A himnuszéneklés A ligájában csak a románt lehet énekelni. A székely himnusznak még gyúrnia kell.
Köztudott, hogy amikor bürokráciáról van szó, sok a baj. Ilyen fekete pont az a tendencia is, hogy mindenféle dokumentumokat bocsátanak ki a hatályban lévő törvényi rendelkezések tisztázására, de azok még zavarosabbá tesznek mindent.
Ez a helyzet azzal a körlevéllel is, melyet Elisabeta Lipă ifjúsági és sportminiszter január 13-án küldött az országos sportszövetségeknek. A dokumentum a korábbi etnikai jellegű incidensek miatt készült, amelyekre egy női kosárlabda mérkőzésen került sor Sepsiszentgyörgyön, az országos női kosárlabda liga 17. fordulójában (további részletek ITT).
A 2016. január 13-i 377. sz. körlevél tájékoztatja a hivatalos sportversenyek szervezőit a 2001. november 21-i 1157. sz. kormányhatározattal elfogadott, a Románia zászlójának kitűzésére, a nemzeti himnusz lejátszására és a Románia címerével ellátott pecsétek használatára vonatkozó normák rendelkezéseiről. Pontosabban kiemeli a 13. cikkely (1) bekezdése (e) betűje, illetve a 16. cikkely rendelkezéseit, majd a végén arra emlékezteti a szövetségeket, hogy a rendelkezések megszegése 2500 és 5000 lej közötti bírsággal sújtható, a 24. cikkely (2) és (3) bekezdésének megfelelően.
A Román Kosárlabda Szövetség (FRB) szabályzata szerint a hivatalos mérkőzések előtt eljátsszák Románia hivatalos himnuszát. A 1157/2001-es számú kormányhatározat alaposabb elolvasásából nem következik, hogy tilos a nemzeti himnusz eljátszása a Romániában zajló nyilvános eseményeken. A 13. cikkely (2) bekezdése szerint, „Románia nemzeti himnuszát az oktatási intézményekben, vagy más kulturális intézményekben szervezett eseményeken is el lehet játszani”. A stadionok vagy sporttelepek valóban nem tartoznak a kulturális intézmények közé, de nincs olyan egyértelmű rendelkezés sem, mely tiltaná a himnuszt.
Szükség volt erre az Ifjúsági és Sportminisztérium által kibocsátott körlevélre? Szerintem nem, mert zavart kelt a sportszövetségekben, ami csak újabb megerősítése annak, hogy a túlzottan bürokratikus szabályozás akadályozza a társadalmi szférát.
Mi a helyzet Székelyföld himnuszával, melyet a sepsiszentgyörgyi kosárlabdacsapat minden hazai mérkőzésén elénekelnek? Azt hiszem, ez problémásabb a nemzeti himnuszunknál, mert nem egy másik állam hivatalos himnusza, hanem egy látens instabilitási tényező, mely bármikor az idegengyűlölő, vagy elszakadáspárti politikusok fegyverévé válhat.
Fotó: 3szek.ro
A címet a szerkesztőség adta.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
A Richter-skála szerint 3,6-os erősségű földrengés történt szerdán 7 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.