal inkább a gőg és régi feudális reflexek maradványainak jele, mint egy nyitott társadalom céljait hirdető politikai osztályhoz méltó lovagias csata.

Ezáltal rendkívül

kétségessé válik egy olyan baloldali elit intelligenciája

vagy nyugati értékek iránti elkötelezettsége, mely úgy tűnik, egyre kevésbé képes megfelelő demokratikus választ adni a mostani nagy kihívásokra, de ugyanakkor a közszolgálati média függetlensége, politikai nyomásgyakorlásokkal szembeni ellenálló képessége és ebből következően a minősége, a pluralizmus és a demokratikus megbízhatósága is.

Nem nehéz megállapítani, hogy kiknek használhatnak az ilyen kisiklások. A populisták és a szélsőségesek, valamint a kremli támogatóik tombolnak. Az összeesküvők számára semmi sem lehet hasznosabb, mint egy médiakatasztrófa, mely mártírrá változtatja őket. A semmirekellőknek semmi sem nyújt vonzóbb nimbuszt, mint azoknak a dezertálása, akiknek a szélsőségesség elleni harc lövészárkait és erődítményeit kellene benépesíteniük.

Mostantól kezdve egymást fogják érni a manipulálások. A nyugati kancelláriáknak pedig, melyeknek hatékonyan kellene kezelniük olyan akut válságokat, mint a moldovai, más dolguk lesz, nem érnek majd rá tűzoltót játszani. Továbbra is ötölni-hatolni fognak, inkább az ujjuk mögé bújást, az időhúzást, a látszólagos „kisebbik rossz” melletti döntést választva és befogva a fülüket a közvélemény legitim követeléseivel szemben, hogy ne fordítsák maguk ellen Oroszországot.

Ilyen körülmények között az európai válságok addig folytatódnak és súlyosbodnak majd, amíg Berlinben, Brüsszelben és Washingtonban a felelős vezetők el nem döntik, hogy többé nem kímélik magukat, hanem szarvánál fogva elkapják a destabilizálás bikáját és elfojtják a furcsa mód mindenfelé kigyúló lángokat. Tehát eloltják a tűzvészeket, melyekről azt állítják, hogy nem tudnak róluk, nem látják őket, tehát nem is léteznek.


A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS