A himnuszéneklés A ligájában csak a románt lehet énekelni. A székely himnusznak még gyúrnia kell.
Köztudott, hogy amikor bürokráciáról van szó, sok a baj. Ilyen fekete pont az a tendencia is, hogy mindenféle dokumentumokat bocsátanak ki a hatályban lévő törvényi rendelkezések tisztázására, de azok még zavarosabbá tesznek mindent.
Ez a helyzet azzal a körlevéllel is, melyet Elisabeta Lipă ifjúsági és sportminiszter január 13-án küldött az országos sportszövetségeknek. A dokumentum a korábbi etnikai jellegű incidensek miatt készült, amelyekre egy női kosárlabda mérkőzésen került sor Sepsiszentgyörgyön, az országos női kosárlabda liga 17. fordulójában (további részletek ITT).
A 2016. január 13-i 377. sz. körlevél tájékoztatja a hivatalos sportversenyek szervezőit a 2001. november 21-i 1157. sz. kormányhatározattal elfogadott, a Románia zászlójának kitűzésére, a nemzeti himnusz lejátszására és a Románia címerével ellátott pecsétek használatára vonatkozó normák rendelkezéseiről. Pontosabban kiemeli a 13. cikkely (1) bekezdése (e) betűje, illetve a 16. cikkely rendelkezéseit, majd a végén arra emlékezteti a szövetségeket, hogy a rendelkezések megszegése 2500 és 5000 lej közötti bírsággal sújtható, a 24. cikkely (2) és (3) bekezdésének megfelelően.
A Román Kosárlabda Szövetség (FRB) szabályzata szerint a hivatalos mérkőzések előtt eljátsszák Románia hivatalos himnuszát. A 1157/2001-es számú kormányhatározat alaposabb elolvasásából nem következik, hogy tilos a nemzeti himnusz eljátszása a Romániában zajló nyilvános eseményeken. A 13. cikkely (2) bekezdése szerint, „Románia nemzeti himnuszát az oktatási intézményekben, vagy más kulturális intézményekben szervezett eseményeken is el lehet játszani”. A stadionok vagy sporttelepek valóban nem tartoznak a kulturális intézmények közé, de nincs olyan egyértelmű rendelkezés sem, mely tiltaná a himnuszt.
Szükség volt erre az Ifjúsági és Sportminisztérium által kibocsátott körlevélre? Szerintem nem, mert zavart kelt a sportszövetségekben, ami csak újabb megerősítése annak, hogy a túlzottan bürokratikus szabályozás akadályozza a társadalmi szférát.
Mi a helyzet Székelyföld himnuszával, melyet a sepsiszentgyörgyi kosárlabdacsapat minden hazai mérkőzésén elénekelnek? Azt hiszem, ez problémásabb a nemzeti himnuszunknál, mert nem egy másik állam hivatalos himnusza, hanem egy látens instabilitási tényező, mely bármikor az idegengyűlölő, vagy elszakadáspárti politikusok fegyverévé válhat.
Fotó: 3szek.ro
A címet a szerkesztőség adta.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.