A himnuszéneklés A ligájában csak a románt lehet énekelni. A székely himnusznak még gyúrnia kell.
Köztudott, hogy amikor bürokráciáról van szó, sok a baj. Ilyen fekete pont az a tendencia is, hogy mindenféle dokumentumokat bocsátanak ki a hatályban lévő törvényi rendelkezések tisztázására, de azok még zavarosabbá tesznek mindent.
Ez a helyzet azzal a körlevéllel is, melyet Elisabeta Lipă ifjúsági és sportminiszter január 13-án küldött az országos sportszövetségeknek. A dokumentum a korábbi etnikai jellegű incidensek miatt készült, amelyekre egy női kosárlabda mérkőzésen került sor Sepsiszentgyörgyön, az országos női kosárlabda liga 17. fordulójában (további részletek ITT).
A 2016. január 13-i 377. sz. körlevél tájékoztatja a hivatalos sportversenyek szervezőit a 2001. november 21-i 1157. sz. kormányhatározattal elfogadott, a Románia zászlójának kitűzésére, a nemzeti himnusz lejátszására és a Románia címerével ellátott pecsétek használatára vonatkozó normák rendelkezéseiről. Pontosabban kiemeli a 13. cikkely (1) bekezdése (e) betűje, illetve a 16. cikkely rendelkezéseit, majd a végén arra emlékezteti a szövetségeket, hogy a rendelkezések megszegése 2500 és 5000 lej közötti bírsággal sújtható, a 24. cikkely (2) és (3) bekezdésének megfelelően.
A Román Kosárlabda Szövetség (FRB) szabályzata szerint a hivatalos mérkőzések előtt eljátsszák Románia hivatalos himnuszát. A 1157/2001-es számú kormányhatározat alaposabb elolvasásából nem következik, hogy tilos a nemzeti himnusz eljátszása a Romániában zajló nyilvános eseményeken. A 13. cikkely (2) bekezdése szerint, „Románia nemzeti himnuszát az oktatási intézményekben, vagy más kulturális intézményekben szervezett eseményeken is el lehet játszani”. A stadionok vagy sporttelepek valóban nem tartoznak a kulturális intézmények közé, de nincs olyan egyértelmű rendelkezés sem, mely tiltaná a himnuszt.
Szükség volt erre az Ifjúsági és Sportminisztérium által kibocsátott körlevélre? Szerintem nem, mert zavart kelt a sportszövetségekben, ami csak újabb megerősítése annak, hogy a túlzottan bürokratikus szabályozás akadályozza a társadalmi szférát.
Mi a helyzet Székelyföld himnuszával, melyet a sepsiszentgyörgyi kosárlabdacsapat minden hazai mérkőzésén elénekelnek? Azt hiszem, ez problémásabb a nemzeti himnuszunknál, mert nem egy másik állam hivatalos himnusza, hanem egy látens instabilitási tényező, mely bármikor az idegengyűlölő, vagy elszakadáspárti politikusok fegyverévé válhat.
Fotó: 3szek.ro
A címet a szerkesztőség adta.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.