A himnuszéneklés A ligájában csak a románt lehet énekelni. A székely himnusznak még gyúrnia kell.
Köztudott, hogy amikor bürokráciáról van szó, sok a baj. Ilyen fekete pont az a tendencia is, hogy mindenféle dokumentumokat bocsátanak ki a hatályban lévő törvényi rendelkezések tisztázására, de azok még zavarosabbá tesznek mindent.
Ez a helyzet azzal a körlevéllel is, melyet Elisabeta Lipă ifjúsági és sportminiszter január 13-án küldött az országos sportszövetségeknek. A dokumentum a korábbi etnikai jellegű incidensek miatt készült, amelyekre egy női kosárlabda mérkőzésen került sor Sepsiszentgyörgyön, az országos női kosárlabda liga 17. fordulójában (további részletek ITT).
A 2016. január 13-i 377. sz. körlevél tájékoztatja a hivatalos sportversenyek szervezőit a 2001. november 21-i 1157. sz. kormányhatározattal elfogadott, a Románia zászlójának kitűzésére, a nemzeti himnusz lejátszására és a Románia címerével ellátott pecsétek használatára vonatkozó normák rendelkezéseiről. Pontosabban kiemeli a 13. cikkely (1) bekezdése (e) betűje, illetve a 16. cikkely rendelkezéseit, majd a végén arra emlékezteti a szövetségeket, hogy a rendelkezések megszegése 2500 és 5000 lej közötti bírsággal sújtható, a 24. cikkely (2) és (3) bekezdésének megfelelően.
A Román Kosárlabda Szövetség (FRB) szabályzata szerint a hivatalos mérkőzések előtt eljátsszák Románia hivatalos himnuszát. A 1157/2001-es számú kormányhatározat alaposabb elolvasásából nem következik, hogy tilos a nemzeti himnusz eljátszása a Romániában zajló nyilvános eseményeken. A 13. cikkely (2) bekezdése szerint, „Románia nemzeti himnuszát az oktatási intézményekben, vagy más kulturális intézményekben szervezett eseményeken is el lehet játszani”. A stadionok vagy sporttelepek valóban nem tartoznak a kulturális intézmények közé, de nincs olyan egyértelmű rendelkezés sem, mely tiltaná a himnuszt.
Szükség volt erre az Ifjúsági és Sportminisztérium által kibocsátott körlevélre? Szerintem nem, mert zavart kelt a sportszövetségekben, ami csak újabb megerősítése annak, hogy a túlzottan bürokratikus szabályozás akadályozza a társadalmi szférát.
Mi a helyzet Székelyföld himnuszával, melyet a sepsiszentgyörgyi kosárlabdacsapat minden hazai mérkőzésén elénekelnek? Azt hiszem, ez problémásabb a nemzeti himnuszunknál, mert nem egy másik állam hivatalos himnusza, hanem egy látens instabilitási tényező, mely bármikor az idegengyűlölő, vagy elszakadáspárti politikusok fegyverévé válhat.
Fotó: 3szek.ro
A címet a szerkesztőség adta.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.