A himnuszéneklés A ligájában csak a románt lehet énekelni. A székely himnusznak még gyúrnia kell.
Köztudott, hogy amikor bürokráciáról van szó, sok a baj. Ilyen fekete pont az a tendencia is, hogy mindenféle dokumentumokat bocsátanak ki a hatályban lévő törvényi rendelkezések tisztázására, de azok még zavarosabbá tesznek mindent.
Ez a helyzet azzal a körlevéllel is, melyet Elisabeta Lipă ifjúsági és sportminiszter január 13-án küldött az országos sportszövetségeknek. A dokumentum a korábbi etnikai jellegű incidensek miatt készült, amelyekre egy női kosárlabda mérkőzésen került sor Sepsiszentgyörgyön, az országos női kosárlabda liga 17. fordulójában (további részletek ITT).
A 2016. január 13-i 377. sz. körlevél tájékoztatja a hivatalos sportversenyek szervezőit a 2001. november 21-i 1157. sz. kormányhatározattal elfogadott, a Románia zászlójának kitűzésére, a nemzeti himnusz lejátszására és a Románia címerével ellátott pecsétek használatára vonatkozó normák rendelkezéseiről. Pontosabban kiemeli a 13. cikkely (1) bekezdése (e) betűje, illetve a 16. cikkely rendelkezéseit, majd a végén arra emlékezteti a szövetségeket, hogy a rendelkezések megszegése 2500 és 5000 lej közötti bírsággal sújtható, a 24. cikkely (2) és (3) bekezdésének megfelelően.
A Román Kosárlabda Szövetség (FRB) szabályzata szerint a hivatalos mérkőzések előtt eljátsszák Románia hivatalos himnuszát. A 1157/2001-es számú kormányhatározat alaposabb elolvasásából nem következik, hogy tilos a nemzeti himnusz eljátszása a Romániában zajló nyilvános eseményeken. A 13. cikkely (2) bekezdése szerint, „Románia nemzeti himnuszát az oktatási intézményekben, vagy más kulturális intézményekben szervezett eseményeken is el lehet játszani”. A stadionok vagy sporttelepek valóban nem tartoznak a kulturális intézmények közé, de nincs olyan egyértelmű rendelkezés sem, mely tiltaná a himnuszt.
Szükség volt erre az Ifjúsági és Sportminisztérium által kibocsátott körlevélre? Szerintem nem, mert zavart kelt a sportszövetségekben, ami csak újabb megerősítése annak, hogy a túlzottan bürokratikus szabályozás akadályozza a társadalmi szférát.
Mi a helyzet Székelyföld himnuszával, melyet a sepsiszentgyörgyi kosárlabdacsapat minden hazai mérkőzésén elénekelnek? Azt hiszem, ez problémásabb a nemzeti himnuszunknál, mert nem egy másik állam hivatalos himnusza, hanem egy látens instabilitási tényező, mely bármikor az idegengyűlölő, vagy elszakadáspárti politikusok fegyverévé válhat.
Fotó: 3szek.ro
A címet a szerkesztőség adta.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A rendszer rossz, ez tény. De nem lehet mindent a rendszerre kenni. Talán a sofőrök egyéni hozzáállásával is baj van, méghozzá nem is kicsi.
Az iráni háború által okozott üzemanyagársokk új lendületet adhat az elektromos autók piacának, de nem mindenhol ugyanúgy, valódi mentalitásváltást pedig valószínűleg csak egy hosszasan elhúzódó olajválság idézhet elő.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Megtalálták, de sajnos már nem volt életben a Gyergyóalfaluból eltűnt 63 éves férfi – közölték Gyergyóalfalu község Facebook-oldalán a hétfői nagyszabású keresőakciót követően.
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.
Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.